Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2012. december 30., vasárnap

Holtak galaxisa (Science Fiction antológia)

Kezdeném azzal, hogy miért olvastam ezt a könyvet. Tavaly karácsonykor egy molyocska (@Jeffi) igen aktív volt és minden nap felajánlott egy könyvet ajándékként. Miután éppen csak lemaradtam az egyik Anthony Sheenard könyvről és ezen bánatomat el is sírtam neki, ezért jó szíve eredményeként cserébe ezt a könyvet ajánlotta fel nekem. Ebben is van Sheenard - mondta. Én pedig örömmel vettem a váratlanul ölembe hullott meglepetést. Az ajándékozást követte egy kihívás, amely arról szólt, hogy el is kell olvasni a zsákmányt. Szent esküt tettem, hogy ez meg fog történni és úgy is lett. Íme a véleményem az ölembe hullott könyvről. :)
Már rögtön az elején kijelentem, hogy ez a kötet nem egyezik meg a 2012. évben megjelent azonos című kiadvánnyal. Az a Holtak galaxisa csak Anthony Sheenard kisregényét tartalmazza, míg ez a kötet a címadó kisregényt is beleértve, összesen 14 db, hosszabb-rövidebb írást, amelyek közül 12 db magyar szerző tollából származik.

Úgy gondolom, hogy az a legegyszerűbb, ha írásonként haladok végig az értékeléssel. A kiadvány megjelenésének idején a magyar szerzők jelentős része kényszerűségből még angolszász nevek mögé bújt. Magam sem tudom mindig, hogy melyik név kit is takar igazából, ezért az írói álnév mögött zárójelben szerepeltetni fogom a szerző magyar nevét is.

Anthony Sheenard (Szélesi Sándor) - Holtak galaxisa: Az író magyar szerzők közül az egyik kedvencem és sok írását olvastam már, de olyat még nem, amelynek főszereplője York Ketchikan. Nem is igazán tudtam, hogy mire számítsak. Pontosan ezért meglepett a főszereplő karaktere és az egész történet felépítése. Szerencsére a meglepetés kellemesre sikeredett, mert ez a sci-fi műfajba oltott, jövőben játszódó, de leginkább Indiana Jones kincskereséséhez hasonlító történetet szívesen olvastam. Könnyed, laza stílus, poénok, kilátástalan helyzetek, bolygók és lények sokasága, cselszövések és természetesen nők. Most, hogy megismerkedtem York Ketchikan karakterével, olvasni szeretném majd a többi történetét is. Ez pedig azt jelenti a számításaim szerint, hogy neki fogok esni a Misterious Universe sorozatnak.
Jeffrey Stone (Nemes István) - A fiúk bűnéért az apák lakolnak: Többször elővett téma a műfajban az időutazás és a múltat befolyásoló hatás. Ez a történet egy nem tipikusan időutazós szempontból vizsgálja a múlt és a jövő kapcsolatát. A régi, viharvert számítógépen keresztül történő kommunikáció apa és fia között, a problémák és titkok feltárása egyrészről megdöbbentő, másrészről annyira nem újdonság, harmadrészről pedig... A poént nem lövöm le. Jó volt olvasni. Tetszett. 
Alec Norwood (Mihaleczky Péter) - A szivattyúállomás: Az örök téma, azaz az ember természetet kizsákmányoló, semmiből nem tanuló magatartásának újabb állomása és az alapszituáció áthelyezése az űrbe. Gyakorlatilag csak a helyszín más. Az űrtechnológia elsajátítása megtörtént, de a szemellenző ugyanúgy fennmaradt. Ha valamit nem látunk, akkor az nagyon nem is létezik, nem egészen hihető. Tetszett ez a történet, mert volt benne feszültség, misztikum és titokzatosság. Az elme játéka érdekes szituációkat eredményez.
Joe Szakmary (Sára Ildikó) - Szimbiózis: Számomra ez volt az egyik legnehezebben megemészthető történet a könyvben. teljesen együtt tudtam érezni a főszereplővel, aki nem tudta elviselni azt a környezetet, amibe belekerült. A géntechnológia olyan szintű alkalmazása, ami ebben a történetben szerepel, egyszerre csodálatos és megdöbbentő. Elolvastam, de annyira nem nyűgözött le amit olvastam. 
Benjamin Rascal (Szántó Tibor) - Eleve elrendelés: A génkutatás rengeteg fejlődési lehetőséget rejt még magában. A  kutatási eredmények felhasználásának iránya az egész emberiség jövőjére hatással lesz. Amikor a génállományodból kiolvasható, hogy mire vagy alkalmas, az elég megrázó lehet. Ennek egyenes következménye a menekülés a hatalom elől. Melyik rejtőzködés fajta válik be a legjobban? Az élet rá a legjobb bizonyíték, hogy melyik az igazi. 
László Zoltán - Odafent: Szeretem az író stílusát. Van egyfajta humora, amit mindig felfedezek az írásaiban. Most is sikerült erre rábukkannom. A téma érdekes (világűrben keringő állomás, amelyben egy művész az űrszemétből szobrokat, műalkotásokat készít és..., de nem mondok el mindent), a megvalósítás különleges, érdekes és a vége megdöbbentő. Nekem tetszett. 
Kim Lancehagen (Bán János) - Bálnaraj a Crassus felett: Érdekes, de kissé zavaros történet. Leginkább azok az űrbéli bálnák zavartak és az, hogy nem tudtam őket elképzelni, de minden körülöttük forgott. A bolygón türelmesen várakozó "őslakosok" és a bolygófoglalók csatája a haszonszerzés árnyékában. Éreztem némi Hyperion áthallást a történet olvasása közben, leginkább a vallási témájú háttér miatt. Ha eltekintek a részletezett problémáktól, akkor egész élvezhető a történet.
Wolfgang Jeschke - Dokumentumok az ország katasztrófa előtti helyzetéről: A két külföldi író tollából származó írás közül ez az egyik. Ha az volt a szerkesztő alapelgondolása a beválogatással, hogy bebizonyítsa a magyarok jobbat vagy legalább olyan jól és ötletesen írnak, mint külhoni társaik, akkor részemről teljes mértékben elérte a célját a kezdeményezés. A legkevésbé ez a mű kötött le. Nem is igazán értem, hogy mit keres egy sci-fi antológiában, hiszen a szövege 5%-a, ha kapcsolatban van a sci-fivel, a többi 1864. és 1990. közötti dokumentumrészletek egymás mögé helyezése. Nagyon nem kötött le és nagyon nem tetszett.
Braxton Smith (Oláh Miklós) - A Night in Tunisia: A kötet egyik legjobb írása. A szereplők nagyon szimpatikusak (a jófiúk legalábbis), a rosszakat pedig tényleg nem kell most szeretnünk. Tetszett a kivitelezés, érdekes, mozgalmas írást olvashattam. Egy egészen picike hiányérzetem támadt csak a végével kapcsolatban. Nem teljesen tudtam elfogadni, hogy engedték elmenni az egyik főszereplőt a végén. Némiképp hihetetlennek tűnt, még akkor is, ha valószínűleg így van vele kevesebb gond. A másik, hogy a nagyon alaposan felépített sztori kurta lett a végére, mert az ami a történet alapját képezte, a végére leértékelődött és már csak háttérként szolgált. Ennek ellenére nagyon tetszett és szintén a jobbak között a helye.
Allen Newman (Tóth Norbert) - A pöröly: Ez volt számomra az a történet, ami a legvegyesebb reakciókat váltotta ki belőlem. Egyrészről tetszett a stílus, tetszett az ötlet és a megvalósítás is, másrészről az alapötlet tartalmazott egy olyan információt, amit leginkább képtelenségnek érzek. Ez a képtelenség pedig agyonütötte az egész élményt. Vagy ki kellett volna hagyni ezt az infót, vagy jobban megmagyarázni és akkor talán hihetőbbé válik. Így viszont eléggé lóg a levegőben az egész. Kár érte, mert a legjobb is lehetett volna.
Greg Egan - Bizonytalan pályák a hazugságok terében: A másik novella, ami külföldi szerzőtől származik. Megerősödött bennem a fentebb tett megállapítás. Fura és zagyva volt ez az írás is. A telepátia felébredése és az utóhatások bemutatása nagyon jó alaptéma, de nem sikerült kellően kidolgozni ahhoz, hogy teljesen érthető legyen az író szándéka. Ezek a csábítók, vagy kicsodák eléggé furcsák és egyébként is mit akartak elérni a többiekkel? Szóval nem nyűgözött le.
Berenice Goodall (Torma Veronika) - Gyorsbüfé: Talán a legmegrázóbb írás a könyvben. Nagyon könnyű átélni a történetet és ezért olyan hatásos. Kicsit morbid, de nagyon is elképzelhető alapszituáció. Az emberi haszonszerzés soha nem is ismerte és nem is fog mértéket ismerni. Mindezek mellett olvasmányos is a novella. Igaz, hogy utána kétszer is meggondolandó egy étterem meglátogatása.
T. A. Tyler (Tamás Attila) - Felcserélt életek: A legnehezebb erről a történetről írnom. Az alapötlet tetszett, de valahogy nem tudtam azonosulni a szereplőkkel és az akciójelenetek is kicsit műnek tűntek nekem. Sok volt az üldözés, a kommandós jelenet. A tudat le és feltöltés, a cserebere és az egyéb csavarok azonban nagyon a helyükön voltak.
Jeffrey Stone (Nemes István) - Az élet nem áll meg: Egy rövid, de ütős történet a végére. Príma. Az elgondolás, a kivitelezés, az egész. Ennek a történetnek pont itt volt a helye. A záróelemet jelenti az előző 13 történetből felfűzött lánc végén. Az olvasó jó érzéssel csukja be a könyvet és gondolja át az előtte olvasottakat. Nagyon hatásos írás.

Elég vegyes érzések kavarogtam bennem a kötet befejezését követően. Alapjaiban véve nem egy rossz válogatás, de sajnos belekerültek számomra gyengébb írások is.
Amivel nem tudok kibékülni, az a borító. Nagyon nem tetszik. :(



Pontszám: 7 pont
Kiadó: Cherubion Könyvkiadó
Kiadás éve: 2000.
Terjedelem: 394 oldal
Forrás: magánkönyvtár (ajándék, 2011.)

2012. december 28., péntek

Csökkentsd a várólistádat 2013 - A tervezet

Az idei évben teljesített sikeres várólista csökkentést követően úgy döntöttem, hogy jelentkezem a Csökkentsd a várólistádat 2013 elnevezésű kihívásra. Ezt a kihívást évről-évre - most már mintegy hagyományként, külföldi példát követve - Lobo hirdeti meg. A kihívás részleteiről, a jelentkezés feltételeiről ITT és ITT is olvashattok.
Dióhéjban a lényeg: 12 db, olyan könyv elolvasása a feltétel, amely a kihívás kezdetekor legalább fél éve szerepel a jelentkező várólistáján. A jelentkezésnek egy 12  könyvből álló alaplistát és egy max. 12 könyvből álló alternatív listát kell tartalmaznia.

A bevezetést követően nézzük, hogy mely könyvekkel szeretném csökkenteni a várólistám a 2013-as évben. 
Mielőtt belemerülnék a részletekbe, még annyit megemlítenék, hogy mindegyik, az alaplistában szereplő könyv a sajátom és a polcomon porosodik olvasásra várva. Elvileg minden adott az olvasáshoz, nem csúszhatok el a könyvtári előjegyzéseken, kölcsönkéréseken és egyéb hasonló buktatókon. Csak olvasni kell és kész.

Anne Rice A múmia című könyve volt az, amelynek első kiadását nem tudtam beszerezni, az új megjelenést az elmúlt karácsonyra kaptam meg a páromtól. Nem került sorra az idén, ezért most motiválom magam a kihívással.
Brandon Hackett stílusát nagyon kedvelem, könyveivel mégis lassan haladok, mert hangulatot és kellő odafigyelést igényelnek, nem igazán könnyed olvasmányok. Az Isten gépei az év elején vettem meg és már nagyon olvasnom kellene. Na, majd most.
Zombikról eddig még nem sokat olvastam. Majd most pótolom az elmaradásom, mert Carrie Ryan könyvével már jó ideje szemezek és tologatom mindig arrébb. A Kezek és fogak erdeje ezért került a listára.
Dennis Lehane az egyik kedvenc krimiszerzőm. Az ő könyvei hozták vissza az életembe a krimi műfaját. A megjelenést követően azonnal lecsaptam a könyvre. Miért vár akkor még mindig olvasásra? Nem tudom megmagyarázni. De most már biztosan el fogom olvasni. A Hideg nyomon története már ismerős lesz az azonos című filmből.
A tűz és jég dala ciklus könyveit beosztva és mértékkel fogyasztom, mert G.R.R. Martin nem kapkodja el az írásukat. A 2013-as évre a 4. kötetet, a Varjak lakomáját irányoztam elő. 
Gregory Maguire A boszorkány című könyve sem mostanában került a polcomra. Ideje lenne már elolvasni. Kaptam a lehetőségen és felkerült a listára.
Harlan Coben regényeire egy akció keretében tettem szert. Az erdő című könyve a 2012-es év egyik várólista csökkentő könyve volt nálam. Tetszett is. De úgy látszik az író többi művéhez is kell a motiváció. Ezt kapja meg most a kihíváson belül a Senkinek egy szót se című írás. 
Kleinheincz Csilla Ólomerdő című regényét imádtam. Gyorsan be is szereztem az írónő első regényét, a furcsa című, Város két fül között című írását, majd polcra tettem és ott is maradt. Úgy gondoltam, hogy ideje kézbe venni és megismerkedni vele. Így elütöm addig az időt, amíg várom az Ólomerdő folytatását.
László Zoltán könyvei szép számmal sorakoznak a polcomon. A Nagate világában játszódó, Nulla pont című regényt az idei könyvhéten vettem meg az író egy másik könyvével együtt és dedikáltattam is. Úgy döntöttem, hogy olvasni is illene már, ezért került fel a listára.
Miután kijelentettem, hogy nem sok zombis könyvet olvasok, így itt egy másik. Ha egy üzlet egyszer beindul... :) Közeledik Max Brooks Zombiháború című könyve alapján készült film bemutatója, ezért úgy gondoltam, hogy ideje lenne megismerkedni az eredeti művel is. Ha pedig már így teszek, akkor csökkenjen az a várólista.
Nalini Singh sorozatait kedvelem és az írónő majdnem minden könyvét olvastam már. Az Angyali szárnyalás című novella válogatást azonban mindig csak tologatom, hogy majd, kicsit később, előtte valami mást. Na, ennek most vége. Listára került és olvasni is fogom.
Az alaplista utolsó darabja Tim Powers Ismeretlen vizeken című könyve. A filmet láttam, a könyv a kritikák szerint más. Remélem, hogy tetszeni fog.

Az alternatív lista könyveit nem elemzem ki ilyen részletességgel. Ezen a listán már sokkal nagyobb a változatosság. Saját, könyvtári és kölcsönkérhető könyvek, könnyedebb és nehezebb olvasmányok is szerepelnek rajta. Ha minden jól alakul, akkor erről a listáról is sikerül majd pár teljesítést összehoznom. Megjegyzem, hogy nem csereként gondolom, hanem túlteljesítésként. :) A lényeg a magabiztosság. Most még van belőle. Csak tartson is ki az év végéig. :) A Csúcshatás című könyvet nézegetem már egy ideje, China Miéville könyvét jó lenne még a 2013-ra ígért új regényének magyar megjelenése előtt elolvasni. Az Idő térképét és az Anansi fiúkat ajándékba kaptam, nem kellene már tovább halogatni velük az ismerkedést. Cole regényei közül végre megjelent a következő rész, ezért illendő lenne elolvasni az előzményt. És így tovább, és így tovább. :)

A tavalyi évben is összeszedtem az alaplista könyveit és lefényképeztem a kupacot, illetve lemértem a jellemző paramétereit. Úgy döntöttem, hogy ezt idén is megteszem.
Az eredmény és a "jövevény" jellemző adatai az alsó képen láthatóak. Vigasztal, hogy nem lett annyira hatalmas és riasztó, mint a 2012. évre tervezett olvasásaim halma.
Talán így könnyebben fognak csúszni az oldalak és a történetek. Majd kiderül, hogy jól gondoltam-e. :)

Az alaplista könyvei egy kupacban.
magassága: 32,5 cm;
súlya: 4,8 kg;
összes oldalszám: 4818 oldal.

2012. december 27., csütörtök

Julie Kagawa: Iron Daughter - Vashercegnő (Vastündérek 2.)

Többször megfogadtam már, hogy sorozatba nem kezdek bele, de folyton folyvást elcsábulok, aztán pedig már nincs megállás. Ezzel a sorozattal is így jártam. Az első rész, a Vaskirály történetének varázsa megfogott. Mi volt ez a varázs? A tündérek sötét világa, Ash herceg ridegsége, Kacor személyisége. Na, meg persze a sorozat gyönyörű borítói is részei voltak a varázslatnak. Igen, ezek voltak azok, amelyek miatt olvasnom kellett a folytatást. Fel is került a könyv a névnapi/karácsonyi kívánságlistámra és legnagyobb örömömre a barátnőim is úgy gondolták, hogy szükségem van a könyvre. Hozzáteszem: nagyon jól gondolták. :)
Hol is tartunk? Bármennyire is próbálják megakadályozni a Nyári udvar tündérei, hogy Meghan tudomást szerezzen Sohaföld létezéséről, ez mégis bekövetkezik. Aztán tudomást szerez a Vastündérek létezéséről is, sőt szembe kerül magával a Vaskirállyal is. Eddig a pontig azonban csak úgy tud eljutni, hogy alkut köt Ash herceggel, amely szerint a Téli herceg elkíséri őt a Vastündérek földjére, ezért cserébe Meghan dolgai végeztével önként vele megy a Téli udvarba. Ez a kötet innen indul. Meghan egyedül érzi magát a Téli udvarban, ahol az érzelmek csak problémát jelentenek. Ash hidegen viselkedik vele és magára is hagyja, elmegy az udvarból. A Vastündérek létezését senki nem akarja elfogadni, elhinni. Ráadásul Meghan tündérerejével is történt valami, mert eltűnt, nem fér hozzá. Amikor az Évszakok jogarát ellopják a Téli udvar hadat üzen a Nyári udvarnak és Sohaföldön kitör a háború. Egyedül meghan tudja az igazságot a jogar eltulajdonításáról, de neki nem hisz szinte senki.

Nem tartott sokáig, amíg visszazökkentem a sorozat némiképp sötét, de mégis mesebeli világába. Sőt, mi több, szívesen merültem el ebben a különleges történetben. Ismét azt éreztem, hogy megtalált a varázs, egymás után peregtek az oldalak, megszűnt számomra a külvilág.

Jobban megismerhettem ebben a kötetben a Téli udvar lakóit és alapvető gondolataikat. Furcsa és kegyetlen világ ez az emberekéhez és még a Nyári udvar furcsaságaihoz képest is. Hideg, számító, kegyetlen. Meghan magára marad ebben a környezetben. Érzelmeit kénytelen magába zárni, ez azonban nem megy könnyen. A királynő, a Téli hercegek és az udvar többi lakója is ellenszenvesen viselkedik vele. A hercegek közül eddig csak Asht tűnt fel az előző részben, most megismerhettem a másik két herceget is. Sage, a hidegsége ellenére is pozitív benyomást tett rám. Rowan viszont olyan undok volt, amilyennek egy szereplőt csak el lehet képzelni. A királynő és az udvar törvényei is kegyetlenek.

Továbbra sem beszélhetünk a történetben tipikus szerelmi háromszögről. Ash és Meghan már az elejétől fogva vonzódnak egymáshoz, pedig tudják, hogy a Tél és a Nyár szerelme nem létezhet. Puck, azaz Robin szerelme nagyon is valós Meghan iránt, de viszonzásra nem igazán talál. Szóval van is háromszög, meg nincs is. Az előző kötetben mindenképp Ash vitte el a pálmát, ezért úgy igazságos, ha Robin is megmutathatja az előnyeit, a jó oldalát. Erre lehetősége is adódott, mert Ash a történet egy részére háttérbe szorul, kivonul a színről és a cselekmények Meghan és Robin körül csoportosulnak. Bármennyire is pozitív hős Robin, mégsem tudtam megkedvelni és ahogy Meghan számára, úgy számomra is Ash a kedvenc. Miért a rossz fiúkhoz vonzódnak mindig a lányok? Ha jobban meggondoljuk, akkor Ash nem is olyan rossz fiú, mint elsőre látszik. Téli herceg, amely a Téli udvar kegyetlen törvényei szerint kénytelen élni.

Meghan karaktere az előző részben nagy változáson esett át. Ebben a részben hozza az új karakterét. nagyjából elfogadtam a cselekedeit, de voltak azért olyan mondatai, amitől a falra másztam. Leginkább a "Jaj, Ash, ne menj, mert megsebesülsz, de ha mégis mégy, akkor én is megyek és nem maradok hátul, hanem az első sorban a helyem" stílus idegesített nagyon. Végül is szívósabb ő, a félvér, mint a két ősöreg tündér. A többi cselekmény azonban rendben volt a részéről és fölösleges picsogásokkal sem terheli a cselekményeket a kishölgy. Nem vesztette el a korábbiakban megszerzett bizalmamat.

Már az előző kötetben is elbűvölt, hogy a Nyári és a Téli udvar (azaz a Seelie és az Unseelie) tündérek mellett feltűntek a Vastündérek is. Határozottan jó gondolatnak tartottam, hogy az emberi technika, a fejlődés hatására kialakul egy új, a technológia felhasználásával élő és miatta létező tündérfajt, amely természetesen az ősi, tisztavérű, mágiát használó és a vasat nem bíró fajok ellen fordul. Az "Elpusztult a Vaskirály! Éljen a Vaskirály!" motívumon már meg sem lepődtem, mert ennek így kellett lennie. Meglepetést okozott viszont, hogy mennyire megosztja a tündérek társadalmát a Vaskirály létezése.
Még egy szál volt, amelynek eredményeként a tündérek társadalmának új szelete bukkan fel a könyv lapjain, ez pedig a kitaszítottak és a félvérek birodalma, Félút.

Az előző kötethez hasonlóan ezt a könyvet is könnyű olvasni, szövege nagyon olvasmányos, pergős a cselekménye és csak úgy peregnek az oldalak. Tündérvilág csodáinak leírásai váltakoznak a gyors cselekménnyel. Alig van időnk fellélegezni az egyik eseményt követően, már jön is a másik, folyamatosan izgulhatunk a szereplőkért. Ash karaktere nagyon erősre sikerült, ezért igazán azokat a részeket éreztem nagyon jónak, amelyekben ő is szerepelt. A történet közepső harmadában nélkülöznünk kell, ezért itt olyan, mintha kicsit leülne a történet. Bár Robin jelen van és cselekmény is van bőven, de a hiányérzetem akkor is megmaradt. Ash ismételt felbukkanása nagyon drámaira sikerül. Erre a csavarra aztán végképp nem számítottam. Okozott pár meglepetést a történet. A Vastündérek leírását nagyon szerettem. Vasparipát örökre a szívembe zártam. A vasmágiáról és az öröklődéséről azért szívesen olvastam volna még. Ezen a téren van némi hiányérzetem. A lények sokaságát szavakkal leírni nem nagyon lehet.
A sorozat borítóit továbbra is imádom.
A könyv vége ugyan kicsit romantikusra sikerült, de végül is miért ne. Remélem, hogy a folytatást sem írta sablonosra a szerző. Ami viszont nagyon nem hiányzott a történetből, az az iskolai bál. Már éppen örültem, hogy sikerült kifogni egy olyan YA sorozatot, amelyben nincs iskolai bál, de úgy néz ki, hogy ez mégsem jött össze. Oké, a történetbe illett, ha más nem, akkor bele kellett magyarázni, de azért jó lett volna ez a bál nélkül is.

Most már lassan tényleg befejezem, mert ez eléggé hosszúra sikerült bejegyzés lett, de egyszerűen muszáj volt írnom arról, amiről írtam. Mi lett végül is az összebenyomásom? Ez a sorozat nagyon jó! Különleges, magával ragadó, de azért mégsem tökéletes. Szeretem olvasni és nagyon várom a következő részek megjelenését is. Remélem, hogy 2013-ban is két rész jelenik meg és nagyon remélem, hogy a sorozathoz tartozó három novella is megjelenik majd magyarul. Mindegyiket szeretném majd olvasni és birtokolni.


Alig raktam le a könyvet, sóhajtottam egy elégedettet és rögtön nekiálltam a keresgélni a neten a sorozathoz kapcsolódó tartalmakat. Miket találtam? Borítókat és trailereket, a szereplőválogatásáról készített videót, az Iron Knight trailerét. A sorozatról további információkra bukkantam az írónő honlapján és a sorozat oldalán.



Pontszám: 9 pont
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2012.
Terjedelem: 392 oldal
A mű eredeti címe: The Iron Daughter
Sorozat: Vastündérek
Előzmény: The Iron King - Vaskirály
Folytatás: The Iron Queen, The Iron Knight
Forrás: magánykönyvtár, ajándék

2012. december 26., szerda

Drakula gróf: Egy vámpír naplója

Majdnem napra pontosan egy évvel ezelőtt a barátnőmmel "betévedtünk" egy könyvesboltba, ahol megakadt a szemem egy különleges borítón. Kézbe véve a könyvet rájöttem, hogy nem csak a külső megjelenése, de a belső tartalma is olyan, amilyet azelőtt nem láttam még sehol. Két fotel várta a megfáradt könyvvadászokat a boltban. El is foglaltuk ezeket és belemélyültünk ennek a különleges könyvnek a vizsgálatába. Csorgott a könnyünk a nevetéstől. Az árát megpillantva elrettentem, de megfogadtam, hogy ha valamilyen akcióban szert tehetek a könyvecskére, akkor mindenképpen le fogok csapni rá.
Az akcióra várnom kellett majdnem egy évet, de végül is potom pénzért sikerült megszereznem a kiadványt. Ez egy részről öröm volt a számomra, más részről pedig nem jó üzlet a kiadó számára. Egy ennyire igényes és különleges kiadású könyv ennyi pénzért történő árulása bizony nem jelent jót. 
Miért tartottam annyira különlegesnek ezt a kiadványt? Mind kialakításában, mind pedig tartalmában egyedinek tartom. Az első, ami megfogott a kötetben az a minden ízében fekete könyv (még a lapok éle is fekete), a dombornyomott borító, rajta egy denevérrel és a vörös felirattal. A napló igényes kiadásához kétség sem férhet.

Ami belső oldalakon kerül elénk az Drakula gróf személyes naplója, titkos vágyai, üzleti tervei, személyes élményei. Vagyis rengeteg humort és érdekességet. Humort említettem. Igen, a könyv tele van humorral, de fogyasztása csak mértékkel, beosztva ajánlott, akkor élvezhető igazán. Egyébként könnyen megfekszi az olvasó gyomrát töménységével és elveszti az igazi értékét. Voltak bejegyzések, amelyeken hatalmasakat kacagtam és voltak, amelyek poénjai nem ütöttek akkorát, mint vártam volna. Összességében elég vegyes volt a kép, de egész élvezhető. Persze ehhez azért eléggé vámpírmániásnak kell lennie az olvasónak. 

Azok a részek voltak az igazi kedvenceim, amelyek az igazi, eredeti vámpírmítosszal voltak kapcsolatban. A vérszomj és a számolási, listakészítési mánia, a rendszerezés kényszere, a családfa, a köpenykészítés titkai és persze gróf által végzett kísérletek.
A mindenféle kiegészítések, képek, névjegykártyák, listák naplóba helyezése és a kivitelezésük is fenomenális ötlet volt. Egyszerűen imádtam a denevér díszítésű gémkapcsokat. :) A családfát pedig hosszú ideig böngészgettem és nagyon vad dolgokat fedeztem fel rajta. Próbáltam egy fényképet készíteni a családfa oldaláról, hogy értsétek miről is beszélek. Kellemes időtöltést a nézelődéshez. :)
Rengeteg eredeti ötletet tartalmaz a kiadvány és ezért elismerésem a készítőknek. Biztosan nem lehetett egyszerű összeállítani az összes bejegyzést. Mindezen pozitívumai és a korábbi tapasztalataim ellenére nem nyűgözött le igazán a kiadvány. Azt hiszem, hogy az igazán ütős poénokat már egy évvel ezelőtt sikerült felfedeznem és elolvasnom, mostanra már nem sokat tudott adni a könyv. Helyenként egészen lefárasztott.
De örülök neki, hogy a polcom dísze lehet, mert azért a jó poénokat szeretem újra és újra elolvasni. 
Vámpír mániásoknak tudom ajánlani az olvasását. Ha máshogy nem, csupán érdekességként. 



Pontszám: 7 pont
Kiadó: Jószöveg Műhely Kiadó
Kiadás éve: 2010.
Terjedelem: 160 oldal
Eredeti ára: 3.500,- Ft
Amennyiért a Könyvudvarban vettem: 690,- Ft
Forrás: magánkönyvtár

2012. december 24., hétfő

Áldott, békés karácsonyt!

Ez az első karácsony a blog életében. Nem is tudom, hogy mit írjak. Úgy gondolom, akkor járok el a legjobban, ha nem szaporítom tovább a szavakat. Arra ott van az év többi napja.
Most az a lényeg, hogy:

ÁLDOTT, BÉKÉS KARÁCSONYT KÍVÁNOK MINDEN KEDVES OLVASÓMNAK!
SOK-SOK KÖNYVET A KARÁCSONYFA ALÁ! 


Adventi naptár: Huszonnegyedik ablak

Elérkezett a Szenteste napja. Ma végre kinyithattam a varázsdoboz titkos rekeszét. :) Szirmocska a tegnapi nap folyamán felhívta a figyelmemet arra, hogy jusson eszembe, szeretem a kitekert humorát. Emlékeztetnie se kellett volna rá, mert ahogy megláttam az idézetet, hatalmasat kacagtam.
Mit rejtett a dobozka titkos rekesze? Természetesen egy csokit, egy I Love (helyett szívecske, de azt nem tudom ide bevarázsolni) Moly feliratú kitűzőt (a Könyvhéten és minden Molyos rendezvényen büszkén fogom viselni :D), egy gyönyörű képeslapot, illetve a következő és egyben utolsó idézetet.
Utólagos információ: A kitűzőből csak kettő létezik ebben a formájában. (Az egyik az enyém, a másik Szirmocskáé.) Most aztán tényleg teljesen meghatódtam. KÖSZÖNÖM!


"... a nevetés fontos tényező a harmónia elérésében, és lehet, hogy rajta kívül nincs is már utunk a menekülésre."

/Takami Kósun: Battle Royale/


Mi az idézet apropója? Ennek története van. Nem sok könyvet hagytam eddig félbe, de az említett Battle Royale ezek közé tartozik. Szirmocskának viszont ez az egyik kedvence. Elég hasonló stílusú könyveket olvasunk, de ez az egy neki nagyon, nekem pedig nagyon nem jött be. Szirmocska pedig szent küldetésbe kezdett, hogy meggyőzzön: el kell olvasnom a könyvet. Jelenleg még ellenállok. A küldetésnek még nincs vége. Titánok harca ez. :DD

2012. december 23., vasárnap

Adventi naptár: Huszonharmadik ablak

Nem ez az első alkalom, amikor arra a megállapításra jutok, hogy nincsenek véletlenek. Mire alapozom ezt az állításomat? Leginkább a személyes tapasztalatomra. Lehet, hogy van olyan, aki most csóválja a fejét, de én nem igazán hiszek a véletlenben és ettől semmi sem tántoríthat el. 
Amikor november utolsó napján a kezembe vettem kedves barátnőm meglepetés ajándékát, még nem gondoltam, hogy egy ilyen csodálatos utazásban lesz részem, mint aminek holnap a végére érek. Sajnálom is, hogy a végére érek. Az elmúlt huszonhárom nap alatt a hangulatom sokféle állapoton ment keresztül, a mágikus dobozkából napról-napra mégis olyan idézet került elő, amelynek az adott napi hangulatomhoz nagyon is volt köze. Az első napokban ezen még meglepődtem, aztán már nem. Tudomásul vettem, hogy távoli barátnőm nagyon jó érzékkel... talán mágikus képességekkel?... választotta ki az idézeteket és a szerencse... vagy bármi más... segített, hogy megfelelő időpontban kerüljenek a kezembe.
Mi volt az, ami ezt az érzelmes bevezetést kiváltotta belőlem? Nem más, mint a mai idézet. Amely szintén egy tökéletes időpontban került elő, mintegy zárásaként a jelenleg hozzáférhető készlethez. Úgy érzem Szirmocska szinte érezte a gondolataimat, a közös gondolatainkat, amikor összeválogatta ezeket a bölcsességeket. Nem mondta ki fennhangon, hogy mit gondol, de ezzel az idézet áradattal és kedves figyelmességével a tudomásomra hozta. Hangosan kimondott szavak nélkül, de mégis a szívemhez szólóan. Élveztem a bontogatás minden pillanatát és magamba szívtam az idézetek minden szavát.  Erre csak egy válasz létezik: HÁLÁSAN KÖSZÖNÖM!


"Nem szóltak egymáshoz; a barátságnak része a csend is, a hangulat, mindaz, ami idegenek között gyakran válik kínossá, ám barátok számára némán, beszéd nélkül is többet mond minden fölöslegesen kiejtett szónál. A közös gondolatok, amiket mindkét fél érez és tud, mégsem mondják ki fennhangon, mert azzal megszűnne a varázs."

/Trux Béla: A templomos lovag/
(205. oldal, Aba Könyvkiadó, 2012.)


Holnap még vár rám egy idézet, amely jelenleg még a mágikus dobozka titkos rekeszében rejlik. Tudom, hogy különleges lesz. Már alig várom, hogy olvashassam. :)

Rachel Vincent: Lélektolvajok (Sikoltók 1.)

Rachel Vincent nevét egy másik kiadó és egy másik sorozat révén ismertem meg. Van-e különbség a két sorozat között. Bizony van. A Shifters, alakváltós urban fantasy, a Sikoltók sorozat pedig young adoult. Figyeltem a könyvet és félve olvastam a vegyes értékeléseket. Sokaknak tetszett, de volt, akit a hideg is kirázott a történettől. Ajaj, gondoltam, nem biztos, hogy ez jót jelent. Amikor könyvesboltban jártam, levettem a polcról a könyvet, megnézegettem, beleolvastam, majd visszaraktam. Két okból: az egyik, hogy elég vékonykának találtam a szöveg betűmérete és sortávolsága ellenére, a másik, hogy továbbra is kételkedtem a történetben.
Amikor viszont rábukkantam a kötetre könyvtárunk könyvei között, akkor nem tudtam ellenállni a kikölcsönzésnek és az olvasásnak sem. Vélemény? Tömören kifejtve: nem bántam meg. De most nézzük részletesebben az észrevételeimet.
Kaylee egy majdnem 16 éves lány, akinek az anyukája meghalt egy autóbalesetben, az apja pedig a bátyjára és a családjára hagyta a nevelését. Kaylee képes arra, hogy megérezze mások közelgő halálát, ilyenkor hatalmas sikoly szakad fel belőle. Persze emiatt elég furcsán néznek rá és a kórház bizonyos osztályain is időzött már a problémája miatt. Amikor azonban sorozatosan történnek a környezetében a halálesetek és minden kezd bonyolulttá válni, akkor lassanként fellebben a fátyol a titkokról.

A YA regények legtöbbjéhez hasonlóan a történet nagy része itt is az iskolán belül, illetve az iskolai élet szerves részeként játszódik. Kaylee a képessége miatt természetesen nem az iskola legünnepeltebb lánya. Egyedül csak a barátnője, Emma áll mellette, de ő sem ismeri minden titkát. Ezért is furcsa az Kaylee számára, amikor az iskola egyik legmenőbb fiúja, Nash elkezd érdeklődni utána. Nash figurája már a kezdetektől fogva szimpatikus volt a számomra. Határozott, de nem nyomulós, vicces és karakteres. Nekem már az elején feltűnt az, ami Kaylee-nak csak jóval később esett le, Nash érdeklődése, viselkedése és tudása mögött rejtőzik valami, aminek fontos szerepe lesz a történet szempontjából.

Pozitívumként éltem meg, hogy sok más YA regénytől eltérően nem az két főszereplő szerelmi nyavalygása volt a fő cselekményszál. Kaylee és Nash kapcsolata persze alakul a regény folyamán, de nem a véget nem érő szerelmi civakodásukról olvashattam és ez nagyon jól esett. A húzd meg-ereszd meg helyett viszont megkapjuk az események mitológiai hátterét. Részben. Egyelőre csak annyit, ami éppen szükséges az események megértéséhez. Érződik azonban, hogy egy sokkal összetettebb és sokrétűbb világgal állunk szemben, mint amit ez a kötet bemutatott. Volt pár dolog, ami még nem teljesen került a helyére, jelenleg logikátlannak érzem valamelyest, de az is lehet, hogy a további kötetekben majd magyarázatot fogunk rá kapni és akkor teljesen helyénvaló lesz minden. Mi volt, ami tetszett? A lúdvércek (az egyetlen, ami zavar, hogy magyarításra került a szó), a kaszások, a valós világon kívüli másik világ leírása, a felbukkanó lények és társadalmi berendezkedésük összetettsége. Változatosságot jelentett, hogy a férfi és női lúdvérceknek is meg van a maga szerepe és képessége, valamint az is, hogy egyik lényből lehet egy másik
Rejtve ugyan, de ott a mondanivaló is a történetben: a fiatalság iránti megszállottság káros hatása és következménye.

Némiképp unalmas, hogy nem bírunk szabadulni az iskolai környezettől. Szintén visszatérő motívum a hasonló típusú könyvekben, hogy a család titkolózik a különleges gyerek előtt a képességeit illetően, mert hogy legyen normális gyerek és fiatalkora és egyebek. Aztán ha a főszereplő tesz valamit, akkor pedig bajba kerül, leszidják és hasonlók. Ilyen és hasonló klisék (magányos lány, bomba barátnő, a suli legmenőbb sráca, stb.) vannak a könyvben. Ezeken azonban túl lehet lépni és akkor élvezhető a történet. Olyan nagy logikai bukfencet nem találtam benne, ezért az összbenyomásom egészen pozitívra sikerült.

A téma (a közelgő halál és annak megérzése, a lélek elfogása) eléggé morbid, engem valahogy mégis vonz. Különleges, kényes és ha jól kezeli az író, akkor fantasztikusat lehet belőle alkotni. Nem értek mindennel egyet, amit a könyvben olvastam, de számomra eddig többé-kevésbé jónak tűnik az irány, amerre a cselekményeket viszi az író. Megfogott a regény misztikus vonala, helyenként sötét, máskor inkább szívet facsaró történései. A különleges képességek nem mindig jelentenek védelmet a hozzád közel állók számára. A rendszerbe való beavatkozás pedig mindig következményekkel jár. A szemet szemért elv itt is érvényesül, csak kicsit másként.
A történet eleje elég kiszámítható, de a vége felé volt egy rész, amelyen kellemesen meglepődtem. Pont az addigi kiszámíthatóság miatt ért váratlanul a csavar és a felgyorsult tempó, a cselekmények özöne.

A magyar kiadás ugyanazzal a borítóval jelent meg, mint az angol és a német. Az biztos, hogy figyelemfelkeltő, de meg kell valljam, hogy nekem a brazil és spanyol borító sokkal jobban tetszik.

Vannak hibái a könyvnek, a történetnek, de az összbenyomásom alapján nem olyan rossz ez, mint amilyenre számítottam. Sőt, egész élveztem az olvasást és a cselekményeket. A történet háttere kifejezetten tetszett és biztos vagyok benne, hogy lehet majd még fokozni a hatást további lények felbukkanásával. Már csak azért is, mert bár kerek a történet, de egy picike szál nyitva maradt, amelyet még tovább lehet fejteni. Az meg ugye nem titok, hogy eredeti nyelven eddig 8 kötetből áll a sorozat. Részemről is jöhet a folytatás. Elképzelhetően nem fogok a megjelenés napján a könyvesboltba rohanni a folytatásért, de mindenképpen olvasni szeretném majd. Ha nem is tökéletesnek, de sok felkapott YA könyvnél jobbnak tartom ezt a történetet. A műfajt kedvelőknek nyugodt szívvel tudom ajánlani, de a műfajjal némiképp hadilábon állók is megpróbálkozhatnak az olvasással.



Pontszám: 5 pont
Kiadó: Jaffa Kiadó
Kiadás éve: 2012.
Terjedelem: 300 oldal
Eredeti cím: My Soul to Take
Sorozat: Sikoltók
Folytatás: Lélekmentők, My Soul to Keep, My Soul to Steal
Forrás: könyvtár

2012. december 22., szombat

Adventi naptár: Huszonkettedik ablak

Mindig is szerettem a könyveket és már gyerekként is általában könyvet kaptam ajándékba. Persze az ember életében vannak hullámzások a kedvtelések terén, stílusváltások, érdeklődési kör változások. Nem volt ez másképp nálam sem. A jelenleg is tartó, megszállott könyvvásárlási őrületet Anne Rice Mayfair boszorkányok élete című sorozata indította el nálam. Azóta már sikerült beszereznem az írónő magyarul megjelent műveinek mindegyikét. Nem volt kis munka, kellett hozzá némi szerencse is, de nagyon büszke vagyok rá, hogy birtokolhatom a regényeket.

"Minden ember őrizget magában egy szent legendát, talán egy ódon mesét, amely az igazság fényében ragyog, vagy talán egyszerűen csak szép."

/Anne Rice: A csontok szolgálója/
(137. oldal, Szukits Könyvkiadó, 2000.)

Karácsonyi meglepetés Gaura Ágitól

Ma reggel egy levél várt az e-mail postafiókomban Gaura Ágitól. Ez önmagában még nem meglepetés, mert szoktunk egymásnak írogatni, de a tartalma mindenképpen az volt. Ezt szeretném most megosztani veletek. :)

Ági nagyon szerette volna, ha még az idén megjelenik a Borbíró Bori sorozat második kötete, de erre sajnos több körülmény szerencsétlen összejátszása folytán nem került sor. Talán az sem véletlen, hogy a könyv címe Átkozott balszerencse. Nomen est omen. Az írónő és a rajongók legnagyobb bánatára ez most teljesen bekövetkezett. :(
De Ági lelkesedése nem lankad és így karácsony közeledtével kedveskedni szeretett volna - elsősorban - a rajongói kemény magnak, ezzel oldva a várakozás feszültségét. Három fanpage facebook oldal lett a végeredmény, amely faceboook regisztráció nélkül is elérhető. (Ezt onnan tudom, hogy még mindig ellenállok a regisztrációnak, de látom az oldalakat.)
Borbíró Bori és Sebes Attila oldalain a karakterekre jellemző bejegyzéseket láthatunk és a szereplők időnként beszélgetnek is egymással. A beszélgetések természetesen a könyvből megismert csipkedős stílusban történnek. :)
A harmadik oldal az írónőé, Gaura Ágnesé. Ezen az oldalon sok-sok csemegét gyűjtött össze az írónő. Találhatunk itt olvasói véleményeket, részletet az első kötetből, eljuthatunk az előzménynovellához, valamint (legnagyobb büszkeségemre) az általam készített interjú is felkerült a kínálatba. További frissítések is várhatók az oldalon: a második kötet borítótervére, szövegrészletre és egyéb kapcsolódó gondolatokra mindenképpen számíthatunk majd.
Rajongók számára tehát mindenképpen érdemes figyelemmel követni az oldalakat. 

Tolmácsolom Ági kérését: "Kérlek, fogadjátok szeretettel az ajándékomat, és osszátok meg minél többen az infót és az oldalakat!"

2012. december 21., péntek

Adventi naptár: Huszonegyedik ablak

Mióta értékeléseket írok sokkal jobban odafigyelek egy könyvre olvasás közben. Azelőtt csak az élmény számított: jó, nem jó, idegesítő, stb. Az értékelések miatt egészen megváltozott az olvasási stílusom. Már olvasás közben fogalmazom a gondolataimat, élesebb szemmel figyelem a cselekményt és a karaktereket. Teljesen más az élmény. Amikor azonban egy könyv annyira beszippant, hogy a napi életben tapasztalod magadon a könyvbeli szereplőn végbement változásokat, na az tényleg fergeteges. Volt egy idén olvasott könyv, amivel így jártam. Az adventi meglepetéseket összeállító barátnőm pedig nagyon is tisztában volt ezzel. Tőle kaptam kölcsön olvasásra. De felkerült a kívánságlistámra is. :)

"- Szöveg az egész világ. - Kozsennyikov felkapcsolta a villanyt a fürdőszobában. - És szó benne minden férfi és nő..."

/Marina és Szergej Gyacsenko: Alekszandra és a Teremtés növendékei/

2012. december 20., csütörtök

Adventi naptár: Huszadik ablak

Végre sikerült eljutnom odáig az évben, hogy itthon lehetek egy kicsit. Még ha ez megszakításokkal történik is. Pár nap itthon, telefonok nélkül. Ez már maga a karácsony számomra. :) Ma sikerült beszereznem az utolsó ajándékokat is. Holnap pedig megkezdem az otthoni előkészületeket, a karácsonyi felkészülést. Most már csak abban reménykedek, hogy a holnapi világvége ezek után elkerül és hagyja, hogy befejezzem a felkészüléseket. :)

"- Hát, gondolom, mindenütt jó, de legjobb otthon - mondta.
- Nem - felelte Wiharvész Anyó még mindig elgondolkozva. - Nem. Milliárdnyi helyen jobb, mint otthon. De csak egy olyan hely van, ahol él az ember."

/Terry Pratchett: Vége a mesének/

Richelle Mead: A szukkubusz éjszakája (Georgina Kincaid 2.)

Richelle Mead az a szerző, aki a Vámpírakadémia sorozatával véglegesen megvett magának, mint olvasót. Ha pedig YA terén olyat tudott alkotni, amit szívesen olvastam és újraolvasnék bármikor, vajon mit alkothatott felnőtt kategóriában urban fantasy terén? Leginkább ezért kezdtem el olvasni a Georgina Kincaid sorozatot. Az első kötet ugyan kellemes kikapcsolódást nyújtott és új ötletekkel is előállt az írónő, de hiányzott számomra belőle valami pezsgés. De... A Vámpírakadémia sorozat első két része sem tetszett, aztán beindult a dolog. Szóval, ha szukkubusz, akkor jöhetett a második rész is. Mert azért elég jó volt az az első és csak furdalta az oldalam a kíváncsiság, hogy merre is fogunk haladni a továbbiakban.

Hol is tartunk akkor? Georgina - az egyezségnek megfelelően - szorgalmasan gyűjtögeti a lelkeket és ezért elismerésben is részesül. A magánélete is viszonylag nyugalmasnak - lehet mondani, hogy túl nyugalmasnak - bizonyul. Kedvenc regényírójával és egyben szívszerelmével, Seth Mortensennel nagyon jól megértik egymást. Kapcsolatukból csak az intimitás hiányzik. Persze a haverok is eleget piszkálják Georginát halandó szerelme miatt. A helyzet akkor sem változik  - legfeljebb bonyolódik -, amikor a városban feltűnik Bastien, aki Georgina régi ismerőse és nem mellékesen inkubusz. Feladattal érkezik, amelyben Georgina is a segítségére lehet. Közben a könyvesboltban is zajlik az élet: a személyzet létszáma egyre fogy és Doug, illetve a zenekara tagjai is furcsa tüneteket produkálnak és Georgina valami különlegeset, természetfelettit is érzékel a közelükben. Szóval a viszonylagos nyugalom után a  munkahelyi, baráti és magánéleti problémák egyszerre szakadnak kedvenc szukkubuszunk nyakába.

A történet könnyed stílusa ugyanúgy magával ragadott, mint az első kötet alkalmával. Tetszik az a lazaság, amely a könyvből árad. Határozottan jót tett most ez a könnyed, de mégis izgalmas olvasmány a lelkemnek. Van itt humor, izgalom és remek karakter bőven.
Egy gyenge pontját érzem csak az egész könyvnek, ez pedig a szerelmi szál. Teljesen megértem Georgina barátait, akik piszkálják a szukkubuszt halandó szerelme miatt. Nem igazán tartom életképesnek ezt a kapcsolatot. Seth kedves, aranyos, helyenként flúgos pasi, a maga módján cuki. Az egyetlen problémám a párkapcsolati téren működő Seth Mortensennel van. Mert ilyen pasi nincs! Ebből a tényből nem engedek és kész! Gyakorlatilag szó nélkül megbarátkozott Georgina természetfeletti lényével és azt is szó nélkül elfogadja, hogy kedvese időről időre (elég gyakran) szexuális kapcsolatba bonyolódik idegen férfiakkal. Na, ez az, ami számomra teljesen hihetetlen. Férfi főszereplőnk egyetlen mentségére legyen mondva, hogy azért lassan csak kezd kibújni saját kis világából és végre eljutnak hozzá bizonyos információk. Nagyon remélem, hogy ez a fejlődés nem fog megtorpanni.

Az első kötet ismeretében a további karakterek nem okoztak meglepetést. Georgina és a haveri bandája továbbra is a piszok jó figurák körébe tartoznak nálam. Poénok szempontjából mindenképp. Személyes kedvencem továbbra is Carter, a nem éppen romlatlan angyal. Georgina a tengernyi életévéhez képest néha továbbra úgy viselkedik, mint egy csitri, de így is kedvelem a karakterét. A hirtelen feltűnő Bastien jelentette az újdonságot a karakterek között. Őt is nagyon bírtam. Jelenléte meglehetősen feldobta a könyv hangulatát és eseményeit. Ezzel a húzásával Mead bele is csempészte a konkurenciát a meghitt szerelmi kapcsolatba. Lehet, hogy gonosznak tűnök, de nem hagy nyugodni a kisördög és nagyon szeretném, ha lenne még folytatása a megkezdett eseményeknek.

A magánéleti problémák mellett ott van Bastien feladata és egy természetfeletti nyomozás. Egyik sem volt számomra az a végletekig megbonyolított szál. Sőt... Némiképp csalódás volt számomra, hogy sem Bastien, sem Georgina nem jött rá hosszú-hosszú ideig, hogy mi is a probléma a csábítás alanyával. Dana karaktere végtelenül idegesített. Nem szeretem az olyan embereket akik ennyire hozzák a "vizet prédikál és bor iszik" tipikus esetét. Brrr...

A természetfeletti nyomozás már izgalmasabb volt, mint a Bastien féle feladat. Nem volt túlbonyolítva a dolog, de azért érdekesnek találtam. Könnyen el tudom képzelni, hogy lehet még folytatása is az ügynek a későbbiekben. Jó lenne. :)

A múltbeli visszaemlékezéseket örömmel olvastam. Mindegyik felidézett emlékből az jött le, hogy Georgina mennyire próbálja megőrizni az emberségét. Ahogy ezt teszi mai napig is. Nagyon furcsa ez egy természetfeletti lénytől, ezért már most várom, hogy milyen az, amikor kibújik belőle a kisördög. :)

Még egy dolog van, ami ebben a sorozatban teljesen elvarázsol. Ez pedig a magyar kiadás borítója. Nagyon tetszik ez a rajzos fekete-fehér borító, a vörös felirattal. Hatalmas ötlet volt és szuper a kivitelezés.

Örülök, hogy megjelenik magyarul ez a sorozat. Minden felsorolt hibája ellenére is nagyon szeretem olvasni és továbbra is bízom az írónő stílusában, hogy a maradék négy részben rendesen meg fogja kavarni a cselekmények szálait. Minden szinten. Ez a könyv pontosan azt adta a számomra, amire a legnagyobb szükségem volt: poénokat, némi izgalmat és könnyed kikapcsolódást. Remélem, hogy jövőre is két rész megjelenésére számíthatunk majd és mindkettőnek hasonlóan dögös borítója lesz, mint a már megjelenteknek. Biztosan olvasni fogom a folytatásokat. Kedvenc szukkubuszomat nem hagyom magára a problémáival. :)



Pontszám: 8 pont
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2012.
Terjedelem: 304 oldal
Eredeti cím: Succubus on Top
Sorozat: Georgina Kincaid
Előzmény: A szukkubusz dala
Folytatás: Succubus Dreams, Succubus Heat, Succubus Shadow, Succubus Revealed
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2012.)

2012. december 19., szerda

Adventi naptár: Tizenkilencedik ablak

Két mondást szoktak a munkahelyemen a kelleténél is többször emlegetni   - főleg a régi - kollégák. Az egyik: "Ha valami nem oldódik meg magától két hét alatt, akkor nem is érdemes vele foglalkozni." A másik: "A csodát azonnal tudjuk teljesíteni, de az adott probléma megoldására pár napot várni kell."  
Szóval vagy megoldódik magától vagy az alapdolog végrehajtása is időbe, nem kevés időbe telik. Pedig még nem is beszéltünk az egyéb tehetségbeli dolgokról, vonzatokról. :)


"Pusztán az, hogy nem tudod, hogy hogyan tegyél meg valamit, még nem jelenti azt, hogy nem is lehet megtenni. Csak azt jelenti, hogy te nem tudod, hogyan lehetséges." 

/Terry Goodkind: Futótűz I-III. (Az Igazság Kardja 9.)



Az igazság az, hogy ez a sorozat nagyon fergeteges. Egyszerűen imádtam! Újra kellene olvasni. A szomorú az, hogy a filmsorozatot nagyon elrontották. Pedig olyan, de olyan jó filmet lehetett volna belőle készíteni. Talán valaki másnak kellett volna rendeznie, mert  - visszautalva az idézetre - lehetséges lett volna, csak inkább valaki másnak. A könyvsorozatot viszont nyugodtan ajánlom, mert szenzációs. Vetekszik nálam a Ködszerzettel és aki ismer, az tudja, hogy ez nagy szó. :)

2012. december 18., kedd

Adventi naptár: Tizennyolcadik ablak

Közeledik az év vége és a nagy bulik időszaka. Előszilveszter, szilveszteri buli, majd utószilveszter. Ki hogyan éli meg? A bulit és az utóhatásokat is mindenki másként. Természetesen ezek leginkább ember függőek. No, meg korfüggőek. Nem csak én látom ezt így, hanem az egyik kedvenc orosz íróm is. 
Mostanában egyre többet érzem, hogy a harmadik megállapítás kezd igaz lenni rám. De lélekben fiatal vagyok. :)

"(…) húszévesen egész éjjel ihatsz és lumpolhatsz – reggel frissen ébredsz; harmincévesen egész éjjel ihatsz és lumpolhatsz – reggel úgy ébredsz, hogy érzed, egész éjjel ittál és lumpoltál; negyvenévesen végigalszod az éjszakát – és reggel úgy ébredsz, mint aki egész éjjel ivott és lumpolt."
/Szergej Lukjanyenko: Világok őre/
(31. oldal , Metropolis Media, 2011.)

Csökkentsd a várólistádat 2012 - Az eredmény


A Csökkentsd a várólistádat 2012 kihívásra való feljelentkezésemkor még nem vezettem blogot, így nem is tehettem közzé bejegyzésben azokat a könyveket, amelyeket a kihívás keretén belül olvasni akartam. Aki figyelte az értékeléseimet, észrevehette, hogy azért megemlítettem, ha egy-egy könyv a várólista csökkentés része volt. A blog bal oldali sávjában pedig követni is lehetett a teljesítés arányát. Mindezektől függetlenül a motivációimat csak én ismertem. 
Mivel úgy is a beszámolók és összesítők időszakát ékjük, így következzék most egy összegzés a kihívásban részt vett könyvekről és hozzájuk fűződő gondolataimról.
Az alaplistába olyan könyveket vettem bele, amelyek már legalább 1-2 éve porosodtak a polcomon. Sikerült is majdnem teljesítenem a saját elvárásaimat.

Anne Rice régi kedvencem. A csontok szolgálóját csak nagy nehezen sikerült levadásznom. Az ország másik végéről érkezett hozzám az antik példány, aztán valahogy a polcon ragadt. De az idén elolvastam.
A tökéletes trükköt imádtam filmben, a könyv borítójába pedig beleszerettem, de valahogy nem jutottam az olvasásához, a kihívás kellett hozzá. Pedig a könyv is nagyon jó.
Így nézett ki az alaplista.
Elég riasztó kupac lett. :)
A kupac magassága: 40 cm;
súlya: 6,5 kg;
összes oldalszám: 5778 oldal.
A Kardok viharát egyszer már félreraktam. Úgy gondoltam, hogy a kihívás ösztönzésének hatására majd végigolvasom. Így is lett.
A krimi és a thriller is elég bejövős műfajok. Harlan Coben Az erdő című könyvéről is jókat olvastam, de szintén kellett az ösztönzés, hogy magam is megtapasztaljam az élményt.
J.R.R. Tolkien műveihez hangulat kell. A Húrin gyermekei olyannyira meghozta a hangulatot, hogy egyúttal A Szilmarilokat, A Gyűrű keresését és a Gyűrűk Ura trilógiát is kiolvastam. Na ezt nevezem én sikeresnek. :)
A Hívj be! is az a történet, amit hamarabb láttam filmben, mint olvastam. A könyv hangulatilag nagyon erős, de mégsem tudott megfogni magának. 
Kathy Reichs könyvein alapul a Dr.Csont sorozat. A könyv viszont egy egészen más főszereplőt mutat be, mint a film. A különbözőségük ellenére számomra kedves mindkettő. A Síri titkokat nagyon szerettem. Azt se bánnám, ha jelenne meg végre új rész magyarul.
Ha valaki ismer, akkor tudja, hogy a sárkányok a gyengéim. Naomi Novik sorozata is ezzel fogott meg magának. A sárkányok fantasztikusak a könyvben. Az Elefántcsont birodalom a magyarul megjelent kötetek közül az egyik legjobb, de mégsem tudott elvarázsolni. Ennek ellenére kell majd a folytatás, ha megjelenik.
Peter S. Beagle könyvei mindig lenyűgöznek. A Tükörbirodalmak című novellaválogatás élményben és megjelenésben is egyedi. Szerettem. Szintén az a kategória a könyv, amiből jelenhetne már meg új rész magyarul.
Robert Silverberg Majopoor-ciklusának nagyon egyedi hangulata van. Helyenként furcsán néztem a könyvre és az olvasott cselekményre, de azt mindenképpen el kell ismernem, hogy egyedi és különleges élményt ad az írás. A Valentine, Napkirály a Majipoor-ciklus harmadik kötete.
Szélesi Sándor az egyik kedvenc magyar íróm. A lelkek birodalma egy ősmagyar fantasy harmadik kötete. Igazi magyar legények, Tündér Ila és nagyon sok magyar vonatkozás. Szerettem olvasni. Hol van már a folytatás?
Egyedül Tad Williams Virágok háborúja című könyvét nem mertem már az év vége felé bevállalni. Elriasztott a mérete (hatalmas), a nagyon teleírt oldalak (iszonyú sűrű) és a vastagsága (a mérete és a sűrűsége ellenére még így is 600 oldal). Ráadásul még le is beszéltek róla. Beadtam a derekam és nem olvastam el. 
Az alternatív lista könyvei.
Alaplista teljesítési aránya tehát: 12-ből 11 db elolvasott és értékelt. 

Hogyan teljesítettem mégis a kihívást? Szerencsére volt alternatív listám is. Két könyvet olvastam el az alternatív listán szereplők közül. Ezekkel együtt már túl is teljesítettem a kihívás feltételeit. 
Melyik volt ez a két könyv? Darren Shan Város-trilógiájának a második része, A pokol pereme, valamint Nancy Madore elhíresült, eléggé vegyes fogadtatású mesefeldolgozásainak gyűjteménye, az Enchanted - Megigézve című kötet. 

Egy kis statisztika a végére. Mert a számok nagyon beszédesek tudnak lenni. :) 

Az alaplista riasztó adatai a következők voltak:
  • a kupac magassága: 40 cm;
  • a kupac súlya: 6,5 kg;
  • összes oldalszám: 5778 oldal.






Ami teljesült:
  • az olvasott könyvek kupacának magassága: 41 cm;
  • az olvasott könyvek összsúlya: 6,64 kg;
  • az olvasott összes oldalszám: 5938 oldal.

A kihívás keretén belül olvasott könyveim értékeléseit ITT is megtekinthetitek.

Most őszintén? Bár az öndicséret mindig büdös, de azért büszke vagyok magamra! :) A plecsninek nagyon-nagyon örülök.
Felbátorodva az idei teljesítésen, hamarosan jelentkezem a következő évre meghirdetett kihívásra benevezett könyveimmel.

2012. december 17., hétfő

Adventi naptár: Tizenhetedik ablak

Hibák. Mindenki másképp viszonyul hozzájuk. Van, aki próbál tanulni az elkövetett baklövéseiből és van, aki észre se veszi a botlásait. A leggyakoribb, hogy az érintett tisztában van a hiányosságaival, de újra és újra elköveti ugyanazokat a botlásokat. A legtöbb esetben akaratlanul, a berögzült cselekmények, reakciók hatására. Na ez utóbbi vagyok én. Próbálok tanulni, de nem mindig jön össze a várt eredmény. 

"Tanulj a hibáidból, de ne foglalkozz a kelleténél többet velük!"
/Greg Keyes: Hollóisten I-II./
(II. kötet, 244. oldal, Delta Vision, 2011.)


2012. december 16., vasárnap

Adventi naptár: Tizenhatodik ablak

A mai nap nem is bronz, hanem egyenesen arany a számomra, mert az egyik kedvenc íróm kedvenc történetéből való idézetet húztam. Nyugodtan lehet rám mondani, hogy megszállott vagyok, ha erről az íróról és erről a könyvről van szó. Igen, az vagyok! Ami a legfontosabb büszke is vagyok rá. :) Meg arra is, hogy több emberrel sikerült megismertetnem és megszerettetnem ezt a történetet. :D


"- A jó emberekből nem válik legenda - válaszolta a fiatal férfi halkan.- A jó embereknek nem kell, hogy legendává váljanak. Csak teszik, ami helyes."


/Brandon Sanderson: A Megdicsőülés kútja (Ködszerzet III-IV.)/
(III. kötet, 92. oldal, Delta Vision, 2011.)


Szirmocska, ez igazi telitalálat volt! :D Jelenjen már meg végre az a befejező rész! 

Robert A. Heinlein: A Hold börtönében

Kicsit tartottam ettől a könyvtől és halogattam is az olvasását. Az írótól ez volt az első könyvem. Az idén belefutottam már pár kemény vonalas sci-fi műbe és valamiért úgy gondoltam, hogy ez a mű is azok közé tartozik. Egyébként nincs bajom a kemény sci-fivel sem, szívesen olvasom, de jelenleg nem vagyok elég befogadóképes a magvas gondolatokhoz és túlburjánzó technikai leírásokhoz. Most valami egyszerűbbet könnyeben befogadok és a lelkiállapotomhoz is jobban illik. 
Nos, legnagyobb meglepetésemre ebben a könyvben egy teljesen más stílusba botlottam bele, mint amire a fülszöveg alapján számítottam.
Adott egy jövő, amikor a Hold már lakott. No, nem luxuslakásokkal van tele, hanem börtönnek használják. A helyzet előnye, hogy nincs szükség börtönőrre, mert egy idő után az ott élők már nem tudják elhagyni az égitest felszínét. Testük alkalmazkodik a megváltozott gravitációhoz, így a földi 1G már megterhelő lenne a számukra. A Holdon az alagutakban növénytermesztés folyik, melynek termését a túlnépesedett és éhínséggel sújtott Földre továbbítják. Egyszóval jól kitalált rendszer, ami úgy tűnik önmagától működik. Illetve működne, de a Hatóság által megállapított árakkal sokan nincsenek megelégedve. Lázadás készül a Hatóság ellen, amely vérfürdőbe torkollik. A helyzetet bonyolítja, hogy az égitest legszuperebb számítógépe öntudatra ébredt. Kevesen tudnak erről, de akik igen, azok bevonják a saját terveikbe.

Véleményem szerint a könyv alapgondolata nagyon jó, mert egyszerre oldja meg a rabok elhelyezésének és a túlnépesedés miatti élelmiszerhiány kérdését. A gabonaszállítmányok Földre juttatása is teljesen logikus megoldással történik, a Holdon kialakított élettér bemutatása is életszerű. Az alapgondolat és a háttér felépítése számomra teljesen a helyén volt.
A technikai leírások követhetőek, nem szállnak el az egekig és nem kellett asztrofizikusi diploma ahhoz, hogy élvezni tudjam a történetet. A technikai rész egyetlen helyen sántít, ez pedig az informatikai oldal. A jövőben játszódó történetben elavultabbak az informatikai eszközök, mint napjainkban. Nem hibáztatom ezért az írót, mert az informatika fejlődését lehetetlen megjósolni. Az olvasási élményt sem befolyásolta túlságosan ez a technikai gubanc.
Amit viszont soknak találtam a történetben az a politizálás. A könyv jelentős része arról szól, hogy hogyan is csináljunk forradalmat, hogyan vívja ki a Luna a függetlenségét és persze ennek minden politikai vonatkozása és háttere részletes bemutatásra kerül. Amint ez került a történet középpontjába a jól felépített sci-fi háttér fénye megfakult a számomra és onnantól már a tömény politika és társadalomkritika maradt a történet nagy része. Helyenként erősen untam a mindenféle politikai és stratégiai dolgokat, amelyek során a felek úgy kerülgették egymást, mint a macska azt a bizonyos forró kását. Nem is beszélve a diplomáciai virágnyelvről.
Mindezek ellenére olvastam olyan fejtegetéseket a könyvben, amelyeket teljesen értékállónak és aktuálisnak éreztem és gondolok.

Vannak dolgok, amelyekben viszont kifejezetten szárnyal a szerző fantáziája. Ezek közé tartozik a társadalmilag elfogadott együttélési formák bemutatása. A deportáltak körében sokkal kevesebb a nő, mint a férfi, amely persze első körben konfliktusokhoz, második körben pedig kompromisszumos megoldással a különböző házassági formák létrejöttéhez vezetett. Van amelyeket ezek közül könnyen el tudtam képzelni, mint működő kapcsolatokat, de a lineáris házasság intézményével valahogy nem tudtam zöld ágra vergődni. No, nem a puritanizmus szól belőlem, hanem akármennyit is magyarázta az író, egyszerűen nem értettem meg a felépítését, a működését. De a könyvben működött, tehát elfogadtam a létezését.

Amivel viszont nem tudtam megbarátkozni, az a sok orosz hivatkozás. Nincs semmi bajom az oroszokkal, de nem értettem, hogy egy vegyes közösségben miért kell mindenkit goszpogyinnak hívni, miért kell Bog-ot és Bozse mojt emlegetni. Hemzseg a szöveg a fonetikusan kiírt orosz szavaktól. Indokolatlannak és helyenként idegesítőnek találtam a rengeteg orosz kifejezést és hivatkozást még akkor is, ha tisztában vagyok vele, hogy a könyv a hidegháború idején íródott. Legjobban az zavart, hogy magyarázatot sem kaptam a történetben az orosz múlthoz való eme erős kötődésre.

A szereplők között volt egy személyiséggel rendelkező számítógép és sok-sok ember. Ennek ellenére számomra a gép emberibb volt a reakciói alapján, mint az emberek. Na, ezt már elég nagyocska problémának gondolom. Mike volt a kedvencem a történetben, a többiek mintha csak statiszták lettek volna mellette, még akkor is, ha a szerepük meghatározó volt.

A sok politizálást, stratégiát és virágnyelven történő beszélgetést követően a könyv utolsó harmada elég eseménydúsra sikerült. Gyakorlatilag az összes akciót ide sűrítette be az író. Tetszett a vége, mert eseménydús és olvasmányos volt. A legvége pedig megdöbbentett és őszintén sajnáltam az események ilyen alakulását.

Összességében azt kell megállapítanom, hogy nem tetszett annyira a könyv, mint számítottam rá. Az alapötlet és a háttér kivitelezése jó, a történetet azonban agyonnyomta számomra a túlzott politika és a rengeteg orosz (véleményem szerint indokolatlan) kifejezés. Kevesebb nézőpont fejtegetéssel és több cselekménnyel sokkal jobban tetszett volna a könyv. Az olvasást nem bántam meg, de nem is lettem az író műveinek rabja. Nem fogom nekivetni magam az író életművének, de van legalább két regény, amelyet  majd el szeretnék majd olvasni a szerzőtől. Remélem abban kevesebb lesz abból, ami ebben a könyvben nem nyerte el a tetszésem.



Pontszám: 7 pont
Kiadó: Metropolis Media
Kiadás éve: 2010.
Terjedelem:  422 oldal
Teljes ár: 3.290,- Ft
A mű eredeti címe: The Moon Is a Harsh Mistress
Forrás: kölcsönkért (@borga) 

2012. december 15., szombat

Adventi naptár: Tizenötödik ablak

Eléggé terjedelmes magánkönyvtárammal kapcsolatban több érzés szokott felszínre törni az emberekből. Saját részről a büszkeség és a bővülés öröme, valamint a helykeresés (újabb polcokat kellene készíttetni és a jaj, már megint át kellene rendezni, de hogyan?) izgalma szokott lenni a legjellemzőbb. Olvasni szerető emberek részéről a csodálatot, az irigykedést és a felfedezés izgalmát (jé, neked ez is meg van?) szoktam tapasztalni. Nem olvasó emberek részéről leginkább az elszörnyülködés szokott a jellemző lenni. 
Volt egy kihívás a moly.hu oldalon az idén, amely arra volt kíváncsi, hogy ha tűz ütne ki a lakásban és esélyes lenne egy könyv megmentése, akkor az melyik lenne? Nem jelentkeztem a kihívásra, mert több napos töprengés, fotelból a polc felé bámulást követően sem tudtam elhatározásra jutni saját magammal. De szerintem olyan 50 könyv alá sem csökkent a listám. Ez a mennyiség meg ugye, elég messze van az egyetlen darabtól. Azóta sem tudnék választani.

"- Minden embernek van egy könyve - mondta az öreg Aurorának. A szeme ragyogott, miközben beszélt. - Persze van, akinek több is. Ez talán az első történet, amellyel kettesben maradunk egy szobában, vagy az első, ami igazán rabul ejti a képzeletünket, esetleg azok a könyvek, amik a legnagyobb hatással vannak ránk az életünk folyamán..."

/Brandon Hackett: Az ember könyve/
(5. oldal, Agave Könyvek, 2012.)


Az író egyre ismertebb a hazai olvasók körében. Természetesen megérdemeli ezt az elismerést. Biztos van olyan, aki eddig még nem találkozott a nevével és a műveivel. Nekik elárulom, hogy az angolszász név alatt magyar író rejtőzik, becses nevén Markovics Botond. A könyveit pedig csak ajánlani tudom a sci-fi műfaját szeretőknek. Nem a legegyszerűbb művek, de tartalmasak és tanulságosak és mindenképpen megéri elolvasni őket. 

2012. december 14., péntek

Adventi naptár: Tizennegyedik ablak

A mai idézetről az a meglepetés jutott eszembe, ami miatt ez az adventi naptár elindulhatott itt a blogon. Szirmocska ajándéka volt ez  generáló tényező és elérte vele azt, hogy a munkahelyi dili ellenére is van karácsonyi hangulatom. 
Nektek pedig azt köszönöm, hogy velem tartotok és olvassátok az idézeteket és a gondolataimat. 

"Részben az tesz minket emberré, amit másoknak jelentünk, és amit mások jelentenek nekünk."
/John Scalzi: Vének háborúja/
(159. oldal, Agave Könyvek, 2012.)

Várólista - 2012. december

Az év utolsó hónapja igencsak érdekesen alakul/alakult a könyvmegjelenések szempontjából. Vannak kiadók, amelyek a karácsonyfa alá szánt könyveiket már novemberben megjelentetik és decemberben már a következő évre készülnek (pl: Agave Könyvek) és vannak kiadók, amelyek decemberben dömpingszerűen árasztják el könyveikkel a könyvesboltokat, akár az utolsó pillanatokra hagyva a megjelenéseket. Úgy tűnik számomra, hogy az idei évben az egyik ilyen kiadó a Könyvmolyképző volt. Elképesztő mennyiségű könyvet jelentettek és még fognak megjelentetni ebben a hónapban. 
Nem tudom, hogy melyik stratégia a jobb. A bejegyzés szempontjából miért is lényeges ez? Csupán azért, mert kiadók szempontjából így elég egyhangú lesz az ajánlat, de azért próbálok majd némi változatosságot is csempészni a megjelenések listájába. :)

Alfred Bester: Tigris! Tigris!
Kicsit kakukktojás ez a könyv a felsorolásban, mert igazából november legvégén jelent meg, de egyszerűen nem tudom kihagyni. Muszáj megemlítenem. Leginkább azért, mert a MesterMűvek sorozat része és leginkább azért, mert mindenképpen kell! A Delta Vision kiadó Karácsonyi akciójában le is csapok rá. Ha minden jól megy még az éven a kezemben tarthatom. :)
Fülszöveg: Ez egy aranykor volt, a kalandozások, az intenzív élet és a durva agónia korszaka. Vagyon és tolvajlás, fosztogatás és erőszak, kultúra és bűn korszaka. A szertelenség kora volt, a különcök elbűvölő évszázada... A dzsauntolás – helyváltoztatás, pusztán az elme erejével – alapjaiban rendítette meg és fenekestül felforgatta a társadalmat. A Naprendszer kettészakadt; a Belső Bolygók és a Külső Holdak közötti gazdasági feszültség véres, kíméletlen háborúvá eszkalálódott, minden készen állt arra, hogy az emberiség elpusztítsa önmagát. Gulliver Foyle, harmadosztályú segédgépész százhetven napon át sodródott az űrben egy kilőtt teherhajó roncsán. Egy tudatlan barom, aki megadóan várja a halált. Ám egy napon feltűnik egy hajó, egy testvérhajó, mely megmenthetné, de sorsára hagyja… Foyle bekattan, és a közönyös átlagember nem létezik többé. Szörnyetegek, különcök és hóbortosok kora ez… és ebben a forrongó huszonötödik században veszi kezdetét Gully Foyle ádáz bosszújának története.

Kiadó: Delta Vision Kiadó
Teljes ár: 2.990,-
Megjelenés: kapható


Gail Carriger: Changeless - Változatlan
A sorozat első része teljesen elvarázsolt, imádtam olvasni. Nem kérdés, hogy a folytatás is kell a polcomra. Ha lehet, akkor minél előbb. :)
Fülszöveg: Alexia Maccon, Woolsey grófnéja egy kora esti órán arra ébred, hogy férje, akinek, mint minden rendes farkasembernek, illedelmesen aludnia kellene, teli torokból ordít mellette. Később el is tűnik, magára hagyva Alexiát, akinek így egyedül kell megbirkóznia egy egész természetfeletti regimenttel, akik már ott várják lakása küszöbén; az űzött szellemek seregével, és Viktória királynő haragjával. Ám Alexia fel van fegyverezve: van egy legújabb divat szerint készült napernyője, és harapós modora. Még amikor nyomozása Skóciába, a rusnya mellények honába sodorja, és egy egész farkas falkával kerül szembe, akkor is helytáll. Erre pedig csak egy lélektelen képes… Arra is marad ideje, hogy megkeresse elkóborolt férjét – ha akarja. 

Kiadó: Könyvmolyképző
Teljes ár: 2.999,-/3.999,- (kartonált/keménytáblás)
Megjelenés: kapható


Ann Aguire: Menedék - Enclave (Razorland trilógia 1.)
Imádom a borítóját, de mivel már párszor megégettem a kezem a borítók miatt, ezért egyelőre messziről figyelem a könyvet és türelemmel várom az értékeléseket. Ha nagyon jókat hallok a könyvről, akkor biztosan olvasni fogom és szerintem meg is veszem. Az is elképzelhető, hogy először megvárom a folytatásokat.
Fülszöveg: A második világégéskor születtem. Legendák szóltak egy olyan korról, amikor az emberek hosszú ideig éltek. Én dajkamesének tartottam. Az én világomban senki sem érte meg a negyven évet. Egy enklávéban éltem, ahol a legidősebb közülünk huszonöt éves volt. Némelyek azt suttogták, megváltás lenne számára a halál, de igazából csak nem akarták a saját maguk jövendőjét látni. Pikk amióta csak az eszét tudja, vadásznő szeretett volna lenni. A vadászok feladata élelmet szerezni a közösségnek a föld alatti menedéket körülölelő, életveszélyes alagútrendszerből, amelyben örök sötétség honol, miközben igyekeznek elkerülni a Korcsokat, ezeket a zombiszerű, vérszomjas szörnyetegeket. Amikor az örök kívülálló, Fakó nevű vadászt osztják be mellé társul, aki titokzatos körülmények között került az enklávéba, a lányt tiltott érzelmek kerítik hatalmukba. Fakóval hamarosan rádöbbennek, hogy a Korcsok egyre szervezettebben lépnek fel ellenük, ám az idősek nem hallgatnak figyelmeztetésükre. Megszokott kis világuk szertefoszlik, így rákényszerülnek, hogy szembenézzenek az ismeretlennel. Köszöntünk az apokalipszisben! 

Kiadó: Fumax
Teljes ár: 2.995,-
Megjelenés: kapható


Cassandra Clare: A herceg (Pokoli szerkezetek 2.)
Az írónő könyveit szerettem olvasni. Azt a hármat, amit eddig olvastam. A sorozat első része a polcomon pihen és olvasásra vár. Ha nem is azonnal, de a folytatás is a polcomra fog kerülni, illetve a befejező rész is. Nagy valószínűséggel az olvasásba majd csak akkor fogok belekezdeni, ha a teljes sorozatot a magaménak tudhatom. Addig pedig lassanként beszerzem a köteteket. 
Fülszöveg: A Viktória-korabeli London mágiával átszőtt alvilágában Tessa Gray végre biztonságban érezheti magát az árnyvadászok körében. Ez a biztonság azonban mulandónak bizonyul: a Klávé szakadár tagjai terveket szőnek Charlotte leváltására az Intézet éléről. Ha Charlotte elveszti a pozícióját, Tessa az utcára kerül, és könnyű zsákmánya lesz a titokzatos Magiszternek, aki saját sötét céljai érdekében akarja felhasználni Tessa képességeit. 

Kiadó: Könyvmolyképző
Teljes ár: 2.999,-/3.999,- (kartonált/keménytáblás)
Megjelenés: kapható


Maggie Stiefvater – The Raven Boys – A Hollófiúk
Az írónő magyarul már megjelent sorozatát szerettem olvasni. Leginkább a hangulata miatt. Igazság szerint a Tündérdallam és a Ballada könyvek megjelenésére várok már egy fél éve. A Tündérdallam megjelenését az idei könyvhétre ígérte a kiadó, de még mindig semmi. :( Viszont elkezdik megjelentetni a Holló-ciklust, amelyet egyébként nagyon sokan dicsérnek külhonban. Visszatart, hogy YA regényről van szó. Szerintem megvárom vele pár értékelést, aztán majd meglátom.
Fülszöveg: Nem látó csak két okból pillanthat meg egy szellemet Szent Márk éjszakáján. Vagy te vagy a lény igaz szereleme … vagy te ölted meg őt. Blue Sargent minden évben ott áll látó anyja mellett, amikor a halálra várók elsétálnak előttük. Blue sosem látja őket: ebben az évben viszont egy fiú válik ki a sötétből, és megszólítja őt. A fiú, Gansey, az Aglionby nevű helyi magániskola jómódú tanulója. Blue egyszer megfogadta, hogy távol tartja magát az Aglionby diákjaitól. A Holló Fiúkként ismert banda csak bajt hozna rá. De Blue megmagyarázhatatlan vonzalmat érez Gansey iránt. A fiúnak egy küldetést kell teljesítenie, amelyben három másik Holló Fiú is érintett: Adam, az ösztöndíjas hallgató, a kiváltságosok mintapéldánya; Ronan, a zabolátlan lélek, akinek érzelmi skálája a haragtól a kétségbeesésig terjed, és Noah, a csendes szemlélő, aki sok dolgot észrevesz, de nagyon keveset beszél. Blue-t már egészen fiatalon figyelmeztették: ő okozza majd igaz szerelmének halálát. A lány nem hisz az igaz szerelemben, ezért soha nem is aggódott emiatt. De ahogy az élete egyre jobban összefonódik a Holló Fiúk furcsa és baljóslatú világával, már nem olyan biztos a dolgában.


Kiadó: Könyvmolyképző
Teljes ár: 2.999,-/3.999,- (kartonált/keménytáblás)
Megjelenés: kapható


J.R.R. Tolkien: Befejezetlen regék Númenorból és Középföldéről
A Gyűrű keresését olvastam, de csak könyvtári példányként. Nagyon szerettem, mert érdekes betekintést ad a Gyűrűk Ura előzményeibe és kellő hangulatot teremt az író további műveinek olvasásához. Ebbe a fekete kiadásba egyébként is bele vagyok esve. Azért annyira nem, hogy a már meglévő könyveimet is újra megvegyem ebben a kiadásban. A befejezetlen regék viszont nincs meg, tehát semmi nem tart vissza attól, hogy hamarosan a sajátomnak tudhassam ezt a szépséget. :) 

Fülszöveg: A hobbit, A Gyűrűk Ura és A szilmarilok olvasói ismét belemerülhetnek J. R. R. Tolkien világába. Ebben a kötetben olyan történeteket gyűjtött össze Christopher Tolkien, amelyeket édesapja ugyan nem fejezett be, de eléggé kidolgozott ahhoz, hogy érdekesek legyenek az olvasók számára. A regék átölelik Középfölde három nagy korszakát – az első korból Tuor és Húrin legendája, a másodikból Númenor leírása valamint Galadriel és Celeborn története, a harmadikból Isildur halála, Cirion és Eorl esküje és a Gyűrű utáni kutatás részletei találhatóak meg a kötetben. 
Most különösen érdekfeszítőek lehetnek Az erebori kutatás részletei, A Fehér Tanácsról, a mágusokról (istarok) és a palantírokról szóló tanulmányok, hiszen Peter Jackson, A Gyűrűk Ura és A hobbit rendezője ezeket is felhasználta filmje készítéséhez. 
Ez a könyv más kiadónál már megjelent A Gyűrű keresése címen.

Kiadó: Európa
Teljes ár: 4.900,-
Megjelenés: kapható


Alastair Reynolds: Jelenések tere
Az idén vettem egy könyvet az írótól, de még nem olvastam. Valahogy mégis vonz a kötet. Ha nem is azonnal, de a könyv a mindenképpen megveszem kategóriába fog tartozni a számomra.
Fülszöveg: Kozmikus rejtélyek nyomában. Az amarantinok kilencszázezer évvel ezelőtt kihaltak. Balszerencse volt csupán, hogy épp akkor történt a pusztító napkitörés, amikor sikerült kijutniuk a világűrbe? Vagy lehet összefüggés az események között? A Resurgam, az egykori amarantin bolygó telepeseit ez a kérdés nem különösebben foglalkoztatja, még azután sem, hogy mélyen a felszín alatt egy egész várost találnak, a közepén egy szárnyas amarantin szobrával. De a briliáns és kíméletlen tudós, Dan Sylveste nem nyugszik, amíg ki nem deríti az igazságot – bármekkora árat is kelljen fizetni ezért. Az amarantinok tragédiája nem volt véletlen. A veszély pedig most is ott leselkedik a közelben. Közelebb, mint Sylveste gondolná…

Kiadó: Alexandra
Teljes ár: 3.999,-
Megjelenés: kapható



Kerstin Gier: Smaragdzöld
Magam nem rajongok annyira a sorozatért, mint sokan mások, de annyira azért piszkálja a fantáziámat, hogy mindig kölcsönkérem a köteteket olvasni a barátnőmtől. Most is ez fog történni. :)

Fülszöveg: Mit tesz az, akinek összetörték a szívét? Úgy van. Telefonál a legjobb barátnőjével, csokoládét majszol és hetekig dagonyázik a boldogtalanságban. Csak az a bökkenő, hogy az akarata ellenére időutazóvá vált Gwendolynnak egészen más dolgokra kell tartalékolnia az energiáit: például a túlélésre. Mert azok a szálak, amelyeket a kétes hírű Saint Germain gróf még a múltban illesztett egymáshoz, immár a jelenben is veszélyes hálóvá szövődtek. Ahhoz, hogy felfedjék a titkot, Gideonnak és Gwendolynnak nem elég eltáncolni egy menüettet a 17. század egyik legpompásabb bálján, hanem hanyatt-homlok kell belevetniük magukat a kalandokba bármelyik évről is legyen szó. Érzelmi hullámvasút az évszázadokon keresztül: Gideon és Gwen kalandjai Kerstin Gier, kitűnő bestseller-szerző tollából. Beleszeret, aki elolvassa!

Kiadó: Könyvmolyképző
Teljes ár: 2.999,-/3.999,- (kartonált/keménytáblás)
Megjelenés: kapható



On Sai: Calderon, avagy hullajelölt kerestetik
Amikor a kiadó felajánlotta a recenziós olvasást, akkor a fülszöveg elolvasása után úgy döntöttem, hogy egyelőre nem akarom olvasni a történetet. Nem egészen fogott meg. Aztán elolvastam az első értékeléseket és most már jobban csúszna a dolog. Várok még egy kicsit és figyelek erősen, aztán majd döntök. A "bácsi" az elején nagyon megnyerő. :D
Fülszöveg: Calderon kapitány nem mindennapi férfi. Egy jóképű, ifjú főnemes, aki eldobta a rangját egy lányért. Csakhogy a lány meghalt, így Calderon öngyilkos akar lenni. Úriember nem temetkezik hitelbe. Calderon másodkapitányi állást szeretne egy űrhajón, hogy egy kényelmes urnára gyűjtsön, de döbbenetére a kapitányi munkakört kapja meg. Vajon miért sóz rá a Flotta egy hatalmas űrcirkálót, amit nem tud vezetni? Milyen Játszma folyik körülötte? Mit kavarnak a nemesek a háttérben? És mit kezdjen Tainával, a csinos japán kadétlánnyal, akiből árad a narancsillat? És aki a parfüm per légköbméter arányt is képes kivizsgálásra felterjeszteni? Taina szamuráj családok leszármazottja, és ugyanúgy űzi a Játékot, vagyis más manipulálását, mint Calderon. Bármit megtenne, hogy az űrben maradhasson, hiszen odahaza nagyapja már férjet keres számára. A lány útmutatást kér az Ősanyáktól, de a jóskövek veszélyre és halálra figyelmeztetik. Mire rájönnek, mi folyik a háttérben, csak önmagukra számíthatnak, és a kettejük között kialakult érzékeny kötelékre. Vajon elég jó játékosok, hogy szavak nélkül is megértsék egymást? És Taina elég ügyes ahhoz, hogy a kapitányt rávegye a túlélésre?


Kiadó: Könyvmolyképző
Teljes ár: 2.499,-/3.299,- (kartonált/keménytáblás)
Megjelenés: 2012. december 17.

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons