kedd, február 28, 2012
Shanara
Régóta halogattam ennek a könyvnek az olvasását. Valahogy mindig eléfurakodott valamelyik másik új regény, esetleg egy-egy újraolvasás. Hogy miért került most mégis oda a könyv, hogy nekikezdtem az olvasásnak? Mert kedves molytársaim jobbnál-jobb és ötletesebbnél-ötletesebb kihívásokat írnak ki, amelyek igencsak igénylik a könyvek sokaságát és változatosságát. Miután sokat halogattam a könyv olvasását, úgy gondoltam (még a tavalyi évben), hogy ha beleveszem egy kihívásba, akkor mindenképp neki fogok állni elolvasni. Ez így is történt.
Hogy jól jártam-e az olvasással? Na, erre már nem tudok egy szóval válaszolni. De nézzük a pro és kontra érveket a könyvvel kapcsolatban.Azzal kezdeném, hogy a könyv borítója gyönyörű. Ez is egy olyan kiadás, aminek a borítóját meglátva határoztam úgy, hogy el akarom olvasni. Nem először és szerintem nem is utoljára estem ebbe a csapdába.
Egy valamit azonban most az elején ki kell jelentenem: a műnek nincs semmi kapcsolata az azonos című három részes filmsorozattal. Van akit ez vigasztal, van akit nem igazán. Én semleges állásponton vagyok. Mindkét történettel kapcsolatban vannak kifogásaim és fenntartásaim.
A történet alapötlete annak ellenére tetszett, hogy könnyen kitalálható a sztori lényege, nem okoz nagy meglepetést. A kivitelezéssel viszont több problémám is akadt. A legnagyobb gondom az, hogy ez egy YA történet, amihez (mint ismételten megállapítottam) én már öreg vagyok (bár lélekben fiatalnak érzem magam). Találkoztam már jó néhány YA regénnyel, amelyekkel nem volt iyen problémám, de ennek a kötetnek a stílusa nagyon megviselt. A prológus nagyon titokzatos, nagyon érdekes. Felkelti az olvasó érdeklődését. Aztán elkezdődik a történet a jelenben és a köny 60%-áig gyakorlatilag semmi lényeges nem történik, dögunalom az egész. Nem igazán kötöttek le a valóságtól elrugaszkodott, gyerekes szivatások, a tanórákon történő papírrepülős üzengetések. Az üzenetek bugyuta tartalmáról pedig még nem is beszéltem. Jobb nem is gondolni rá. A szöveg utolsó 20 %-a az amit érdekesnek találtam. Végre volt miért izgulni és némi magyarázatot is kaptam a sok értetlen dologra.
A szereplőkkel sem voltam elégedett. Nem ritka a gyerekes, logikátlan viselkedés sem. Sőt... Néha legszívesebben a falhoz vágtam volna a könyvet, mert annyira idegesített a logikátlan cselekménye, a csöpögős lelkizés és a végtelenül nehéz felfogású lány főszereplő.Ha jó pár évvel fiatalabb lennék, akkor biztosan rajonganék a könyvért, de sajnos nekem már nagyon nem jött be ez a stílus.
El tudom képzelni, hogy a folytatás már ennél érdekesebb történetet fog jelenteni, de ez a könyv számomra nem egy nagy durranás. A folytatás eredeti borítója is gyönyörű, mint ahogy a sorozat többi kötetére is ez jellemző. Azt még nem tudom, hogy a mutatós borító el fog-e csábítani a folytatásra. Valószínűleg jó pár kritikát megnézek, mielőtt rászánom magam az olvasásra.
Pontszám: 5
Kiadó: Könyvmolyképző KiadóKiadás éve: 2011.
Terjedelem: 366 oldal
Eredeti cím: Fallen
Folytatás: Torment
Posted in: 2012,5 pontos,könyvértékelés,Könyvmolyképző,Lauren Kate,Vörös pöttyös
2 megjegyzés:
Nemrég én is olvastam ezt a könyvet. Nem tudom, ha fiatalabb lennék, jobban megfogna-e, de kritikus szemmel nézek minden filmet, olvasok minden könyvet. Ha van olyan benne, ami nem tetszene, vagy hibaként értékelek, azt meglátom. Nem keresem, de alapvetően megtalálom. Lényegében jó volt ez, de visszaköszönnek közhelyek, olyan motívumok, amelyeket már más regényekben unásig olvashattunk, és néhol a fogalmazás sem a legkorrektebb. Hogy mi volt mégis pozitívum? A borító, a cselekményvezetés (és inkább utóbbi, mert egy szép borítójú, de unalmas kötet mit sem ér, és fordítva, egy kb. semmilyen borítójú, de jó könyv maga lehet a Nr.1.)
Szia!
Úgy érzem, hogy vannak könyvek, amelyekről sajnos már le kell mondanunk. :) Vagy ha mégsem, akkor pedig jön az értetlen fejcsóválás és a mérgeskedés. Alapvetően én is úgy szoktam könyvet a kezembe venni, hogy ez most nagyon jó lesz és nagyon élvezni fogom, sajnos nem mindig jön össze. Hangulatfüggő is, hogy mennyire reagálok egy-egy gyerekes vagy éppen logikátlan húzásra. Egyetértek a borítós véleményeddel, de vannak borítók, amelyeknek nem tudok ellenállni és úgy járok, mint ezzel a könyvvel. Pozitívum, hogy az elmúlt évben már fejlődött az ellenálló képességem vagy valahogy jobb érzékkel választom ki az olvasnivalóimat. :)
Megnéztem a blogodat is, nagyon érdekes, stílusos és informatív. Gratulálok hozzá! :)
Megjegyzés küldése