Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2013. május 31., péntek

Hírmorzsák (4): 2014 legjobban várt sci-fije és az Agave Könyvek

A mai nap egy exkluzív hírt találtam az elektronikus postaládámban, melyet nagy örömmel osztok meg veletek.

Arról kaptam tájékoztatást, hogy a Londoni Könyvvásár egyik legnagyobb port kavart sf műve és 2014 legjobban várt sci-fije Jeff VanderMeer Annihilaton című regénye. A könyv hazai kiadója pedig az Agave Könyvek lesz.

A kétszeres World Fantasy-díjas Jeff VanderMeer a 2000-es évek egyik legfontosabb amerikai sf írója, a képzeletbeli Ambergris városában játszódó történetei (pl. City Of Saints And Madmen, Shriek: An Afterworld, Finch) rendkívüli népszerűséggel bírnak. Nemcsak emiatt ismerik azonban sokan a nevét: immáron több éve nagy reputációval bíró munkatársa a The Washingon Postnak és a Publishers Weeklynek is, melyekben mindenre körültekintő figyelemmel számol be elgondolkodtató és építő kritikáiban a modern sf legújabb műveiről.

VanderMeer hosszú szünet után jelentkezik új regénnyel, és egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy ez a zsáneren kívül is meg fogja hozni neki a hírnevet. A 2014 februárjában megjelenő Annihilation a Southern Reach-trilógia első kötete lesz, amit még szintén jövőre követni fognak a folytatásai is.

A történet egy amerikai kutatócsoportról szól, akik egy furcsa, lakatlan terület felderítésére indulnak a hazájukban, mely egyik napról a másikra jelent meg, a területe folyamatosan bővül, és megmagyarázhatatlan dolgok történnek benne. Az Annihilation szépirodalmi igénnyel megírt, egyszerre klasszikus és modern történet; olyan mintha a Sztrugackij-fivérek és a Lost televíziós sorozat találna egymásra Stanislaw Lem írógépén.

A könyv az idei Londoni Könyvvásár legnagyobb sf szenzációja volt. A jogok azonnal elkeltek számos országban, nem egy helyen hat számjegyű összegért. Dolgoznak már a megfilmesítésen is.

Az Agave Könyvek a nemzetközi megjelenéssel egyidőben, 2014 februárjában tervezi kiadni az Annihilationt.

Az Agave Könyvek könyvheti programja

Új könyveik mellett az Agave Könyvek számos programmal is várja olvasóit a Könyvhéten, ráadásul idén a kiadó jelen lesz a Margó Fesztiválon, ahol felbukkanhat maga Kondor Vilmos is.

2013. június 07. (péntek)
  • 20 órai kezdettel Bartsch Kata és Andrássy Máté előadásában a Budapest Noir szcenírozott felolvasásán vehetnek részt az író rajongói a fesztivál keretében (helyszín: AnKERT Paulay Ede u 33., Budapest, 1062) A film noir világába helyezett történet egy bűnügyi újságíró fordulatokkal teli nyomozását meséli el, amely során egy meggyilkolt zsidó lány ügyét próbálja feltárni. A rejtélyes bűneset megoldása közben kirajzolódik előttünk az 1930-as évek fasizálódó Magyarországának közege is. A felolvasás akusztikai világát gazdagítja az élőzenés feldolgozás, a szövegrészletek zongora-aláfestéssel hangoznak el. Eközben a kihalt utcák fekete-fehér képei előtt a budapesti éjszaka füstös lokál-hangulata is megelevenedik. A látvány és a zene a felolvasott szövegrészleteket erősíti, egy izgalmas felolvasóest élményét nyújtva. Ráadásul a Magyar Narancs értesülése szerint lehet, hogy Kondor Vilmos is megjelenik az eseményen.

2013. június 08. (szombat)
  • 13.30-tól a Vörösmarty téren, az Oroszlános kútnál Városi titkok, kórházi csodák címmel kezdődik beszélgetés a Prae szerkesztőségének vezetésével, melynek keretében László Zoltán bemutatja az Egyszervolt című művét. A kötetben a magyar mesevilág ismert figurái elevenednek meg napjaink Budapestjében egy izgalmas és elragadó történetben, megmutatva a hazai urban fantasyben rejlő hatalmas potenciált.
  • 16 órai kezdettel László Zoltán dedikálja Egyszervolt című regényét az Agave Könyvek standjánál.
  • 20 órától a Margó Fesztivál keretében egy újabb izgalmas könyvbemutató várja az érdeklődőket az autentikus Hibridart Design Shop & Caféban, ahol részletek is felolvasásra kerülnek az Egyszervolt vímű könyvből.

2013. június 09. (vasárnap)
  • 11 és 12 óra között az Agave Könyvek vezetői kérdezz-felelek programot szerveznek a standnál, és válaszolnak mindenre, amire a rajongók régóta kíváncsiak.

Facebook event oldalak:
Kondor Vilmos szcenírozott felolvasása: http://www.facebook.com/events/202840576529959
László Zoltán dedikálás: http://www.facebook.com/events/200152146798783
László Zoltán az Irodalom Éjszakáján (Margó Fesztivál): http://www.facebook.com/events/1304686463004441
Agave Könyvek közönségtalálkozó: http://www.facebook.com/events/381990725251570

2013. május 29., szerda

Ünnepi Könyvhét 2013: A Delta Vision Kiadó könyvheti megjelenései

Az Ünnepi Könyvhét a magyar szerzők könyvünnepe. Egyik kedvenc kiadóm, a Delta Vision is készül pár kiadvánnyal a könyvek eme neves ünnepére. Az ugyan nem látszik elsőre, hogy a szerzők magyarok lennének, de bizony mind hazai íróról van szó. 
Nem húzom tovább az időt, inkább nézzük azokat a megjelenéseket, amelyek közül egyet mindenképpen szeretnék olvasni, de még az is lehet, hogy kettőt. :)
A könyvhét időpontja pedig továbbra is: 2013. június 6-10.


Ta-mia Sansa: A menekülés éve (Gender krónikák I.)
A XXII. században az emberiség több álma is valóra válik: létrejön az Egyesült Országok Szövetsége, amely a világ összes államát egységbe tömöríti, és megtörténik a kapcsolatfelvétel egy értelmes idegen fajjal is. Úgy tűnik, az emberiség beléphet az aranykorba, de ez csak a látszat. A Szövetséget üzleti érdekek kusza hálója szövi át, és a vezetők legtöbbjének egyetlen célja van: mindenkit engedelmes bábbá formálni.
Ebben a világban éli a gazdag, unatkozó feleségek felszínes mindennapjait Sandra Manul, akiről csak kevesen tudják, hogy valójában a múltja elől keresett menedéket a magas rangú Ítélő, James mellett. Miközben az árnyak, amelyek elől elfutott, utolérik, olyan döntéseket kell meghoznia, amelyek nem csak a saját, hanem az egész emberiség sorsát megváltoztatják.
A Gender krónikák első kötete, A menekülés éve bevezető egy olyan világba, ahol a hagyományos nemi szerepek és az egyensúlyi társadalom ütközik össze egymással – mindez pedig egy olyan jövőben történik, amely akár könnyen valósággá is válhat.

Eric Muldoom: Éjféli erdő
Vakmerő kalandozók kísértik a szerencséjüket e kötet lapjain! Barbár harcosok, boszorkányok és varázslók, elfvadászok és zsoldosok, ravasz tolvajok kutatnak elfeledett vagy sosem étezett kincsek után.
Egyesek titokzatos örökségüket keresik, másokat a bosszúvágy fűt, vagy épp saját démonaik elől menekülnek…
Az elátkozott erdőségek mélyén vámpírok és lidércek rejtőznek, a sötét tündérmágiával átitatott földeken élőholtak és csontlovagok bolyonganak, vérfalók és ördögök állnak lesben...
E különleges gyűjteményben tizenhárom történetet válogattunk ki Eric Muldoom legjobb klasszikus- és dark fantasy elbeszéléseiből, izgalmas és emlékezetes kalandozásra invitálva a Tisztelt Olvasót!


Wayne Chapman: Megkövült napvilág
Wayne Chapman* pozíciója több szempontból is egyedi Ynev kristályégboltjának tartóoszlopai közt. Egyfelől azért, mert ő áll a legrégebben a helyén: a burokba zárt világot regényei, A Halál havában (1990) és az Észak lángjai(1991) teremtették meg, a M.A.G.U.S. alapkönyve (1993) ezek alapján, az ő irányításával rendezte be a játékosok számára Ynev színpadát. Másfelől azért, mert oszlop létére sem hajlandó középen megmaradni. A renieri homály mezsgyéjétől a boomeni költőiség magaslataiig bárhol megállja a helyét – e kettő vegyüléke teszi olyan hatékonnyá és emlékezetessé novelláit, melyekkel világát máig alakítja.
Gyűjteményes kiadásuk első kötetében a kalandozóké és a cselekményé a főszerep. A hetedkor alkonyának háborúk és intrikák dúlta Ynevén járunk, ahol mindennek ára van az istenek hamis aranyán, a napvilágon kívül, a valódi bűbája alól pedig egyetlen teremtett lény – legyen az ilanori bárd, elf kuplerájos vagy kahrei orvlövész – sem vonhatja ki magát.

* Szerzői név, melyet Gáspár András (25) és Novák Csanád (18) kreált a magyar fantasy-piac meghódítására, és 1994-ig közösen használt.

Wayne Chapman: Halk szókkal, sötét húrokon
Wayne Chapman* pozíciója több szempontból is egyedi Ynev kristályégboltjának tartóoszlopai közt. Egyfelől azért, mert ő áll a legrégebben a helyén: a burokba zárt világot regényei, A Halál havában (1990) és az Észak lángjai (1991) teremtették meg, a M.A.G.U.S. alapkönyve (1993) ezek alapján, az ő irányításával rendezte be a játékosok számára Ynev színpadát. Másfelől azért, mert oszlop létére sem hajlandó középen megmaradni. A renieri homály mezsgyéjétől a boomeni költőiség magaslataiig bárhol megállja a helyét – e kettő vegyüléke teszik olyan hatékonnyá és emlékezetessé novelláit, melyekkel világát máig alakítja.
Gyűjteményes kiadásuk második kötetében az isteneké, a kiválasztottaké és a sötét titkoké a főszerep. A történetek íve a korok előtti kor homályából a Nagyok háborújának poklán és Kyria fénykorán át a hetedkor alkonyáig vezet, ahol egy renegát próféta és egy hitehagyott nekromanta szövetségének kell megóvnia a világot a sorstól, amit egy megébredt halhatatlan tartogat neki.
* Szerzői név, melyet Gáspár András (25) és Novák Csanád (18) kreált a magyar fantasy-piac meghódítására, és 1994-ig közösen használt.

Tartalomjegyzék
A teremtés titkos története
Leviatán
Halk szókkal, sötét húrokon
Együttállás
Prófécia
Zászlók hulltán, bálványok dőltekor


T.R. Salty: PreBellum Atlantis és más mesék

Minden valamire való fantáziatörténet a „mi lenne, ha?” felvetéssel kezdődik. Az emlékezetesebbje be sem éri alkalmi magyarázatokkal: az eshetőségek mintázatából összefüggő valóságot alkot, ahol minden válasz újabb kérdést teremt, az igazságok úgy rétegződnek egymásra, akár egy lépcsős piramis szintjei… és éppoly konokul őrzik a régmúlt titkait.
A Bellum Atlantis szerzője ebben a kötetben az ókori keleti hadszíntér megnyitásának előzményeit tárja elénk – a konfliktusét, mely a háborúk világtörténetének számolatlan áldozata közül csak a legkiválóbbaknak ad második esélyt. Lehetőséget arra, hogy visszatérjenek a kezdetekhez, és az emberiség bölcsőjénél zajló küzdelemben ördögökből angyalokká, a végzet vak eszközeiből hősökké legyenek.

2013. május 28., kedd

Kerstin Gier: Smaragdzöld (Időtlen szerelem 3.)

A sorozat minden részét kölcsönkönyvként olvastam végig, amiért örök hála @Agatha barátnőmnek, de sajnos nem lettem a trilógia elvakult rajongója. Már az első résszel kapcsolatban is voltak fenntartásaim, a második rész javított valamennyit a megítélésen. Főleg azok után kezdtem neki nagy elvárásokkal a befejező résznek, hogy láttam a rengeteg kimagasló és rajongó értékelést, amelyek tartalmát ugyan (még) nem ismerem, de a helyzet feltérképezéséhez elég volt csak a csillagozások megoszlására vetnem a tekintetem. Nem feszítem tovább a húrokat és annyit elárulok, hogy élveztem a történet olvasását és nem bántam meg egy percig sem, hogy megismerkedtem a trilógiával, de továbbra sem vagyok maradéktalanul elégedett. Már most látom magam előtt, ahogy @Agatha barátnőm olvassa ezeket a sorokat, legyint egyet a kezével és megjegyzi magában, hogy az az én bajom, hogy túl sok jó könyvet olvastam/olvasok és már el vagyok kényeztetve. Nem tagadom, mert lehet, hogy van igazság abban, amit mond, viszont így bőven van összehasonlítási alapom. Persze az egyéni ízlés kérdése mindent felül szokott írni. :)

Az előző kötet végén ott hagytuk magára a főszereplőinket, hogy visszajönnek a múltból (ne is kérdezzétek, hogy melyik évből, mert az a számomra követhetetlen), a gróffal való egyik találkozást követően. Gwendolyn ekkorra már természetesen fülig szerelmes Gideonba, aki hol elviselhetetlenül bánik vele, hol pedig elhalmozza csókokkal és vallomásokkal, majd kiderül, hogy a fiú mindezt a gróf parancsára, a küldetés sikere érdekében tette és ezzel vérig sérti időutazó partnere érzékeny lelkét. Ezzel meg is érkeztünk a harmadik rész eseményeihez, ami onnan folytatódik, ahol az előző véget ért, Rubinunk hosszú órákon keresztül lóg a telefonon és éppen barátnőjének sírja, panaszkodja el a vele történt szörnyű esetet. Gideont természetesen nem tudja kizárni az életéből, hiszen a küldetést végre kell hajtani, Saint Germain gróf előírásainak pontosan meg kell felelni. A Paul által átadott és Gideon kezébe jutott iratok azonban nagy bajt jeleznek előre és a tét nem kisebb, mint a kedvelt szereplőink élete és létezése.

Továbbra is imádom a történet alapját, az egész időutazós sztorit, az oda-vissza ugrálást, a fergeteges ruhákat, a lehetetlen helyzeteket és a még lehetetlenebb megoldásokat, a folyamatos titkolózást és a mögöttes szándékok megismerését. Szerettem, hogy agyalni kellett olvasás közben, hogy ki járt és melyik időben és mit mondott vagy tett éppen. Tetszett, hogy Gwennel együtt az olvasó (én biztosan így éreztem) sem igazán tudta eldönteni, hogy Gideont akkor most szeretni kell vagy utálni, meg lehet bízni benne vagy nagy ívben kerülni kellene. Szóval a történetnek ezzel a részével nem volt az ég adta világon semmi problémám, mert érdekes és különleges volt. 
Mi volt akkor megint a bajom? Ami az első két részben, azaz Gwendolyn. A problémáim jelentős részét az ő idegesítő karaktere tette ki. Már az első kötet első oldalaitól kezdve nem szeretem, azóta próbál az agyamra menni és párszor sikerült is neki (a marcipánszives hasonlatot mai napig nem tudom feledni). Fejlődés, hogy amikor befejezi a hisztit és a lányos picsogást, akkor egészen használható és egy-két esetben már megközelítette nálam az elviselhető szintet a karaktere. Ennél rosszabb már csak az volt, amikor Leslie is csatlakozott a társasághoz. Ha már választani kellene a hölgyek közül, akkor már inkább Charlotte. Fejlődés, hogy ebben a kötetben már nem akartam felpofozni Gideont, de azért egyszer-kétszer még ökölbe szorult a kezem a gyenge és ódivatú szövegét olvasva. Hogy velem lenne a baj? Elfelejtettem, hogy milyen volt fiatalnak és naivnak lenni? Könnyen elképzelhető. Bár én nem emlékszem arra, hogy ennyire gügye lettem volna. De az emlékek idővel megszépülnek. :) Jogosan merül fel a kérdés, hogy volt egyáltalán olyan karakter a könyvben, aki kedvemre való volt? Bizony, hogy volt ilyen. Xemeriust továbbra is imádom és bár Saint Germain gróf negatív szereplő, de fergeteges, ahogy irányítja az eseményeket.

Túllépve a karakterek - leginkább csak az én szempontomból lényeges - problémáján azt kell mondjam, hogy történet alakulása minden szempontból nagyon esemény- és élménydús. Kapunk itt akciót, humort és még szerelmi jelenetet is, utóbbit persze csak módjával és illendő körülmények között. Bőven vannak fordulatok, meglepő események a történetben. Ahogy vannak olyan eseményei is a történetnek, amire azt mondtam, hogy fölösleges volt bele írni, illetve ha ez már megtörtént, akkor nem bántam volna valamivel több történelmi hűséget (pl.: a kurucok). Az időutazásokban, időpontokban nem találtam logikai bukfencet, de mintha bizonyos eszközök nem kaptak volna elég magyarázatot arra vonatkozóan, hogy hogyan is kerültek oda, ahonnan végül is előkerültek.

Volt pár húzása az írónőnek, amivel rendesen meglepett a cselekmények bonyolítása, az időutazások szervezése közben, amelyeket szívesen olvastam és az események fergeteges hajrájában már kezdett megcsillanni a remény, hogy ez a könyv lesz számomra az igazi a trilógia részei közül, amikor a befejezés ismételten széttörte az álmaimat. Megoldásnak megoldás, de ennél azért nagyobb durranásra frappánsabb megoldásra számítottam. Így jártam.

Azért vagyok elkeseredve, mert a trilógia alapötlete nagyon tetszik és kifejezetten jó a kivitelezés elgondolása is, de nem sikerült az írónőnek azt kihoznia a könyvből, amit szerintem ki lehetett volna. Szerettem olvasni? Igen, nagyon is és határozottan érdekelt, hogy hova fogunk eljutni és ha lenne negyedik rész, akkor bizony azt is elolvasnám. Szóval ennyire kell komolyan venni a kötekedésem. :)



Pontszám: 8 pont
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2012.
Terjedelem:  448 oldal
Teljes ár: 3.999,- Ft (keménytáblás kiadás)
Előzmény: Rubinvörös, Zafírkék
A mű eredeti címe: Smaragdgrün. Liebe geht durch alle Zeiten
Forrás: kölcsönbe kaptam (@Agatha)

2013. május 27., hétfő

Könyvek, világháborús események és érzések

Sokáig gondolkoztam azon, hogy mi legyen a bejegyzés címe, hogy ne vezessek senkit félre. Tulajdonképpen ezt csak olyan muszáj kiírnom magamból bejegyzésnek szántam, amelyben leginkább azt szeretném megmagyarázni,hogy miért is nem szeretem én a világháborúk idején és úgy egészében a XX. század első felében játszódó történeteket.

Semmi bajom nem volt a korszakkal egészen odáig, amikor is a középiskolában eljutottunk a XX. század történelméig és irodalmáig. Magyar tanárnőnk általában olyan regényeket válogatott össze a számunkra, amely bár a tananyag részét képezte, de mégis az érdekesebb, olvasmányosabb fajták közé tartozott, még akkor is, ha pár alkalommal azoknak az olvasásába is beletört a bicskám. Így került terítékre Bulgakov Mester és Margaritája, majd amikor a fasizmus, illetve az ahhoz kapcsolódó események ideje érkezett el, akkor Robert Merle Mesterségem a halál című műve.
Ez utóbbi regényt az elején még érdekesnek is találtam, de a könyv közepétől már erőltetnem kellett az olvasást, mélyen megráztak a leírt események. Úgy tettem le a regényt, hogy én bizony hasonló témájú könyvet soha többet nem akarok a kezembe venni és bár az író tehetségét elismertem, de nem kívántam olvasni a többi regényét, pedig tudom, hogy vannak közte kimagasló minőségűek és különlegesek. De nem... amíg él bennem az élmény, addig nem.

Pechemre a regény olvasását követő egy éven belül került a mozikba a Schindler listája című film, amellyel kapcsolatban az iskola vezetése úgy döntött, hogy minden diáknak kötelező megnézni. Próbáltam kibújni a kötelezettség alól, mert semmi kedvem nem volt átélni újra egy nagyon hasonló vagy éppen ugyanolyan élményt, de sajnos nem sikerült, így a többiekkel együtt én is bevonultam a moziba és végignéztem a rettentő hosszú filmet. Életemben nem akartam még úgy kimenekülni a moziból, mint akkor és életemben addig és azóta sem éreztem egy filmet annyira hosszúnak és nyomasztónak. Az élmény bevésődött és vele együtt az elhatározásom is, hogy soha többet olyan történetet, ami ebben a korban játszódik.

Hosszú idő, közel húsz év telt el azóta és mindvégig tartottam magam az elhatározásomhoz. A változás mindössze annyi, hogy kis mennyiségben, amikor a korszak éppen csak a háttértörténet része, de nem nyomja rá a bélyegét a cselekményre, akkor képes vagyok elviselni az adott regényt, de olyan könyvet, amiben meghatározó a korszak hangulata, továbbra sem.
Sokakban merülhet fel jogosan a kérdés, hogy miért pont az ebben a korban megtörtént erőszakkal van problémám, hiszen a kegyetlenség mindig jelen volt az emberiség történelmében. Nem tudom megmagyarázni, mert logika nem támasztja alá azt, amit érzek. Pedig akik ismernek, azok tudják, hogy a logika számomra nagyon fontos, de most csak érzéseim vannak, meghatározó érzéseim. Talán, ha logikus magyarázatot akarok rá keresni, akkor a túl közeli korszak lehetne az indok, illetve az, hogy ez a korszak különösen kegyetlen, gépiesebb, könyörtelenebb lett az egész háború. Hiszen mennyivel egyszerűbb ledobni a bombákat és továbbrepülni, mint személyesen állni az ellenség támadását. Ha ezoterikus magyarázatot akarnék adni, akkor talán mondhatnám, hogy előző életemben szenvedő alanya voltam a háborús kegyetlenkedéseknek. Nem tudom, hogy mi az igazság, csak azt, hogy az érzéseim mélyről fakadnak és tartósnak bizonyulnak.

Pontosan ezért nem vonz az sem, hogy elolvassam Lőrinczy Judit Ingókövek című regényét, amelyet az Ad Astra Kiadó jelentet meg az idei könyvhétre. Pedig el tudom képzelni, hogy minőségi lehet az írása, ha a kiadó bevette a megjelenési tervébe. Félek tőle. Nem merek belevágni. Tudom, hogy struccpolitikát folytatok, de nem akarok tudomást venni a II. világháború szörnyűségeiről és eseményeiről.


Mi volt az, ami most ezt a fentebb olvasható lelkizést kiváltotta belőlem? Nem olyan rég fejeztem be Benkő László A spanyol grófnő című regényét, amely önmagában egy megrázó és érdekes történet, de amikor a fülszöveg alapján úgy döntöttem, hogy elolvasom, akkor nem igazán erre számítottam. Nem tűnt olyan veszélyesnek a regény, mint az Ingókövek, de azért tartottam tőle és a félelmem be is igazolódott. A történetbeli grófnő élete olyan szorosan összefonódott a II. világháború eseményeivel, szörnyűségeivel, hogy megint sikerült nyakig merülnöm a korszakra oly jellemző hangulatban.
Annak ellenére, hogy a regény olvastatta magát, bizonyos mértékben sikerült nálam ismételten kivernie a biztosítékot és azt hiszem jó darabig kell fantasyval, mindenféle pruszlikhasogató történetekkel és könnyed limonádé olvasnivalókkal ápolgatnom a lelkem, hogy helyrebillenjen az egyensúlya. Következő, a XX. században játszódó, valós eseményeken alapuló könyv olvasása? Azt hiszem jó darabig nem szeretnék ilyet tenni. Történelmi regények? Erősen meggondolom, hogy melyik legyen az, amit szeretnék olvasni.

Ezt most nagyon ki kellett írnom magamból. Köszönöm, hogy elolvastátok a siránkozásomat! Úgy érzem, hogy most már könnyebben és talán objektívebben fogom tudni értékelni az egyébként minőségi regényt, A spanyol grófnőt.

2013. május 26., vasárnap

Diana Wynne Jones: A merlin-összeesküvés (Varázsvilágok 2.)

Diana Wynne Jones az az írónő, aki történeteivel egyaránt képes elvarázsolni a fiatalokat és az idősebbeket. A Palota-sorozat sokak kedvence, köztük az enyém is és kifejezetten örülök neki, hogy időnként jelennek meg újabb és újabb, magyarul még kiadatlan regények a szerzőtől. A Varázsvilágok sorozat első része szintén a kedvencem lett könnyed humorával és elképesztő világfelépítésével, ezért nagyon vártam a második kötet megjelenését.
Arianrhod, azaz Roddy olyan világban él, ahol a király az alattvalói felett, a merlin pedig a mágia felett uralkodik. Az idős merlin halála miatt új merlin választására kerül sor, akinek hivatalba kerülését követően megsokasodnak a furcsa dolgok és megbillen a világok egyensúlya. Nick Mallory tudja, hogy léteznek párhuzamos világok és maga is szívesen lenne promág, még akkor is, ha ahhoz sokat kell tanulnia, mert egyelőre még a világok között sem tud közlekedni segítség nélkül. Egyszer aztán mégis azon veszi észre magát, hogy egy másik világban egy furcsa szituációba kerül, ahol leginkább csak magára számíthat és ahol - bár még nem tudja -, de nagyon is sok minden múlik a döntésein.


Az első dolog, amit a félreértések elkerülése végett ki kell jelentenem a könyv alaptörténetével kapcsolatban, hogy ez a merlin, nem az a Merlin. Varázsló embernek ugyan varázsló a merlin, de ez a kifejezés egy betöltött tisztség megnevezése Áldotton, egy párhuzamos világban és nem konkrétan egy személyt, azt a bizonyos mitológiai személyt takarja.
Diana Wynne Jones az a szerző, akinek történeteihez idő és türelem szükségeltetik, az általa alkalmazott varázslat lassan és hosszan elnyújtva épül fel, de az elért hatás általában nem marad el és tartósnak bizonyul. Nincs ez másként ennek a könyvnek esetében sem, csak éppen a hatás nálam most némiképp gyengébbre sikerült. Az eseményeket a két főszereplő, azaz Roddy és Nick szemszögéből követjük végig, ennek ellenére a történetvezetés viszonylag lineárisnak tekinthető, a szükségesnél nagyobb mértékben nem ugrálunk az időben. Szökellünk viszont a világok között. Nem is keveset. Kicsi a világ, szoktuk mondani, ebben a regényben azt éreztem, hogy a sok, egymással párhuzamos világ ugyanolyan kicsi, mint nálunk az egy.  A regény szereplői olyanok, mint egy nagy család, mindenki ismer mindenkit, nem ritka a rokoni kapcsolat sem. Szóval tényleg kicsi a világ.

Annak ellenére, hogy szeretem az írónő történeteit, ez a regény nem varázsolt el annyira, mint számítottam rá. Voltak ötletek és gondolatok, amelyek kifejezetten tetszettek, sőt az egész történet alapötlete fantasztikus, és ebben a részben sokkal összetettebb a mágia, illetve a világok bemutatása, mint az előző kötetben, de a kivitelezés jelen esetben elmaradt a megszokott színvonaltól. Anglia mitologikus történelme elevenedik meg a lapokon, hiszen a merlin egy létező fogalom, egy tisztség, olyan lényekkel találkozhatunk, amelyek még a mágiával rendelkező világokban sem láthatók már mindenki számára, de a mágia nélküli Földön a mitológia szerves részét képezik és még hosszan sorolhatnám. A kedvencem Anglia Fehér és Vörös sárkányának említése, illetve Romanov több világból összerakott, amolyan patchwork szigete, amely létrejöttének oka már önmagában is mosolygásra késztetett. Kedvemre való volt, hogy az írónő végig emlegeti a mágia férfias és nőies oldalát, sőt meg is személyesíti azokat, hangsúlyozza az egyensúly fontosságát, valamint beleszövi a történetbe, hogy az apró változásoknak is világrengető következményei lehetnek.
"(...) az áldotti mágia olyan, mint egy finom szőttes: egyesül benne az ősrégi a régivel, az újabbal és a legújabbal, és minden részre szükség van, hogy a többi a helyén maradjon."
A Vörös és a Fehér sárkány harca (Forrás)
Miért vagyok akkor mégis elégedetlen? A lassú és az elején nagyon kusza történetvezetést még meg tudom bocsátani, de a regény többségében gyerekes, egyszerű nyelvezetét már nem. Félreértés ne essék, nem hibáztatom a fordítót, mert szerintem az eredeti szöveg is hasonló stílusú lehet. A történet középpontjába fiatal szereplőket állított az írónő és zseniálisan oldotta meg azt is, hogy az ő szemszögükből és a koruknak megfelelő stílusban adta át a történéseket. A túlzott zsenialitás, azonban a szöveg kárára vált, mert a megfogalmazás így a regény legnagyobb részében kissé gyerekesre, fénytelenre sikerült és a történet elvesztette az igazi jelentését, mélységét.  Egyedül talán a felnőttek magyarázatai lógtak ki ebből a nyelvezetből és innen is látszik, hogy tudatos volt az írónő fogalmazási technikája, csak sajnos a tetszési indexem szempontjából nem volt éppen eredményes. Túlságosan is soknak találtam az útleírásokat, amelyeknek nem igazán volt jelentősége és amelyek a maguk egyszerűségében nem is kötötték le a figyelmem. Ez a mese akkor lett volna igazán lehengerlő a számomra, ha a szereplők élettel teliek, a mondatai meseszerűek és varázslatosak, nem pedig gyermekien naívak és egyszerűek. Az erős karakterek mellett nagyon hiányoltam az írónő többi könyvében jelenlévő és szívemnek oly kedves humort, mert ebbe a történetbe valahogy abból is kevesebb jutott, pedig a kecske és az elefánt mindent elkövetett, hogy mosolygásra késztessen. Vidámság helyett kapunk ugyan misztikumot és némi titokzatos, sötétségbe burkolózó cselekményt, de sajnos ez nem pótolja a hiányérzetemet.

Megbántam-e a regénnyel való ismerkedést? Nem, mert a sorozat alapötlete zseniális, az írónő stílusa egyedi és szeretni való és ha eltekintek a hibáitól, akkor bizony egy egészen jó, párhuzamos világokban játszódó,  a fiatalok számára sok mondandót tartalmazó varázslós történet bújik elő a sorok közül.
A magyar kiadást nem érheti semmi negatív kritika, de ami mindenképpen említésre méltó az a regényhez nagyon passzoló és egyébként is mutatós borítógrafika. Nem tudom, hogy van-e folytatása még ennek a sorozatnak, de ha lesz, akkor mindenképpen érdekelni fog, mert az írónő többi, általam olvasott könyve nagyon tetszett és ez a kis minőségi megingás nem fog eltántorítani attól, hogy olvassam a nagy mesélő további műveit.



Pontszám: 7 pont
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 384 oldal
Eredeti cím: The Merlin Conspiracy
A sorozat kötetei: A trónörökös
A szerző egyéb kötetei: A vándorló palota, Az égi palota, A másik palota
Forrás: magánkönyvtár

2013. május 25., szombat

Ünnepi Könyvhét 2013: A Könyvmolyképző Kiadó könyvheti megjelenései

Azt hiszem jól tettem, hogy vártam egy kicsit ezzel a bejegyzéssel, mert olyan terjedelmes listát sikerült kihoznia a Könyvmolyképző Kiadónak, hogy arra bizony öröm ránézni. De ugyanakkor kétségbeesést is kihallok a máshol olvasott hozzászólásokból, mert ez annyi, de annyi jó könyv, hogy a pénztárcák nagyon soványak lesznek már a hónap elején és a családnak is összébb kell húzni a derékszíjat, ha ezek a könyvek a polcra kerülnek. De mondjátok meg, ki tud ellenállni ennyi finomságnak? Bevallom, hogy én nem. :)

Nézzétek el nekem, hogy nem részletezek minden megjelenést, hanem három csoportra bontottam a sok-sok  jó könyvet. Az első csoportba természetesen azok kerültek, amelyekre nagyon fáj az én fogam is és amelyek értékelésével valószínűleg majd találkozhattok itt a blogon.
A második csoportba az érdeklődésemet felkeltő könyvek szerepelnek, amelyek ha az utamba kerülnek, akkor olvasás lesz a vége, de egyelőre még nem érzem a leküzdhetetlen vásárlási ingert az irányukban. Kihangsúlyozom, hogy egyelőre. :)
A harmadik csoport a további megjelenéseket tartalmazza, csak hogy teljes legyen a kínálat felsorolása.

Ezek után már csak reménykedni tudok benne, hogy ez a sok szépség tényegesen meg is jelenik a könyvhétre. :)

Update: Sajnos bekövetkezett az, amitől tartottam, hogy a hosszú lista jó része csak mézesmadzag és álom kategória. A részemről nagyon kell kategóriába sorolt könyvek közül a legtöbb megjelenését eltolták szeptemberre, így  a hetes listából összesen három maradt a végére. :(

A nagyon szeretném a polcomon látni lista:

Cassandra Clare: Elveszett lelkek városa
Mi az az ár, ami még a szerelemért is túl magas? Amikor Jace és Clary ismét találkoznak, a lány elborzadva tapasztalja, hogy szerelmét és gonosz bátyját Lilith varázslata egymáshoz köti. A Klávé célja megölni Sebastiant, de lehetetlen anélkül végezni az egyik fiúval, hogy a másiknak ne essék bántódása. Alec, Magnus, Simon és Isabelle tündérekkel, démonokkal meg a könyörtelen Vasnővérekkel alkudozik, Clary pedig veszélyes játszmába kezd. A tét nem csak a saját élete, de Jace lelke is egyben. De bízhat-e még a fiúban egyáltalán? Szerelem. Vér. Árulás. Bosszú. A Végzet Ereklyéi lélegzetelállító ötödik darabjában közelítő sötétség fenyegeti az árnyvadászokat.



Jennifer Armentrout: Obsidian - Obszidián
Az újrakezdés szívás. Amikor -- éppen az utolsó középiskolai évem előtt -- Nyugat-Virginiába költöztünk, beletörődtem, hogy vastag tájszólású emberek, melléképületek, szakadozó internet és rengeteg unalom tölti majd ki a napjaimat. Amíg észre nem vettem magas, szexi, különös zöld szemű szomszédomat. Az ég kiderült. Aztán a srác megszólalt. Daemon dühítő. Beképzelt. Pofoznivaló. Nem bírjuk egymást. Egyáltalán. De aztán, amikor egy idegen rám támadt, és Daemon egyetlen intéssel szó szerint megfagyasztotta az időt -- akkor valami történt. Valami váratlan. A szédítő idegen a szomszédból megjelölt engem. Jól hallottad. Idegen. Mint kiderült, Daemon és a húga egy egész galaxisra való ellenféllel néznek szembe, akik mind az ő képességeikre pályáznak, a nyom pedig, amit Daemon rajtam hagyott, olyan fényesen jelzi számukra az utat, mint Las Vegas főútja. Csak úgy úszhatom meg élve, ha Daemon közelében maradok, amíg elhalványul a nyom rajtam. Mármint ha nem ölöm meg addig én magam...

Marie Lou: Prodigy - Született tehetség
Miután sikerül megszökniük a Köztársaság hadseregének Los Angeles-i erődítményéből, June és Day megérkezik Vegasba, és ekkor megtörténik, amire senki sem számított: az Első Polgár meghal, és a fia, Anden veszi át a helyét. Miközben a Köztársaság egyre közelebb sodródik a káoszhoz, hőseink csatlakoznak a lázadó Patriótákhoz, akik segítenének Daynek megmenteni az öccsét, és átjuttatnák őket a Kolóniákba. Cserébe egyetlen dolgot kérnek: June és Day ölje meg az új Elsőt. Esélyt kapnak rá, hogy megváltoztassák a nemzet sorsát, hogy hangot adjanak a túl rég óta hallgatásra kényszerített nép óhajának. Ám June hamarosan rájön, hogy az új Első Polgár egyáltalán nem olyan, mint az apja volt. Így hát döntenie kell. Mert mi van, ha Anden valami újnak a kezdete? Mi van, ha a forradalom többről szól, mint veszteségről és bosszúról, haragról és vérről? Mi van, ha a Patrióták tévednek?


Amelyek a nagyon szeretném listába tartoznak, de mégsem jelennek meg a könyvhétre:

Rachel Vincent: Prey - Préda
Néha a macska-egér játék nem játék egyáltalán…Játék? Naná. A falkám össztűz alatt áll, apám hatalma inog, a szerelmemet száműzték. Vagyis már hónapok óta nem láttam Marc szépséges arcát. Azonfelül, egy kismamával és egy mindentudó tizenévessel a nyakamon, nem is nagyon álmodozhatok róla, hogy hamarosan újra látom. És a rég várt találkozást is tönkreteszi, amikor vad kóborok ütnek rajtunk. Most a csoportunkat fenyegetik, Marc eltűnt, és igazán minden eszemre és ügyességemre szükségem lesz, hogy megakadályozzam a családom végleges szétszakítását.

Sarah J. Maas: Throne of Glass - Az Üvegtrón
Az ismert világ leghíresebb orgyilkosa. Celaena Sardothien gyönyörű és halálos. A sors nagy dolgokat tartogat a lenyűgöző, ifjú nő számára. Távolvég sötét, nyomorúsággal teli sóbányáinak mélyén egy megviselt,tizennyolc éves lány robotol a rabszolgák között. Életfogytiglanig tartó kényszermunkára ítélték. Hiába képezték ki a földrész legjobb orgyilkosai. Hiába lett a halálos mesterség leghíresebb művésze. Elkövetett egy végzetes hibát. Elfogták. A kegyetlen börtönbe egy napon különös látogató érkezik. Az ifjú és felettébb jóképű Westfall kapitány meglepő ajánlatot tesz a rettegett orgyilkosnak. Szabad lehet, ha előtte végrehajt egy hihetetlenül vakmerő és elképesztően nehéz feladatot. Az ország koronahercege bajnokot akar küldeni az apja halálos versenyére. Csatasorba állnak a birodalom legtehetségesebb tolvajai és legkönyörtelenebb harcosai. A küzdelem tétje az életben maradás. Ha győz, Celaena visszanyeri a szabadságát. Függetlenül attól, hogy képes lesz-e megnyerni a kegyetlen versengést, megrázó felfedezés vár az ifjú hölgyre. Már csupán az a nagy kérdés, hogy meglágyulhat-e egy orgyilkos kőszíve.

Kevin Hearne: Hounded - Üldöztetve
Atticus O’Sullivan, a druidák utolsó képviselője, békésen éldegél Arizonában, és egy ezoterikus könyvesboltot vezet. Szabadidejében pedig alakot vált, hogy ír farkaskutyájával vadászatra induljon. Szomszédjai és vásárlói abban a hiszemben élnek, hogy ez a helyes, tetovált, ír srác egy nappal sem több huszonegynél – pedig éppen huszonegy évszázada él a földön. Azt már ne is említsük, hogy energiáját a földből nyeri, éles nyelve van, és egy még élesebb varázskardja: Fragarach, a Válaszadó. 
Csak az a probléma, hogy egy fölöttébb dühös kelta isten is szemet vetett kardjára, és évszázadok óta üldözi. Ez a kitartó istenség Atticus nyomára lelt, és barátunknak minden erejére – továbbá egy csábító halálistennő segítségére, vámpír- és vérfarkas ügyvédeinek falkájára, egy szexi csapos lányra (akinek fejét egy hindi boszorkány bérelte ki), és egy adag régimódi, ír szerencsére – szüksége lesz, hogy szétrúgjon néhány kelta ülepet, és megszabadítsa magát a gonosztól…

Maggie Stiefvater: Ballada - A holtak éneke (Tündérdallam 2.)
James Morgan szinte nem is evilági muzikális érzékkel rendelkezik. Tehetsége felkeltette a lélekrabló tündérmúzsa, Nuala figyelmét is, aki felébreszti, majd kiszipolyozza a kivételes halandók kreatív energiáit. Míg végül meg nem halnak. Jamesnek éppen elég oka van rá, hogy tartson a tündérektől, ám miközben Nualával egy közös zenei szerzemény megalkotásán dolgoznak, a srác egyszer csak rádöbben, hogy egyre mélyebb érzelmeket táplál Nuala iránt. A tündérnép többsége azonban korántsem ilyen ártalmatlan és jó indulatú. Mindenszentek éjszakájának – a halottak napjának – közeledtével Jamesnek meg kell küzdenie a tündérkirálynővel és a holtak királyával, hogy megmentse Nuala életét. És a saját lelkét.



Holly Black: Átokvetők - A Fehér Macska
Borító: még tervezés alatt 
Cassel átoktevők családjából származik, akiknek hatalmukban áll, hogy kezük legkisebb érintésével megváltoztassák valaki érzéseit, az emlékeit, a szerencséjét. Mivel az átoktevés törvényellenes, ők mindannyian gengszterek vagy szélhámosok. Kivéve Casselt. Az ő érintése nem varázslatos, úgyhogy ő kívülálló, az egyenes srác egy görbe úton járó családban. Mindössze egyetlen apróságot kell elnézni neki, hogy három évvel ezelőtt meggyilkolta a legjobb barátját, Lillát. Az azóta eltelt idő alatt Cassel, beleolvadva a tömegbe, gondosan felépítette a normalitás látszatát. Ám a látszat bomlásnak indul, amikor Cassel egy szörnyű álomtól űzve, amiben egy fehér macska akar neki valamit mondani, egyik éjszaka elkezd alvajárni. Más, felkavaró dolgot is észrevesz, két bátyjának furcsa viselkedését is beleértve. Titkolnak előle valamit, amiből egy rejtélyes történet bontakozik ki. Ahogy Cassel elkezdi gyanítani, hogy részese egy óriási csalásnak, azt is szeretné megtudni, valójában mi történt Lillával. Az is lehet, hogy még mindig életben van? Hogy ezt kinyomozza, Casselnek túl kell járnia az összes körülötte lévő szélhámos eszén.


Amelyek érdeklődésre tarthatnak számot:

Jean-Cloude Mourlevat: Földlakó
Anna Collodi a nővérét keresi. A nővérét, aki egy éve, az esküvője másnapján tűnt el nyomtalanul. Egy napon zavaros üzenetet kap a rádión keresztül: Gabrielle él és segítséget kér. Anna a keresésére indul, s egy jelentéktelennek látszó mezei úton a „másik oldalra” jut. Egy dermesztően üres világban találja magát, amelyből hiányzik minden emberség, ahol nincs napsütés és eső, nevetés és sírás, zene és ének, nincsenek ízek, illatok, színek, ahol az emberek egykedvűek és érzéketlenek. Hogy kiszabadítsa nővérét és hazavigye onnan, ahonnan még soha senki nem tért vissza, Anna élete kockáztatásával a végsőkig elmegy. Küzdelmes kalandja során önzetlen segítői is akadnak, megismeri a szerelmet és felfedezi önmagát – a földlakót. A többszörös irodalmi díjas francia író költői szépséggel megírt, magával ragadó és elgondolkodtató története önfeláldozó testvéri szeretetről, megpróbáltatásokkal dacoló szerelemről és arról, hogy minden hibája és tökéletlensége ellenére milyen jó is a mi öreg Földünkön élni.

Hugh Howey: A siló
A Siló félig-meddig földbe süllyedt betontorony, ahová a lakosság egy része szorult be az egykori nagy csapás elől, ami a külvilágot lakhatatlanná, mérgezővé tette. Az összezártságban csak a szigorú rendszabályok könyörtelen kikényszerítésével képesek rendet tartani a száznegyvennégy szintes, túlnépesedett monstrum hatóságai – ideig-óráig legalábbis, hiszen nyílt titok, hogy legalább minden generáció idején zavargások robbannak ki, amelyek következményeit rendszeresen eltitkolják a később születendők elől. Így senki sem tudja, mi tette lakhatatlanná a világot, egyesek pedig arra kezdenek gyanakodni: talán senki, talán átverik őket, a külvilág nem is olyan szörnyű, amilyennek hazudják… Ez az eretnek gondolat a Siló seriffjének történelem után érdeklődő felesége fejében is megfogan, és a seriffnek nincs más választása, mint hogy saját asszonyát is takarítani küldje – a külvilágba, ahonnan nincs visszaút…

Jean-Pierre Montcassen: Meliki
Ferhat, a kiszolgált janicsár a rabszolgapiacon egy koszos rongycsomó alól magyar szavakat hall. Felrémlik előtte régi hazája és nyelve, és önmagát is meglepi azzal, hogy otthonába viszi a haldokló kislányt.
Boriska a mindene lesz, az egyetlen, aki örömet hoz a napjaiba, és akivel oly' szívesen megy solymászni. De a környezettől óvakodni kell, a véletlenül elejtett magyar szavak veszélybe sodorják őket.
Kettejük csodaszép barátságának és gyöngéd szerelmének története ez a regény, melyet átitat az ezerhatszázas évek történelme, és az Oszmán Birodalom színes, kavargó világa.



Samatha Young: Dublin Street
Négy éve az amerikai Jocelyn Butler, hátat fordítva tragikus múltjának, Edinburh-ban kezdett új életet. Joss nem adja át magát a gyásznak, nem néz szembe a démonaival, és senkihez sem akar igazán közel kerülni, de miután beköltözik Dublin Street-i fantasztikus albérletébe, lakótársnőjének jóképű bátyja fenekestül felforgatja féltve őrzött magánéletét. 
Braden Carmichael az a fajta ember, aki mindig megszerzi, amit akar. És ő most Jocelynt akarja az ágyába csábítani. Braden, miután megtudja, hogy Joss irtózik a komoly kapcsolatoktól, alkut kínál, amelynek keretében átadhatják magukat a vágyaiknak anélkül, hogy „túlbonyolítanák” a dolgokat. Jocelyn merő kíváncsiságból belemegy az egyezségbe, miközben nem is sejti, hogy a skótot egyetlen cél vezérli: a lelkéig lemezteleníteni a konok lányt…

Tamara Webber: Easy - Egyszeregy
Egy ismeretlen megmentő. Egy nyugtalanító titok. A szerelem nem mindig sima ügy… A fiú figyelte a lányt, de nem ismerte őt. Aztán egy váratlan összecsapás jóvoltából a megmentőjévé vált… Tagadhatatlan vonzerő hatott közöttük. Ám a múlt, amelyen a fiú kemény munkával igyekezett felülkerekedni, és a jövő, amelybe a lány őszinte hitét vetette, azzal fenyegetett, hogy elszakítja őket egymástól. Csak együtt vehették föl a harcot a fájdalom és a bűntudat ellen, nézhettek szembe az igazsággal, és találhattak rá a szerelem nem várt erejére.






További megjelenések:
Alyson Noel: Everlasting - Örökké tartson
Barbara Demick: Nincs mit irigyelniük a világtól
Brandon Mull: A sötétség fogságában (Titokfölde 3.)
Delphine de Vigan: Semmi nem áll asz éjszaka útjába
Garcia Kami, Margaret Stohl: Beautiful Chaos - Gyönyörű káosz
Lisa Jane Smith: Vámpírnaplók 9. - A vadászok 2. rész
Margaret Peterson Haddix: Az utolsó kulcs (A 39 kulcs 10.)
Max Brooks: World War Z - Zombiháború (filmes  borítóval)



További információk, árak és rendelés a Könyvmolyképző Kiadó honlapján 

2013. május 24., péntek

Várólista - 2013. május

Amióta belekezdtem ennek a rovatnak a vezetésébe még nem éreztem, hogy ennyire nehéz lenne összeállítani az adott hónapban megjelenő, engem érdeklő könyvek listáját. Miért adódott most ez a nehézség? Mert az elmúlt könyvfesztivál és a közelgő könyvhét miatt a megjelenések folyamatosan csúsznak, a honlapok elég kevés információt tartalmaznak. A kiadóknál mindenki teljes gőzzel készül a könyvhétre, az igazán nagy durranások, fontos megjelenések inkább ezen alkalomból várhatók.
Folyamatosan tologattam ennek a bejegyzésnek a közzétételét, de azért így a hónap vége felé már csak illendő lenne nyilvánosságra hoznom. Szóval biztosra mentem és leginkább azok a könyvek szerepelnek a listában, amelyek már tényleg megjelentek, a többi információban egyelőre nem bízom. A nehézségek ellenére azért volt miből válogatni ebben a hónapban is. :)


Robin Hobb: Az Őrült hajó (Élőhajók-ciklus III-IV. kötet)
Az írónő azon szerzők közé tartozik, akiknek a könyveit mindenképpen olvasni akarom. A Látnok-ciklus kötetei után a Delta Vision Kiadó a tavalyi évben belekezdett az Élőhajók-ciklus köteteinek megjelentetésébe is. A Bűvös hajó nagyon tetszett tavaly, a sorozat pedig eddig jobban bejött, mint a Látnok-ciklus. Igaz, hogy a szereplők tekintetében némi emlékezetfrissítésre van szükségem, de ez könnyen megoldható. Szóval ez a két kötet a mindenképpen polcomon fog landolni kategóriába tartozik. :)
Fülszöveg: Az Elátkozott Partvidéken felbomlik a régi rend: az ifjú szatrapa kalcedi zsoldosai élén arra készül, hogy leszámoljon a szabadságra vágyó bingtoni kalmárokkal. Bington meghasonlik önmagával: a régi és az újkalmárok farkasszemet néznek egymással, és bármikor kirobbanhat a rabszolgák felkelése.
Kennit kapitány kis híján meghal, de vasakarattal elkezdi összekovácsolni a kalózok királyságát. Wintrow csak lassan ébred rá, hogy a vakmerő, könyörtelen kalóz valójában Sá kiválasztottja.
Málta Havenből lassan ifjú hölgy válik, ám a sors szétzúzza az elkényeztetett kislány álmait. Dúsgazdag esővadoni udvarlóját sokan őrültnek hiszik, mert azt állítja, hogy egy ősi sárkány szól hozzá. És ez a sárkánykirálynő Máltát is kiszemeli magának.
Miközben eldől Paragon, a vak és őrült élőhajó sorsa, kiderül a sárkányok néhány titka, de az is, hogy kit keresnek olyan kétségbeesetten a tengeri kígyók.
A történet minden szereplőjének fordulatot vesz az élete, amikor Kennit kapitány úgy dönt, hogy a Viviána fedélzetén elviszi Wintrow-t egy jóslatért a Mások Szigetére, a förtelmes ősi lények közé.
Kiadó: Delta Vision
Terjedelem: 768 oldal + 496 oldal
Teljes ár: 3.490 ,- Ft kötetenként


Vivian Holloway: Pokoli szolgálat (Pokolháború trilógia 1.)
Fiatal írónő, akinek ez az első könyve és akit a moly.hu oldalról is jól ismerünk. Könyve megjelenésének sokan örültek és sokan várták. Köztük én is. :) A könyvet már olvastam és tetszett is, az értékelésem még egy kicsit várat magára, de ígérem, hogy nem késik sokáig. 
Fülszöveg: Mit adnál azért, hogy megmentsd a szeretteidet? A szabadságodat, az életedet? Mit tennél, ha ráébrednél, hogy mindez hiába volt? Beletörődnél, küzdenél? Lilian küzdött. Mindent megtett, mégis elbukott, most pedig már sohasem szabadulhat a Pokolból. Ő az Ördög egyik bérgyilkosa. Életre szóló szerződéssel. Egy lélektolvaj, aki levadássza azokat, akik keresztbe tettek Lucifernek, a lelküket pedig magával viszi. Az új megbízás egyértelmű, a feladat világos, ám Lil dolga korántsem olyan egyszerű, mint gondolta volna. Mert a Pokolban semmi sem az, aminek látszik. Lilian azt hitte, hogy fogsága évei alatt már mindent látott, átélte már a legrosszabbat, ám kénytelen rájönni, hogy érhetik még meglepetések. Lucifer nem kegyelmez, nem felejt, és nem bocsát meg, most pedig a lehető legkegyetlenebb büntetést eszelte ki. Lilnek újra meg kell harcolnia a puszta életben maradásért. Közben azonban a feladatát is el kell végeznie, ami nem csak azért nehéz, mert Greg Weiss kedves, jóképű, és minden tekintetben úriember. Lil-re az ilyesmi már sok-sok éve nincs hatással. De történik valami, ami még az ő jéghideg maszkját is darabokra töri, és felszítja lelkében a lázadás szikráját. Szabadulni akar, bármi áron, csakhogy ebben a háborúban már nem csak az ő élete a tét. Senkiben sem bízhat, senkire se számíthat. Élete legveszélyesebb küldetésére indul, mely egyben az utolsó esély a szabadulásra. Pokoli játszma ez, ahol a szabadság nagyobb kincs, mint maga az élet.
Kiadó: Aba Könyvkiadó
Terjedelem: 320 oldal
Teljes ár: 3.490,- 


Chris Howard: Gyökértelen
A könyvfesztiválon ugyan már lehetett kapni a könyvet, de a nagyobb könyváruházakba csak ebben a hónapban vált lehetővé a vásárlás. A kiadványból már van saját példányom, de még nem olvastam. Viszont ez lesz a következő. :) Mindenképpen beszámolok az élményről.
Fülszöveg: A 17 éves Banyan fákat épít: elszórt fémhulladékokból erdőket kreál a gazdag ügyfeleknek, akik a pusztulás látható nyomai elől szeretnének menekülni. Bár maga Banyan még sosem látott igazi fát – hisz azok már egy évszázada kihaltak −, apjától még az eltűnése előtt sokat hallott a Régi Világról. Minden megváltozik, amikor Banyan megismerkedik egy rejtélyes nővel, aki különös tetoválást visel a testén – egy térképet, ami az utolsó élő fákhoz vezet. A fiú elindul a pusztuláson keresztül, ahonnan nem sokan térnek vissza. Akik megmenekülnek a kalózoktól és fosztogatóktól, azokra ott várnak a sáskák… akik most már emberhúson élnek. De nem Banyan az egyedüli, aki a fákat keresi, az idő pedig egyre fogy. A bizonytalanságok közepette a fiú kénytelen szövetségre lépni Alphával, a vonzó, de veszélyes kalózzal, akinek szintén megvannak a saját tervei. Miközben pedig a talán csupán a legendákban létező ígéret földje felé tartanak, Banyan megdöbbentő dolgokat tud meg a családjáról, a múltjáról és arról, mire képesek az emberek, hogy visszahozzák a fákat.
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Terjedelem: 288 oldal
Teljes ár: 2.980,-

Victoria Schwab: Az archívum
Szeretem a szellemes történeteket. Mármint, amelyek szellemekről szólnak, de azért a vicces sztorikat sem vetem meg. :) Egy-két értékelést már elolvastam a könyvről és eddig ígéretesnek tűnik. Nem mondom, hogy azonnal lecsapok rá, amit lehetőségem lesz rá, de azért erősen esélyes az olvasásra.
Fülszöveg: Minden testnek van egy története, egy képsorozat, amelyet csak a Könyvtárosok olvashatnak. A halottak a Történetek, nyugvóhelyük pedig az Archívum. Papi először négy éve hozta el ide Mackenzie Bishopot, amikor a lány még csak egy rémült, de elszánt tizenkét éves volt. Most azonban Papi halott, helyét pedig Mac vette át: könyörtelen Őrzővé lett, akinek feladata megakadályozni a gyakran erőszakos Történetek felébredését és menekülését. A holtakat nem zavarhatják az Archívumban, valaki azonban mégis szándékosan megmásítja a Történeteket és fontos fejezeteket töröl ki. Hacsak Mac össze nem rakja a megmaradt darabokat, még maga az Archívum is darabokra hullhat.
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Terjedelem: 272 oldal
Teljes ár: 2.980,-


Darena Salyaz: Sejtelmes fény (Sötét árnyék 2.)
A fülszöveg, az tehet mindenről. Elolvastam és azóta nem tudom kiverni a fejemből a könyvet. Aztán rájöttem, hogy ez egy sorozat 2. része, ezért a napokban megvettem az előzményt is. Igazán nagyon kíváncsi vagyok. Azért ennek a kötetnek a beszerzésével meg fogom várni amíg elolvasom az elsőt. Ha tetszett, arról biztosan értesülni fogtok. :) Csak annyit tennék még hozzá, hogy az írónő magyar, Pintér Andreának hívják. 
Fülszöveg: Darena Salyaz új könyve ismét a rejtelmek mezejére kalauzolja az olvasót. Sara és Robin, az egymásra talált pár alulmaradt a sötétséggel vívott csatában – elvesztettek mindenkit, akit szerettek. Világuk összeomlott, az árnyék mély szakadékba taszította őket. Nem maradt egyebük, mint halványan pislákoló szerelmük, mely lassan lángra lobban, hogy utat mutasson a fényre. Ám ha kijutnak, újabb küzdelem vár rájuk: a sötét erők újabb életeket követelnek maguknak. 
Izzó szenvedély és vak gyűlölet kíséri útjukat, gyűlölet, amely Robin testvérétől, Ray-től ered. Attól a testvértől, akit mardos a kín, aki képtelen uralkodni pusztító szenvedélyén, aki elárulja Robint – ahogy ezt már korábban megtette. A múlt ködéből egy elfeledett nagybácsi bukkan elő, és bosszúra éhes. Minden erejét összeszedve a szörnyű csapásra készül: elvenni azt, amivel a legnagyobb fájdalmat okozhatja a fiataloknak. 
Megnyerhetik-e a csatát ekkora erővel szemben, vagy ismét elbuknak? Nagy árat kell fizetniük érte, ám egy halvány fénysugár elől az árnyék talán meghátrál…
Kiadó: Kalliopé Kiadó
Terjedelem: 320 oldal
Teljes ár: 2.480,-
Megjelenés: 2013. május

Percy Benjamin: Vörös hold
Ha valaki ismer, akkor tudja, hogy alakváltó párti vagyok. Nem volt tehát kérdés, hogy szeretném olvasni ezt a könyvet. A beszerzés folyamatban van. :)
Fülszöveg: Patrick Gamble sosem gondolta magáról, hogy különleges, míg egy napon föl nem száll egy repülőgépre, ahonnan egyedül ő kerül ki élve. Claire Forrester akkor jön rá, mennyire más, mint a többiek, amikor a kormány emberei berúgják a ház ajtaját, és meggyilkolják a szüleit. Chase Williams, az amerikai Oregon kormányzója sem nagyon tér el az átlagtól. Kissé megalkuvó, részrehajló politikus, aki végül is arra esküdött fel, hogy védelmezi az Egyesült Államok lakosságát a köztük járó gonosztól, de egyszer csak szörnyű felismerésre ébred. A fenyegetés pedig rettenetes, és ott van testközelben. Eddig kordában tudta tartani a törvény, az erő és legfőképpen a gyógyszerek, de a megdöbbentő történet hősei már tudják, hogy bármikor elszabadulhat a pokol. Mert hamarosan eljön a vörös hold éjszakája, amikor egy felismerhetetlen világ születik, és megkezdődik az emberiségért vívott harc… 
Benjamin Percy, az Egyesült Államok-beli Oregonban élő fiatal író tehetségét számos irodalmi díj bizonyítja. A Vörös hold című regénye városi fantasy, természetfölötti thriller, szerelmi történet és társadalmi példázat. Tükröt tart elénk, hogy szembesüljünk félelmeinkkel és ösztönös énünkkel. Hamingway prózáját idéző, sajátos irodalmi horrortörténete több mint félelmetes…
Kiadó: Geopen Kiadó
Terjedelem: 608 oldal
Teljes ár: 3.990,-

2013. május 23., csütörtök

Amanda Stevens: Örök kísértés (Sírkertek királynője 1.)

Úgy jártam ezzel a könyvvel, hogy ha nem teszik az orrom elé, akkor bizony észre sem veszem, pedig ez igazán nagy hiba lett volna. Magyarázat? Mai napig sem tudok választ adni arra, hogy miért nem figyeltem fel rögtön első alkalommal a kiadványra, pedig a borító gyönyörű, különleges hangulatot sugall, a fülszöveg érdekesen hangzik. Amikor azonban a könyv újra és újra a szemem elé került, illetve már ajánlották is nekem, megadtam magam, ha a sors ennyire azt akarja, hogy közös legyen az utunk, akkor legyen, nem állok ellen. Így utólag már látom döntésem helyességét. Éppen ezért legyen ez az értékelés olyan útjelző, amely mások figyelmét is a regény felé fordítja és segít abban, hogy az olvasó és ez a hangulatos, gyönyörű történet minél hamarabb egymásra találjanak.
Amelia Gray kilenc éves korában látott először szellemet, majd apja szigorú útmutatásait követve nem vett tudomást róluk, elkerülte azokat, akiket szellemek kísértettek és igyekezett mindig megszentelt föld közelében tartózkodni. A magányosan, gyerekek társasága nélkül felnőtt lány különleges foglalkozást választ,  temetőrestaurátor lesz. Egy megbízás miatt kerül Charlestone városába, ahol egy nagy múltra visszatekintő iskola, az Emerson régi  és elhanyagolt temetőjét, az Oak Grove-ot kell helyrehoznia. Éppen csak elkezdi a terület feltérképezését, amikor a munkája megakad, mert friss holttestet találnak az egyik sírban. A nyomozást vezető John Devlin felkéri a lányt, hogy szakértőként működjön közre az eset kivizsgálásában. Amelia elvállalja a feladatot, de nem tudja figyelmen kívül hagyni azt a tényt, hogy eddig nem tapasztalt módon vonzódik a detektívhez, akit szellemek kísértenek, tehát inkább kerülnie kellene.

A regény hangulata már az első oldalak után teljesen átjárt, beszippantott és nem eresztett el még akkor sem, amikor már becsuktam a kiadványt. A történet által keltett rezgések önálló életre keltek bennem, újra és újra visszakanyarodtak a gondolataim az olvasott eseményekhez. A szépirodalmi stílusban megfogalmazott mondatok, a komótosan haladó, nem túl pörgős, de mégis feszültségekkel teli cselekmény, a különleges tájleírások, amelyeket olvasva éreztem a nap melegét, a virágok bódító illatát és a temetőkertek ódon nyugalmát, megalapozta a történet hangulatát és hozzájárult ahhoz, hogy a könyv maradandó élményt nyújtson és áhítozzam a folytatás után.
Erősen keverednek a műfajok a regényben, mert egyszerre van jelen a hagyományos nyomozási technika, a szellemek által keltett misztikum és a két főszereplő között kialakult vonzalom, mint érdekes és különleges romantikus szál. A gyilkosságok leírása helyenként brutális és kell némi gyomor az ezt taglaló részek olvasásához, a szellemekre érzékenyen, adott esetben álmatlansággal reagálóknak pedig azt tanácsolom, hogy ne az esti órákban vegyék a kezükbe a könyvet. Úgy is mondhatnám, hogy mindenki megtalálja a történetben azt a stíluselemet, amire vágyik, amit szeret olvasni, mert egyik műfaji elem sem nyomja el a másikat, hanem inkább egyensúlyra törekedve jól kiegészítik egymás.


Oak Grove Cementery (Forrás)
Kétségtelen, hogy az írónő nagyon ért a hangulatkeltéshez, a feszültségteremtéshez, melyet a csodálatos tájleírásai mellett leginkább azzal ér el, hogy az eseményeket a főszereplő szemszögéből követhetjük végig, aki bár a saját szakterületén profinak számít, de nem ismeri a város történelmének sarkalatos pontjait, az itt élő embereket és a múltjukat, valamint a társas kapcsolatokban is van még mit tanulnia, tapasztalnia, viszont kívülállóként olyan dolgokat is észrevesz, amelyek a helyiek figyelmét már elkerülik. Amelia olyan nő benyomását keltette bennem, akit megviseltek különleges képességei, emiatt zárkózott, titokzatos, ugyanakkor érzékeny és okos és aki helyenként kissé habókosan viselkedik, furcsa reakciókat produkál. Devlin nyomozó maga a vonzó és érzéki sötétség, az elérhetetlen, megközelíthetetlen, múltjától szabadulni nem tudó férfi, aki miatt sok női olvasó szíve kezd majd hevesebben dobogni.
Annak ellenére meghatározó a két főszereplő között kialakult a szexuális feszültség, hogy a regényben nem kerül sor nemi aktusra, sőt még másra is csak éppen alig. Régen olvastam ilyen könyvet, ahol egy pillantás nagyobb hatást vált ki, mint egy fülledten erotikus jelenet. Pedig ebben a könyvben ez tényleg így van.

Nem hagyhatom ki a szellemek említését, mert szerves részét képezik a könyv cselekményének, illetve a sorozat kötetein átívelő misztikus és megfejtésre váró történetszálat képviselnek. Fel- és eltűnésük, reakcióik érdekes színfoltjai az eseményeknek, már csak azért is, mert mint az emberek, ők sem egyformák és mindegyiküket más motiváció hajtja, illetve tartja a létezésnek ebben a síkjában. Ebben a könyvben még éppen csak megismerkedtünk néhányukkal, de a szerepeik és a titkaik még nem derültek ki, úgy érzem, hogy ez a szál sokkal erőteljesebb lesz a következő kötetben.
A déli területekhez hozzátartozik a varázslás és a voodo gyakorlása. Természetesen a virágok bódító illata mellett ez sem hiányozhat a regényből, de én ezt egyáltalán nem bánom, mert szeretem a misztikus dolgokat és a voodoo mindig jó alap a rejtélyekhez. Ha ehhez még hozzáadjuk a titkos társaságokat, akkor az eddig felsorolt tényezőkből álló egyveleg igazán vonzó és érdekes koktélt alkot.
Mint minden más esetben, itt is igyekeztem magamtól rájönni arra, hogy ki is állhat a gyilkosságok mögött, de most még a női megérzésem sem segített  a megoldásban és bizony erősen meglepett, amikor értesültem az elkövető kilétéről, illetve még jobban megdöbbentett, amikor a miértekre is magyarázatot kaptam. Ezzel a csavarral igazán sikerült meglepnie az írónőnek. A gyilkost tehát sikerül leleplezni a kötet végére és tulajdonképpen ez az egyetlen dolog, ami lezártnak tekinthető a regényben, minden más kérdés nyitott maradt és bizony van belőlük bőven. 
Amelia világa (Forrás: az írónő honlapja)
Leginkább az foglalkoztat, hogy Amelia apja miért titkolózik a lánya előtt? Miért olyan különlegesek egyes szellemek, hogy nem is szellemeknek látszanak, hanem inkább élő embereknek? Mi van még a háttérben, ami növeli a titkok számát? Ezernyi kérdés, amire remélem, hogy a következő kötetben választ is kapok majd.

A magyar kiadásról lényegesen több pozitívumot tudok mondani, mint negatív véleményt. A könyv  borítója egyszerűen gyönyörű, előrevetíti a regény komor, gótikus hangulatát. A fényképeken nem látszik, de a borítón csak bizonyos helyzetekben feltűnő, fényes borostyánindák és levelek találhatók, amelyek még jobban kiemelik az első ránézésre is tetszetős fedlapot. A kiadványt nagyon jó kézbe fogni és vékonysága ellenére is súlyos darab, az igényességéhez kétség sem fér, minden fejezet elején a borostyáninda motívum fogadja az olvasót és növeli a szöveg által keltett hangulatot. Több esetben hiányoltam viszont a párbeszédek jelölését, ami ugyan nem eget rengető hiba, de befolyásolta a szöveg élvezhetőségét és mivel Amelia szemszögéből követjük nyomon az eseményeket, az ő gondolatai tűnnek fel az oldalakon, ezért nem volt egyértelmű, hogy most kimondta vagy csak gondolta az adott mondatot.

Szerettem ezt a regényt, nagyon szerettem olvasni. Olyan élményt adott nekem, amire nem is számítottam, egyszerre nyomozós, titokzatos, misztikus, érzelmes, borzongató, feszültséggel teli, gyomorforgató, bódító és imádni való. Várom-e a folytatást? Nagyon! Remélem, hogy a kiadó a folytatások esetében is megtartja az eredeti borítót, mert nagyon lenyűgöző mindegyik.
Kinek ajánlom? Gyakorlatilag mindenkinek, aki szereti a krimit, a misztikummal átszőtt könyveket, a romantikus történeteket. Ebben a könyvben minden együtt van, így mindhárom műfaj kedvelői kedvüket lelhetik a történetben. Reménykedem benne, hogy a varázslat őket is eléri, megérinti.

További érdekességek az írónő honlapján: http://amandastevens.com/




Pontszám: 9 pont
Kiadó: Athenaeum Kiadó
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 366 oldal
Teljes ár: 3.490,-
A mű eredeti címe: The Restorer
Előzmény: The Abandoned (novella e-book formátumban)
Folytatás: A birodalomA próféta
Sorozat: Sírkertek királynője trilógia
Forrás: magánkönyvtár

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons