Benina: Megsebzett szabadság (Farkasok nemzetsége 1.)

Megint tartozom egy vallomással: Beninától még nem olvastam semmit. Pedig már egy ideje a várólistámon szerepelnek a boszorkányos sorozatának kötetei, de hozzájutni még egyikhez sem jutottam. Pontosan ezért is csaptam le rögtön a lehetőségre, amikor a Könyvmolyképző Kiadó felkínálta az írónő új, a kalandozások korában játszódó sorozat első kötetének az előolvasási lehetőségét. Már maga a korszak is csodálatos. Nem olyan régen olvastam egy másik magyar szerző (Szélesi Sándor) ősmagyar fantasy trilógiájának (Legendák földjén) két kötetét. Mindenképpen kíváncsi voltam tehát arra, hogy milyen lehet ez a némileg hasonló körülmények között játszódó cselekmény, sikerül-e megjeleníteni azt a magyar mentalitást, eszmerendszert, amelyet erre a korszakra jellemzőnek képzeltem el magamban.

Kalandozó magyarok egy csoportja megtámad egy bajor falut. A támadást Balmaz vezeti. Beveszik a falu egyetlen várát is. Zsákmányként az értékek mellett két nőt is magukkal visznek rabszolgának. Egyikük Flavia, a vár úrnője, a másik a szolgálója, Gara. A támadás azonban engedély nélkül történt. A szállást elérve Daval, a nemzetség vezetője kérdőre vonja Balmazt a támadás miatt, aki a két nő közül csak az egyiket tarthatja meg. Daval maga mellé veszi Flaviát. Daval apja, Vazul a támadás során súlyosan megsebesült, Flavia sebesítette meg. A távol lévő táltos helyett Flavia foglalkozik Vazul megmentésével. Flavia minden lehetőséget kihasznál a szökésre, nem akar a barbár magyarok rabszolgája lenni. Daval természetesen nem hagyja elszökni a lányt, aki egy idő után már nem is akar. A bonyodalmaknak ezzel azonban nincs vége, mert Flavia múltja miatt újabb problémák merülnek fel. Természetesen mindez akkor történik, amikor már minden a helyére került és mindenki boldog a jelenlegi helyzetével.

A történet eléggé olvasmányos, cselekménye képes végig fenntartani az érdeklődést. A lapokon feltáruló világot - néhány kivételtől eltekintve - elég hihetőnek és korhűnek találtam. A cselekmények is igazodtak a kor hangulatához és lehetőségeihez. A magyar életmód filmszerűen elevenedett meg előttem olvasás közben és könnyen bele tudtam élni magam a történetbe.

Daval és családja igazán szimpatikus szereplők. A hölgyek közül nekem Gara sokkal szimpatikusabb volt, mint Flavia. Gara erős és egyenes jelleme, határozottsága sokkal közelebb állt hozzám, mint Flavia kisasszonyos, néhol furcsa viselkedése. Flavia fejlődése viszont mindenképp említésre méltó.  Meg kell említenem Gyöngyvért is, aki bár mellékszereplő, de nagyon szimpatikusnak találtam. Róla szívesen olvasnék még. Daval igazi magyar vezér. Nem lehet nem kedvelni. Igazi férfi. Magyar férfi. Azt ugyan nem értettem, hogy miért nem dongtak körülötte nemzetségének asszonyai, lányai. Igazán el tudtam volna még képzelni pár tüzes magyar menyecskét Flavia ellenlábasaként.

Daval testvérei is igazán jól sikerült karakterek. Ahogy sorra feltüntek a könyvben már tudtam, hogy miért is lesz ebből a történetből több részes sorozat. Ilyen szép szál legényeket nem lehet agglegény életmódra kötelezni. Mindegyik megérdemli a maga mátkáját. :) (Azt már tudom és el is árulom, hogy a következő kötetben Zomborral találkozhat majd az olvasó.)

A magyar nép lovas nemzet. Én meg lóbolond vagyok. :) Nem is maradhat ki az értékelésemből Daval gyönyörű lova, Vihar. Imádtam azokat az oldalakat olvasni, amelyen Vihar is feltűnt. Okos és szépséges. A másik állatszereplő, akit nem lehet említés nékül hagyni, Zen, Daval sólyma. Csodálatos, hűséges és értelmes állat. Ilyen állatok valók egy igazi magyar vezérhez. :)

Még egy dolgot meg kell mindenképpen említenem: a könyvet Benina rajzai díszítik. A borítónál is az Ő rajzait használták fel. Azt kell mondjam, hogy eltátottam a számat rendesen, mert nagyon szépek, karakteresek és részletgazdagok ezek a rajzok. Egyszóval gyönyörűek.

Bár a történet tetszett, de pár dolgot nem tudok szó nélkül hagyni. Nem vagyok a kor szakavatott ismerője, de még nekem is feltűnt pár, eléggé idegesítő és bosszantó dolog. Az egyik, hogy kalandozó magyarjaink gulyást ettek vacsorára. Csak remélni merem, hogy ez nem a ma is ismert gulyást akarta jelenteni, mert ugye mind a paprika, mind a burgonya csak évszázadokkal később kerül kapcsolatba Európával. Furcsának találtam azt is, hogy a szereplők leginkább sört és bort ittak és egy szó említés sem történik a kumiszról, amely mint tudjuk egyik fő itala volt magyar őseinknek. A történet szempontjából persze ezek nem igazán lényeges momentumok, ez csak az én kukacoskodó természetem nem hagyhatta szó nélkül. Titkon azért remélem, hogy a következő kötetekben nem bukkannak fel ugyanezek a hibák. Kiegészíteném még azzal, hogy nekem kicsit sok volt az érzelem és keveseltem az igazi cselekményt. Aztán eszembe jutott, hogy ez elsősorban romantikus és csak másodsorban történelmi regény. Tehát az érzelmek mennyisége jogos és teljesen helyénvaló a könyvben.

Összességében nézve megállapítom, hogy  egy jó könyvet olvashattam.  A korszak varázsa és a karakterek odaszegeztek a könyv mellé. Beninának sikerült egy olyan korszakot kiválasztania a magyar történelemből, amely érdekes, eléggé szabad kezet ad a cselekmények szempontjából és egyedi, különleges karakterek mozgatását teszi lehetővé. Vazul fiai sok női szivet fognak megdobogtatni, abban biztos vagyok. Viharszürke tekintetük után sok magyar olvasó fog sóhajtozni.

Kifejezetten ajánlom a könyvet a történelmi romantikus történetek kedvelőinek. Biztos vagyok benne, hogy maradéktalanul elégedettek lesznek a történésekkel.

A könyv a 83. Ünnepi Könyvhétre (2012. június 7-11.) jelenik meg.

A könyvet köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak és Borostyánnak!

Pontszám: 8

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Kiadás éve: 2012.

Terjedelem: 344 oldal
Sorozat: Farkasok nemzetsége
Folytatás: Megkínzott szabadság

Forrás: recenziós példány a kiadótól, e-book

Folytatás »