Richelle Mead: A szukkubusz éjszakája (Georgina Kincaid 2.)

Richelle Mead az a szerző, aki a Vámpírakadémia sorozatával véglegesen megvett magának, mint olvasót. Ha pedig YA terén olyat tudott alkotni, amit szívesen olvastam és újraolvasnék bármikor, vajon mit alkothatott felnőtt kategóriában urban fantasy terén? Leginkább ezért kezdtem el olvasni a Georgina Kincaid sorozatot. Az első kötet ugyan kellemes kikapcsolódást nyújtott és új ötletekkel is előállt az írónő, de hiányzott számomra belőle valami pezsgés. De... A Vámpírakadémia sorozat első két része sem tetszett, aztán beindult a dolog. Szóval, ha szukkubusz, akkor jöhetett a második rész is. Mert azért elég jó volt az az első és csak furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy merre is fogunk haladni a továbbiakban.

Hol is tartunk akkor? Georgina - az egyezségnek megfelelően - szorgalmasan gyűjtögeti a lelkeket és ezért elismerésben is részesül. A magánélete is viszonylag nyugalmasnak - lehet mondani, hogy túl nyugalmasnak - bizonyul. Kedvenc regényírójával és egyben szívszerelmével, Seth Mortensennel nagyon jól megértik egymást. Kapcsolatukból csak az intimitás hiányzik. Persze a haverok is eleget piszkálják Georginát halandó szerelme miatt. A helyzet akkor sem változik  - legfeljebb bonyolódik -, amikor a városban feltűnik Bastien, aki Georgina régi ismerőse és nem mellékesen inkubusz. Feladattal érkezik, amelyben Georgina is a segítségére lehet. Közben a könyvesboltban is zajlik az élet: a személyzet létszáma egyre fogy és Doug, illetve a zenekara tagjai is furcsa tüneteket produkálnak és Georgina valami különlegeset, természetfelettit is érzékel a közelükben. Szóval a viszonylagos nyugalom után a  munkahelyi, baráti és magánéleti problémák egyszerre szakadnak kedvenc szukkubuszunk nyakába.

A történet könnyed stílusa ugyanúgy magával ragadott, mint az első kötet alkalmával. Tetszik az a lazaság, amely a könyvből árad. Határozottan jót tett most ez a könnyed, de mégis izgalmas olvasmány a lelkemnek. Van itt humor, izgalom és remek karakter bőven.
Egy gyenge pontját érzem csak az egész könyvnek, ez pedig a szerelmi szál. Teljesen megértem Georgina barátait, akik piszkálják a szukkubuszt halandó szerelme miatt. Nem igazán tartom életképesnek ezt a kapcsolatot. Seth kedves, aranyos, helyenként flúgos pasi, a maga módján cuki. Az egyetlen problémám a párkapcsolati téren működő Seth Mortensennel van. Mert ilyen pasi nincs! Ebből a tényből nem engedek és kész! Gyakorlatilag szó nélkül megbarátkozott Georgina természetfeletti lényével és azt is szó nélkül elfogadja, hogy kedvese időről időre (elég gyakran) szexuális kapcsolatba bonyolódik idegen férfiakkal. Na, ez az, ami számomra teljesen hihetetlen. Férfi főszereplőnk egyetlen mentségére legyen mondva, hogy azért lassan csak kezd kibújni saját kis világából és végre eljutnak hozzá bizonyos információk. Nagyon remélem, hogy ez a fejlődés nem fog megtorpanni.

Az első kötet ismeretében a további karakterek nem okoztak meglepetést. Georgina és a haveri bandája továbbra is a piszok jó figurák körébe tartoznak nálam. Poénok szempontjából mindenképp. Személyes kedvencem továbbra is Carter, a nem éppen romlatlan angyal. Georgina a tengernyi életévéhez képest néha továbbra úgy viselkedik, mint egy csitri, de így is kedvelem a karakterét. A hirtelen feltűnő Bastien jelentette az újdonságot a karakterek között. Őt is nagyon bírtam. Jelenléte meglehetősen feldobta a könyv hangulatát és eseményeit. Ezzel a húzásával Mead bele is csempészte a konkurenciát a meghitt szerelmi kapcsolatba. Lehet, hogy gonosznak tűnök, de nem hagy nyugodni a kisördög és nagyon szeretném, ha lenne még folytatása a megkezdett eseményeknek.

A magánéleti problémák mellett ott van Bastien feladata és egy természetfeletti nyomozás. Egyik sem volt számomra az a végletekig megbonyolított szál. Sőt... Némiképp csalódás volt számomra, hogy sem Bastien, sem Georgina nem jött rá hosszú-hosszú ideig, hogy mi is a probléma a csábítás alanyával. Dana karaktere végtelenül idegesített. Nem szeretem az olyan embereket akik ennyire hozzák a "vizet prédikál és bor iszik" tipikus esetét. Brrr...

A természetfeletti nyomozás már izgalmasabb volt, mint a Bastien féle feladat. Nem volt túlbonyolítva a dolog, de azért érdekesnek találtam. Könnyen el tudom képzelni, hogy lehet még folytatása is az ügynek a későbbiekben. Jó lenne. :)

A múltbeli visszaemlékezéseket örömmel olvastam. Mindegyik felidézett emlékből az jött le, hogy Georgina mennyire próbálja megőrizni az emberségét. Ahogy ezt teszi mai napig is. Nagyon furcsa ez egy természetfeletti lénytől, ezért már most várom, hogy milyen az, amikor kibújik belőle a kisördög. :)

Még egy dolog van, ami ebben a sorozatban teljesen elvarázsol. Ez pedig a magyar kiadás borítója. Nagyon tetszik ez a rajzos fekete-fehér borító, a vörös felirattal. Hatalmas ötlet volt és szuper a kivitelezés.

Örülök, hogy megjelenik magyarul ez a sorozat. Minden felsorolt hibája ellenére is nagyon szeretem olvasni és továbbra is bízom az írónő stílusában, hogy a maradék négy részben rendesen meg fogja kavarni a cselekmények szálait. Minden szinten. Ez a könyv pontosan azt adta a számomra, amire a legnagyobb szükségem volt: poénokat, némi izgalmat és könnyed kikapcsolódást. Remélem, hogy jövőre is két rész megjelenésére számíthatunk majd és mindkettőnek hasonlóan dögös borítója lesz, mint a már megjelenteknek. Biztosan olvasni fogom a folytatásokat. Kedvenc szukkubuszomat nem hagyom magára a problémáival. :)

Pontszám: 8 pont
Kiadó: Agave Könyvek

Kiadás éve: 2012.

Terjedelem: 304 oldal

Eredeti cím: Succubus on Top
Sorozat: Georgina Kincaid
Előzmény: A szukkubusz dala
Folytatás: Succubus Dreams, Succubus Heat, Succubus Shadow, Succubus Revealed
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2012.)

Folytatás »

Richelle Mead: A szukkubusz dala (Georgina Kincaid 1.)

Az írónő Vámpírakadémia című sorozatát olvastam és nagyon szerettem. Nem volt kérdés tehát, hogy a Georgina Kincaid sorozat is a polcomra fog kerülni. Ez így is történt. Ezért állhatott elő az a lehetőség, hogy a megjelenést követő öt napon belül már kopácsolom is a gondolataimat a könyvről.

A rendelés körülményeihez azért hozzá kell tenni, hogy a megjelenés előtti napon adtam le a rendelésem. Honnan lehet a leghamarabb beszerezni egy új könyvet? Természetesen a kiadótól. Ők pedig nagyon profin intézték a dolgokat, mert a megjelenést követő napon már meg is érkezett a futár a szerzeményeimmel. :))

Georgina Kincaid Seatle-ben él, egy könyvesboltban dolgozik és egyébként szukkubusz. Azaz olyan démon, aki a férfiak gyönyöréből táplálkozik, az együttlétek vagy bármilyen szexuális érintkezés során elszívja a férfiból az életerőt és kárhozatba taszítja a lelkét. 16 évesen adta el a saját lelkét az ördögnek és lett belőle szukkubusz. Nem is akármilyen, mert Seatle városában ő az egyetlen szukkubusz, teljesen uralja a várost, a főnökei is elégedettek vele. A probléma akkor kezdődik, amikor valaki vagy valami megöl, illetve megtámad pár alsóbbrendű halhatatlant, Georgina furcsa tartalmú leveleket kap, valamint a feljebbvalói is furcsán kezdenek viselkedni.
Urban fantasy rajongóként és női olvasóként a címben szereplő szukkubusz szó már a legelején felkeltette a kíváncsiságom. Kicsit pikáns? Semmi gond. Nem mondok rá nemet, sőt... Az is piszkálta a kíváncsiságom, hogy milyen lehet Mead felnőtteknek szóló története. Tud-e olyat adni, ami eléri azt a színvonalat, amit elvárok? Hmm... Véleményem szerint tud.
Kellett egy kis idő, amíg az elején helyére raktam a szereplőket, megszoktam a stílust, de ebben azért nagy segítségemre volt az a csipkelődő, élcelődő, pikáns szövegezés, ami jellemző az egész könyvre. Első körben kicsit soknak találtam a Georgina körül keringő pasik számát, de mi másra lehet számítani egy szukkubusznál. Elég jól haladt a történet, amelyben a várható cselekményen kívül azért némi csavar is van. Nem akkora ugyan, hogy nagy meglepetés legyen, de azért mégiscsak élvezhető. Sikerült megsejtenem nekem is, hogy ki és mi is lehet a rosszfiú. Nagyon tetszettek a történetben Georgina saját, halandó életére vonatkozó visszaemlékezései. Másik oldaláról ismerhettük meg a vagány csajt és fény derült arra is, hogyan jutott el odáig, hogy férfiakat ragad magával a kárhozatba. Az egyébként nagyon vagány csajról kiderül, hogy nagyon is érzékeny, néha már túlontúl emberi és nagyon kevéssé démoni, de azért szerethető. A könyvben megjelenő világ nem vonultat fel túl sok újdonságot. Talán maga a szukkubusz szemszögéből megjelenő történet az egyetlen újdonság. Normál emberi világban járunk, ahol az emberek nem is tudnak (néhány kivételtől eltekintve) a különböző lények létezéséről. A háttérben pedig zajlik a pokol és a menny szokásos háborúja. Kisördögök, őrangyalok, vámpírok, démonok és angyalok. Egyszóval a lények felhozatala is a szokásosnak mondható. Új lény nem bukkan fel a történetben.
A szerelmi háromszög (vagy inkább sokszög) egész jól sikerült, de valahogy nem volt az igazi, nem győzött meg teljesen. Arról pedig főleg lövésem sincs, hogy mit lehet ebből továbbvinni a következő kötetre vagy kötetekre. Bízom az írónőben, hogy majd megoldja (illetve már megoldotta) ezt a problémát.
Volt némi hiányérzetem a szereplők kidolgozottságával, jellemével kapcsolatban. Utánanéztem, hogy mikor is írta Mead a könyvet, mert valamivel gyengébbnek éreztem, mint a másik sorozatot. Aztán utána gondoltam ennek az állításomnak és rájöttem, hogy ez így nem igaz, mert a Vámpírakadémia első két része nem igazán tetszett. Abba is akartam hagyni a sorozatot és csak a kiadó miatt adtam neki még egy esélyt. A döntésemet persze nem bántam meg a későbbiekben. Szóval a Vámpírakadémia első kötetével összehasonlítva ez a könyv sokkal jobb, sokkal szórakoztatóbb, sokkal mozgalmasabb és sokkal felnőttesebb. Nem tökéletes ugyan, de első kötetnek nagyon is jó volt. Nagyon kíváncsi leszek, hogy mit hoz még ki az írónő a sztoriból.
Tetszik a könyv borítója. Igazán hangulatos, tetszetős darabra sikerült. Lényegesen jobb, a legtöbb külföldi borítónál is. Bevallom, hogy sokkal jobban tetszik az elsőként megszellőztetett változatnál is. Örülök neki, hogy a kiadó változtatott az eredeti tervein és ezzel a szépséggel örvendeztette meg az olvasóit. A szövegezésre és a kiadás többi részére vonatkozóan csak egy kifejezésem van és azzal mindent elmondok: Agave minőség.
Összességében úgy gondolom, hogy egy jó könyvet vehet a kezébe az olvasó. Nekem kifejezetten tetszett. Azért azt ki kell jelentenem, hogy elsősorban a női nemhez tartozó olvasóközösség fogja jobban élvezni és szeretni ezt a könyvet. Olvasás közben nekem olyan kezdeti Anita Blake kötet érzésem volt. Sorozatnyitó kötetnek nagyon jól sikerült. A következő részek szerintem még jobbak is lehetnek. Kíváncsian várom a folytatást.

Pontszám: 8
Kiadó: Agave Könyvek

Kiadás éve: 2012.

Terjedelem: 352 oldal

Eredeti cím: Succubus blues
Sorozat: Georgina Kincaid (1)
Folytatás: A szukkubusz éjszakája, Succubus Dreams, Succubus Heat, Succubus Shadow, Succubus Revealed
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2012.)

Folytatás »