Vannak olyan orchideatulajdonosok, akik semmit sem tesznek a növényeikkel, időnként odalöttyintenek neki egy kis vizet és mégis fürtökben lógnak rajtuk a virágok és azok hónapokon keresztül pompáznak. Itt és most leszögezem:
én nem ebbe a kategóriába tartozom. A saját növényeimet hiába babusgatom, használom a legjobb tápoldatokat, a minőségi ültetőközeget, az én drágáim időnként produkálnak valamit, de az meg sem közelíti az "elhanyagolt" példányokét.
Sok mindennek utána olvastam, majd rájöttem arra, amit már addig tudtam - csak éppen nem sejtettem -, hogy
a titok a helyben rejlik. A hőmérsékletben, a fényviszonyokban és a páratartalomban, illetve ezek egyensúlyában és változásaiban.
|
Működik a kiegészítő világítás
(saját fotó) |
A mi lakásunkban nehezen marad meg bármilyen virág - leginkább semmilyen. Két ÉNy-i fekvésű ablak van a lakásunkon, a ház előtt fával, távfűtés, amitől a szezonban meleg és száraz a levegő. Eddig minden kidöglött nálunk. Az orchideák ehhez képest tehát egész jól bírják, legalább zöldek és élnek. De
ha az ember lányának ilyen virágai vannak, akkor szeretné, ha azok virágoznának is. Méghozzá szemet gyönyörködtetően, hosszasan, a szomszédokat irigységre késztetően. Éppen ezért
küldetésbe kezdtem és elhatároztam, hogy az én növényeim juszt is virágozni fognak. Ha belepusztulok én is, illetve az orchideák is, akkor is. A tél az igazán kérdéses időszak és főleg a fényhiány az ok. Olyan helyen lakok, ahol ha leszáll a köd, akkor az tartósan meg is marad és elég markáns időjárás változás kell ahhoz, hogy kisöpörje a völgyből a szürkeséget.
2017-ben olyan decemberünk volt, amikor egész hónapban nem láttuk a napot, a köd teljesen rátelepedett a térségre és ez az időjárás folytatódott legalább január közepéig.
Akkor az orchideáim - már amelyik mutatott hajlandóságot a virágzásra - sorra dobták el a bimbóikat. Nincs annál nagyobb bosszúság, amikor a cél, a virágba borulás előtt történnek ilyen dolgok. Éppen
ezért határoztam azt el, hogy idén ilyen nem lesz. Legalábbis, ha rajtam múlik. Persze a bimbóhullást nem csak a fényhiány idézi elő, de ez lehet az egyik ok.
Veszett szörfözésbe kezdtem az információs világsztrádán és nagyon értékes adatokra, tényekre bukkantam. Lassan pedig körvonalazódni kezdett a fejemben, hogy miként is valósíthatom meg akár a lakásban, akár az irodában azt a kiegészítő világítást, amire a növényeimnek szüksége lehet a téli szürkeségben. Ezeket az információkat szeretném most megosztani Veletek, mert ha csak egy embernek tudok segíteni vele, akkor már megérte.
Kezdjük az alapokkal.
Miért van szükség kiegészítő világításra?
- Az orchidea - illetve a legtöbb szobanövény - a trópusokról származik, ahol általában 12 óra hosszúságú a nappal, tehát a növények 12 órás megvilágítást kapnak. Ehhez vannak igazodva genetikailag - még a hibridek is. Ezzel szemben a mi térségünkben - főleg a téli időszakban - ettől lényegesen elmarad a napfényes órák száma.
- És akkor még nem is beszéltünk a ködről, az ólmos szürkeségről, amitől az ember is depressziós lesz, nemhogy az orchidea. Mert nem csak az időtartam, de a fényintenzitás is csökken ilyenkor. Pedig az orchidea fényigényes növény. Ha nem kapja meg a szükséges fénymennyiséget, akkor elmaradhat a virágzás vagy a nagy nehezen kinevelt bimbók leszáradnak. A virágzás ugyanis nagy energiaigényű folyamat. A növény stressz esetén - a fényhiányt is annak veszi - először az élettanilag legkevésbé fontos részeit szárítja vissza, nyeri vissza belőle az energiát, és ez nem más, mint a virágzat.
|
Fényhiányos orchidea: kis méretű virág, több
lehullott bimbó és egy száradó bimbó.
(saját fotó) |
A kiegészítő világítással tehát a növény eredeti - vagy hibridek esetében az ősei által eredetinek tekintett - élőhelyének körülményeit próbálhatjuk meg leutánozni. Kevesebb vagy több sikerrel. A tapasztalataimat majd megosztom Veletek.
Milyen legyen ez a világítás? Mire van szüksége a növényeknek?
Ha már elhatároztuk, hogy a növényeink megkapják a szükséges világítást, akkor annak is
érdemes utánajárni, hogy mi lenne a jó nekik és persze nekünk is. Utóbbi nem csak a bekerülési költség, hanem a villanyszámla összege miatt is fontos tényező.
Sok helyen olvastam, hogy már a normál izzókkal is sokat segíthetünk a problémán, de
ha valaki tényleg jót akar tenni a növényeivel, akkor speciális növénynevelő izzót használ. Megakadt a szemem a kifejezésen és kutatni kezdtem, hogy mit is tud ez a speciális izzó. Bizony nagyon sokat.
A látható fény teljes spektrumú, azonban a növények nem hasznosítják annak minden hullámhosszát.
Vannak a növény fejlődése, a fotoszintetizálás és a virágzás szempontjából lényegesebb, jobban hasznosuló hullámhosszok: ilyen a vörös, a kék, illetve az infravörös és az ultraibolya. A növények a fény ilyen tartományú, hullámhosszúságú részét elnyelik, ellenben a zöldet visszaverik.
Ezekről bővebben - többek között -
EBBEN A CIKKBEN olvashatsz.
És
ezt tudja a speciális izzó: olyan fényforrásokat tartalmaz, amelyek a növények fejlődése szempontjából lényeges színű - vagyis hullámhosszúságú - fényt állítják elő.
Az orchideák és a fény viszonyáról
ITT OLVASHATSZ hasznos információkat, tanácsokat.
Erre a célra leginkább a szűk spektrumú fény előállítására képes led izzók a leginkább alkalmasak. Mindezek mellett a ledek energiafogyasztása sem olyan nagy, mint a normál izzóké és a hőtermelése is sokkal kevesebb. Ez utóbbi tényezővel még foglalkozni fogok, mert a csekély mennyisége ellenére sem elhanyagolható tényező.
Akkor legyen LED fény. De milyen és mennyi?
Továbbra sem mindegy a ledek mennyisége és egymáshoz viszonyított aránya, de ha nem magunk akarjuk az egészet az elejétől összebarkácsolni, akkor ezzel nem kell sokat foglalkoznunk, mert a kérdést megoldják helyettünk a szakemberek. De
azért jó tisztában lenni a szabályokkal.
Léteznek növénynevelő lámpák és izzók, illetve növénynevelő ledszalagok. Továbbra is fontos a növénynevelő jelző, mert a hagyományos ledszalag, amely fehér fényt bocsát ki nem a célnak megfelelő. (Volt nagy csodálkozás, amikor bementem az egyik ilyen ledes boltnak a városunkban található kirendeltségébe, mert az eladó tőlem tudta meg, hogy létezik növénynevelő ledszalag. Első körben ugyanis fehér ledszalagot akart nekem adni, csak én heves tiltakozásba kezdtem.)
Amikor mindeddig eljutottam, akkor jött a nagy kérdés.
Mennyi fény kell? Hány izzót vegyek? Milyen hosszú legyen a ledszalag? Elég lesz egy sor, vagy többet tegyek egymás mellé?
Ez volt az a kérdéskör, amibe bizony beletört a bicskám. Mindjárt magyarázom, hogy hol is van a rendszerben a buktató.
Az izzóknál és a ledszalagoknál is megadják a gyártók, forgalmazók a teljesítményt, a ledek számát, a ledek által kibocsátott fény mennyiségét lux vagy lumen mértékegységben. A lumen egy sugárzó forrás által kibocsátott látható fény mennyiségének az "összege" (forrás:
Wikipédia), a lux pedig azonos a négyzetméterenkénti lumen fényárammal (forrás:
Wikipédia). Tehát továbbra is a látható fényről beszélünk, azonban ahogy azt fentebb is írtam,
a növények a látható fénynek csak egy részét hasznosítják. Ez a PAR (Photosynthetically Active Radiation), vagyis a Fotoszintetikusan Aktív Radiáció, ami a 400-700 nm közötti sugárzás.
Ezen belül is a leginkább hasznosuló spektrum a 400 nm-490 nm közé eső kék színű sugárzás, illetve az 580 nm-700 nm közé eső vörös hullámhossz tartomány.
Minderről
EBBEN A CIKKBEN olvastam, illetve még arról, hogy
a növények által hasznosítható elektromágneses sugárzás mértékegysége a PPF (magyarul: fotoszintetikus fotonfluxus, mértékegysége: µmol/s), illetve PPFD (magyarul: fotoszintetikus fotonáram sűrűség, mértékegysége: µmol/m²/s). Attól függően, hogy milyen fényigényű a növény ez az érték 200-2500 PPFD érték között változhat. Erről bővebben
EBBEN A CIKKBEN lehet olvasni. Viszont
ez a PPFD érték az, amelyet sem a növénynevelő izzók, sem a növénynevelő ledszalagok adatai, tulajdonságai között nem találtam meg feltüntetve - egyik helyen sem.
Mivel a lux és a lumen közvetlenül nem számítható át PPF és PPFD értékké, így továbbra is a sötétben tapogatóztam.
Úgy gondoltam,
ha számítással nem megy - bár a mérnök beállítottságú lelkem eléggé tiltakozott ez ellen -,
akkor próbáljuk meg tapasztalati úton megfejteni a talányt. Az eddig megszerzett és összekapart legjobb tudásom szerint
összerakok valamit, megnézem a hatását és ha valami nem a várt eredményt hozza vagy netán legközelebb még jobb eredményt szeretnék elérni, akkor majd a következő évben módosítok rajta.
Úgy voltam vele, hogy rosszabb csak nem lesz a helyzet, mint volt vagy ha nem csinálnék semmit, ezért belevágtam.
További tényeket, kiegészítő információkat olvastam a
palantanevelo.blog.hu oldal cikkjeiben - többek között a
ledvilágításról,
a ledek fajtáiról,
a növénynevelésre használható fényről és annak hatásairól, valamint a
fényforrások összehasonlításáról. Figyelembe kell venni azt, hogy a cikk(ek) írója a palántanevelésről beszél elsősorban és nem speciálisan az orchideákról, de az információk ettől még értékesek és némi szűréssel átültethetők az orchideagondozás gyakorlatába is.
Szerintem ez a poszt eddig így elég töményre sikerült, sok információt zsúfoltam bele. Amit egyébként mind fontosnak tartottam.
Terjedelemben még legalább ugyanennyit írtam az összeszedett infók gyakorlatba történő átültetéséről, ezért úgy döntöttem, hogy az a rész majd külön bejegyzést kap. Megígérem, hogy az már
nem lesz ennyire száraz, hanem sok-sok gyakorlati tapasztalatot fog tartalmazni. Remélem továbbra is velem tartotok a fény keresésében és előállításában.