Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dan Wells. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Dan Wells. Összes bejegyzés megjelenítése

2018. február 11., vasárnap

Dan Wells: Szellemváros

Dan Wells és én eddig nem igazán találtuk meg a közös hangot. Ugyan a történeteibe - sem a színvonalat, sem annak történetvezetését tekintve - nem tudtam belekötni és nagyobb hibákat is elnéztem már más íróknak, de valahogy mégsem hajtott a láz, hogy olvassam a megkezdett sorozatok következő részeit. A korábbi olvasmányaim alapján kialakult bennem némi távolságtartás a szerző műveivel kapcsolatban, éppen ezért eleinte ferde szemmel tekintettem erre a kötetre is: gyakorlatilag inkább igyekeztem nem tudomást venni róla, mint igen. Aztán valamikor és valahol olvastam valamit, ami megváltoztatta a véleményem és figyelni kezdtem a regényről megfogalmazott további kritikákat - amelynek az lett a következménye, hogy a kötet felkerült a névnapi/karácsonyi kívánságlistámra, majd pedig meg is kaptam ajándékba, majd ezután az olvasás sem váratott sokáig magára. Ennél már csak az tekinthető még meglepőbbnek, hogy a történet végig lekötött és még tetszett is - mondhatni majdnem maradéktalanul.

Értékelés: 9 pont a 10-ből, mert
az egyik fele átélhető, a másik pedig annyira hihetetlen.
Kiadó: Fumax Kiadó
Kiadói sorozat: Fumax Thriller
Kiadás éve: 2017.
Terjedelem: 333 oldal
Fordította: Rusznyák Csaba
Borító ár: 2.995,- Ft
A mű eredeti címe: The Hollow City
Kategória: thriller
Michael Shipman paranoid skizofréniában szenved, különböző tévképzelek és hallucinációk kínozzák. Úgy érzi, hogy mindenhová követik, állandóan figyelemmel kísérik minden mozdulatát. Meg van győződve róla, hogy őt arctalan emberek üldözik, akik elől menekülnie kell. Michael távol tartja magát minden sugárzást kibocsátó műszaki eszköztől, mert szerinte ezek kiválóan alkalmasak arra, hogy róla információkat küldjenek - ugyan kinek másnak, mint az arctalan embereknek. Most azonban Michael még a szokásosnál is nagyobb bajban van, ugyanis két hétnyi emlék hiányzik a memóriájából, amely idő alatt pedig újra lecsapott a Vörös Vonalas, vagyis az a kegyetlen sorozatgyilkos, aki lenyúzza az áldozatai arcát. Egyre több minden mutat abba az irányba, hogy ez a gyilkos akár maga Michael is lehet.

Dan Wells és a sorozatgyilkosok kapcsolata elég különleges, de amíg ilyen sztorikat hoz össze a kedvenc megszállottságából, addig nem lehet egy szavam sem.

Rögtön kezdésként egy gyilkossági ügy nyomozásának közepébe sikerült belecsöppennem. Persze azzal tisztában voltam, hogy ha Dan Wells írta a regényt, akkor a gyilkosság nem lehet egy szimpla eset - nem is volt az. A nyomozók olyan valamivel szembesülnek, amit korábban még soha nem láttak.

Aztán felbukkant Michael Shipman, akiről már az első megnyilvánulásai alapján látszott, hogy pszichés problémákkal küzd - méghozzá nem is akármilyenekkel. Michael mentális állapota azért is annyira megdöbbentő, mert a történéseket az ő szemén keresztül ismerjük meg, a leírások pedig nagyon is átélhetőek, átérezhetőek. Egészen különleges élmény egy skizofrén fejében létezni, és a számára mindennapi problémákat megismerni, átélni.

Michael egyébként - az arctalan embereket, a különleges hallucinációkat, valamint az üldözési mániáját leszámítva - teljesen logikusan gondolkozik. Nagyon is reálisan és összefüggéseiben látja a világot és saját magát is, bár a hallucinációi folyamatosan megtréfálják és elbizonytalanítják. A férfi már gyerekkorától kezdve szenved pszichés problémáktól, amelyeket arra vezet vissza, hogy terhes anyját elrabolta, majd később meggyilkolta egy szekta. Michael megfogadta, hogy megöli a Föld Gyermekei szekta vezérét és tagjait, ahogy pont ezt teszi a Vörös Vonalas gyilkos is.

A kötet java része egy elmegyógyintézet zárt osztályán játszódik és végig asszisztáljuk Michael mindennapjait, ahogy egyik gyógyszert a másik után próbálják ki rajta, az orvosok igyekeznek  őt kikezelni a betegségéből, de a férfi egyikre sem egészen úgy reagál, ahogy kellene. Határozottan érdekes volt ez a rész. Ahogy az is, hogy mit gondol Michael a gyógyszerekről, hogyan tisztázza le a fejében, hogy ki és mi az, ami valóság, és mi az, ami csak a képzeletében létezett.

Koppant is hatalmasakat az állam, mivel a kezdetektől csak Michael szemén keresztül érzékeltem az általa látott valóságot, ezért - a nagyon nyilvánvaló dolgoktól eltekintve - nem volt egyszerű eldönteni, hogy mi létezik valójában és mi nem. Okozott jó néhány meglepetést a szerző. Bár ez annyira nem tűnik érdekesnek így első olvasatra, de egy percig sem unatkoztam. Ahogy erre még kevésbé volt lehetőségem a regény második felében, amikor is nem kevés akcióval bővültek főszereplőnk mindennapjai.

A befejezés valami elképesztő, soha nem jutott volna eszembe, hogy ide fogunk kilyukadni az egész eseménysorozattal. De amilyen valóságtól elrugaszkodott volt az egész ötlet és kivitelezés, az pont annyira beleillik Dan Wells szokásos gondolatmenetébe és az általa alkalmazott megoldások sorába. Mindenképpen nyitottnak kell lenni ennek a történetnek az olvasása közben, mert máshogy nem lehet elfogadni és befogadni az olvasottakat. Ha a feltétel teljesül, akkor élvezni fogod az olvasást és fejet fogsz hajtani a szerző munkája előtt, ha a nyitottság nincs meg, akkor nagyon nem fog tetszeni, ami a lapok sorából lassanként kibontakozik.

Az biztos, hogy ez a regény minden csak nem szokványos. Tipikus Dan Wells és mégsem az, mert nekem ez a történet sokkal jobban tetszett, mint a szerzőtől korábban olvasott kötetek. Hatalmas piros pont a történet mozgalmasságért, a kifejezetten átélhető leírásokért, a csavarokért és a korántsem kiszámítható végkifejletért. Ennek a regénynek bizonyos fejezetei annyira földtől elrugaszkodottak, hogy még sokadszorra is képtelenségnek tűnnek, de összességében nagyon jól működik együtt az egész. És ha elfogadom azt, ami elviekben nem létezik, akkor a végső befejezés, az utolsó néhány oldal történése egészében és részleteiben is egyszerűen zseniális.


2013. november 28., csütörtök

Dan Wells: Partials - Részben ember (Részlegesek 1.)

Nem emlékszem konkrétan, hogy mi volt az, ami a könyv felé sodort, hogy mi volt az, ami felkeltette a kíváncsiságom. Valószínűleg a posztapokaliptikus tartalmú fülszöveg. Mindegy is, mert egyszer csak azt vettem észre, hogy a könyv a polcomon sorakozik, majd egy idő megunva az olvasatlanul porosodást, olvasás után integet. Ugyan elég sokat várakoztattam, de az időközben megjelenő folytatás ösztönzőleg hatott a történet megismerésére irányuló cselekvésemre. 

2076-ot írunk. Az emberi faj a teljes megsemmisülés szélén áll. Hogyan jutott idáig a világ? A háborúk mindig is az emberiség állandó elfoglaltságának számítottak, mindig adódott egy ok, ami miatt előbb vagy utóbb kitört a civakodás. A technológiai fejlődés lehetővé tette, hogy a kutatók létrehozzák a Részlegeseket – az emberekhez megtévesztésig hasonlító, ám mesterségesen előállított szerves lényeket –, akik megvívják helyettük a csatáikat. De a Részlegesek fellázadtak és a teremtőik ellen fordultak és legyőzhetetlennek bizonyultak. Az emberi faj eltörlése nem jelentett kihívást a számukra, egyrészt, mert lényegesen erősebbek, gyorsabbak és fejlettebbek voltak az embereknél, másrészt, mert a háborúban bevetett RM nevű vírus okozta járvány hatására az emberek jelentős része elpusztult, a vírus gyakorlatilag percek alatt végzett az áldozataival. A túlélők, az RM vírusra immunis emberek, akik mindössze néhány tízezren vannak, Long Islanden rendezkedtek be és próbálták megszervezni a védelmüket. A Részlegesek rejtélyes módon visszavonultak, egy ideje már nem támadnak, a helyzet mégis válságos, mert bár rengeteg gyerek született az elmúlt évtizedben, de egyikük sem élte túl a három napos kort, egyikük sem immunis az RM-re. Az emberi faj lassanként eltűnik a Föld színéről, hacsak nem történik valami lényeges változás. 

Sok minden akar lenni ez a regény egyszerre, mert kalandos, helyenként romantikus érzelmekkel, helyenként pedig feszültséggel teli, egyszer vidám és könnyed, más alkalmakkor (ez a leginkább jellemző) sötét és nyomasztó, de ami leginkább jellemző rá, hogy bár a főszereplői fiatalok, a regény mégis komoly témát helyez az előtérbe. Nem elhanyagolható szempont, hogy a történet a jövőben játszódik és a főszereplők, de az egész társadalom is egy kétségbeesett helyzetből próbál kiutat keresni. A hozzáálláson sok múlik, az alkalmazott módszerek pedig eltérőek.
"Ha egy új életet hoz létre, az azért legyen, mert jelent számára valamit, nem pedig azért, mert rákényszerítik."
A háborút és a járványt túlélő emberek legnagyobb problémája, hogy nincsenek gyerekek, a megmaradt társadalom legfiatalabb tagjai azok a fiatalok, akik a Szakadás idején még csak pár évesek vagy éppen csecsemők voltak. Az eddig működő oktatási intézmények bezárnak, a még képzésre szoruló tizenéveseket gyorstalpaló kurzusokon képezik ki és gyakornokként kell megállni a helyüket. Ezzel párhuzamosan a közösség irányítását ellátó szenátorok megszavazták a Remény törvényt, amely az áldott állapotba kerülő nők és a szülések számának növelésétől várja az áldatlan állapotok megszüntetését. A Remény törvény az, amely kötelezi a 18. életévüket betöltött nőket arra, hogy a lehető legtöbb alkalommal essenek teherbe, hogy újra és újra éljék át a szülés fájdalmát, majd az elkerülhetetlen veszteséget. A nagy számok törvénye... A szenátorok erre alapozzák a törvény jogosságát. Mivel eredményt nem igazán tudnak felmutatni, ezért újabb életkorcsökkentés van kilátásban, az új korhatár: 16 év.
"Minden társadalomnak szüksége van bizonyos mennyiségű törvényre: a túl sok zsarnoksághoz vezet, a túl kevés káoszhoz!"
Nem véletlen, hogy már maga a Remény törvény is kivívta a társadalom egy részének ellenérzését, az irányító és a törvényt kimondó szervezettel szemben ellenállás szerveződik. A Hangnak nevezett csoportosulás lassanként megerősödik, a korhatár szigorításának életbe lépését pedig kifejezetten ellenzik, nemtetszésüknek az egyre gyakoribb támadásokkal adnak hangot. A túlélők társadalma a polgárháború szélére sodródik.
"– Engedelmével, doktor úr – Kira érezte, hogy az arcát elönti a forró düh –, azt kértük, hogy felnőttként kezeljenek, nem pedig tehenekként."
Ebben a világban és ebben a közegben nőtt fel és él jelenleg is Kira, a tizenhat éves orvostanhallgató, akit az új törvény, illetve annak hatásai több szempontból is érzékenyen érintenek. Egyrészt ő maga is abban a korban van, hogy az új korhatár életbe lépésével meg kell felelnie az előírásoknak, másrészt a fogadott testvére, akivel együtt nőtt fel, teherbe esett és Kira elhatározta, hogy megmenti a gyermeket, megtalálja az RM vírus ellenszerét. Feltételezése szerint a gyógymódot a Részlegesek hordozhatják magukban, ezért társakat gyűjt maga köré és felkerekedik, hogy találjon egy Részlegest.
A megpróbáltatásaim erősebbé tesznek. A saját hasznomra fordíthatom a megpróbáltatásaimat. Sose mond azt, hogy „nem fog sikerülni”, csak azt kérdezd, „hogyan tudom ezt a helyzetet a saját előnyömre fordítani?”
Az alapötlet, a világ felépítése, a túlélők társadalmának berendezkedése kifejezetten tetszett, még annak ellenére is, hogy a regény elején nehezen kapott el a hangulat, lassan haladtam az olvasással, amely főleg Kira vírussal és a társadalmi elvárásokkal kapcsolatos belső monológjainak volt köszönhető. Értettem a problémáját, csak azt nem, hogy ő, mint fiatal és tapasztalatlan orvostanhallgató hogyan fog erre megoldást találni. Persze a lelkesedés és a megfelelő ösztönzés mindig hatásos lehet, de azért voltak kétségeim a kivitelezéssel kapcsolatban és ezért tűnt ez a momentum a regény leggyengébb pontjának a szememben.

Részlegest úgy lehet találni, hogy felkerekedik az ember és keres egyet. De ez ugye nem olyan egyszerű, mint elsőnek tűnik. Mindenesetre Kira és a társai megszervezik a küldetést és nekivágnak az útnak, ahol több meglepetés várja őket, mint amire számítottak és hamarabb akad az útjukba Részleges, mint várták volna. 
Az első emberi lény vagyok, aki kommunikál egy másik fajjal tizenegy éve, és az azt mondja nekem, hogy fogjam be.
Innentől kezdve már csak Kirán múlik, hogy a gyógymódra ráakadjon. Végül is ez a bizonyos kutatás jelentette a számomra könyv egyik gyenge pontját, mert hihetetlennek tűnt, hogy a tizenhat éves orvostanhallgató akad rá egy olyan dolgokra, amire előtte tizenegy éven keresztül a képzett kutatók nem találtak rá. Igaz, hogy a szerző a kötet végén szépít a helyzeten és megmagyaráz bizonyos képességeket, de amíg nem szembesültem ezzel, elég hihetetlennek tűnt a dolog. Főleg, hogy a "pestisbébik" gondolkodása és igyekezete mellett a felnőttek eléggé szűklátókörűnek tűntek és akkor még finoman fogalmaztam.

Tetszett-e a regény? Igen, határozottan kellemes volt olvasni, lekötötte a figyelmem, cselekmény, stílus és mondanivaló szempontjából határozottan jól összerakott, de a sci-fi műfaja iránt elkötelezett rajongóknak, a hard sci-fit vagy a komolyabb technikai leírásokat tartalmazó műveket kedvelőknek azért nem ajánlanám az olvasását. Ez a regény nem erről szól. Fiatalokkal a főszerepben inkább fiatalokat szólít meg és ők lesznek azok, akik igazán élvezni fogják a regényt, annak ellenére, hogy a felnőttek számára is olvasható, élvezetes, de a gyenge pontok ebben az esetben már jobban látszanak. Ahogy említettem, az egyik ilyen gyenge láncszem Kira és a kutatása, a másik pedig, hogy a szerzőnek nem sikerült olyan szereplőt alkotnia, aki a szívembe lopta volna magát. Haladtak a cselekmények és olvastam az oldalakra rótt sorokat, mozogtak a szereplők a táblán, de legnagyobb részben nem rágtam tövig a körmöm az izgalomtól és nem esett le az állam a meglepetéstől.

Ami nagyon megérintett a történetben az a Remény törvény. Gyakorlatilag minden kiakasztott, ami ezzel volt kapcsolatos: a bevezetése, az alkalmazása, a következményei. Bár nem igazán bírtam Kira reakcióit, de abban az esetben, amikor úgy gondolta, hogy a szenátorok teheneknek tekintik őket, teljesen egyetértettem vele. Borzalmas, felesleges és felelőtlen dolog volt arra kényszeríteni a nőket, hogy egyes elképzelések és elméletek miatt annyit szüljenek és még többet szenvedjenek.

Nem volt nehéz kitalálni, hogy mi lesz a történet kimenete, nem is okozott meglepetést. Ami viszont képes volt az érdeklődésem kiváltani, az Kira titka. Ez az a momentum, ami miatt olvasni fogom a folytatást és figyelemmel kísérem a fiatal és különleges hősnő kalandjait. Ja, és persze Samm miatt, mert talán még ő került a legközelebb ahhoz, hogy sikerüljön megkedvelnem, ő tűnt a legérdekesebb szereplőnek.
Ha a szereplők nem is, de az alapötlet és a világ kifejezetten tetszett, érdekesnek tűnik a folytatás is. Hamarosan olvasom majd, már a polcomon sorakozik a kötet. :)


Kedvcsináló trailer:




Kiadó: FUMAX Kiadó
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 456 oldal
Borító ár: 3.495,-
Fordította: Bayer Antal
A mű eredeti címe: Partials
Sorozat: Részlegesek
Előzmény: Isolation - Partials Sequense #0,5 (magyarul nem jelent meg)
Folytatás: Fragments - Töredékek, Ruins
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2013.)

2013. március 1., péntek

Dan Wells: Nem vagyok sorozatgyilkos (John Cleaver sorozat 1.)

Figyelemfelkeltő cím és figyelemfelkeltő borító. Rögtön megcsillant a szemem, amikor megláttam, hogy megjelenik a könyv. Majd jöttek a jobbnál jobb és egyre csak dicsérő bejegyzések, értékelések. Amikor lehetőséget kaptam arra, hogy kölcsönkönyvként hozzám kerüljön a kötet és olvashassam, nem mondtam  rá nemet.
A történet nagyon felkeltette az érdeklődésem, mert a könyv főhőse egy 15 éves fiú, John Wayne Cleaver, aki szociopata vonásokat mutat és ezekkel saját maga és a családja is tisztában van. A fiú imádja a sorozatgyilkosokat és behatóan tanulmányozza is őket, minden elérhető szakirodalmat és információt összegyűjt és elolvas velük kapcsolatban. A megszerzett tudást pedig arra fordítja, hogy a saját magában feltörő antiszociális érzéseket kordában tudja tartani. John érzéseit nagyban meghatározza az is, hogy a családja egy halottasházat üzemeltet, ahol ő maga is sokat segédkezik. A holttestek látványa nem rázza meg, sőt kifejezetten élvezi a holtakkal való foglalatoskodást. Érzéseivel egész jól megbirkózik és a szörnyetegét is a ketrecében tudja tartani. Mindössze akkor billen ki a nehezen megőrzött lelki egyensúlyából, amikor a lakhelyéül is szolgáló vidéki városkában egy sorozatgyilkos kezdi szedni az áldozatait.

Az a félelmetes ebben a könyvben, hogy E/1 írásmódja miatt az eseményeket a szociopata fiú szemszögéből követjük végig és folyamatosan halljuk a gondolatait. Megdöbbentő és tényleg félelmetes. Főleg az, hogy mennyire érzelemmentesen és a megszokottól teljesen másként gondolkozik bizonyos dolgokról. Őt nem az foglalkoztatja, ami a hasonló korú fiatalokat vagy ha mégis, akkor természetesen nem ugyanazon okból. Tudatosan próbálja visszafogni magában a hajlamával járó tulajdonságokat. Félelmetesen jó megfigyelő és kombináló tehetség. Különc természete ellenére is szimpatikus volt a karaktere, mert a gondolatmenete a furcsasága mellett is logikus és jól követhető volt, illetve szókimondó és nyers stílusa gyakran okozott különleges helyzeteket. A kedvencem a halloweenbuli, amikor is leszereli az iskola egyik nagymenő csávóját. Be kell vallanom, hogy ilyen iskolabulin elhangzott párbeszédet sem olvastam még. Az biztos, hogy nem volt a szokványos. :)

A történetben jelentős helyet foglal el a halottasház életének bemutatása. Még az is lehet, hogy bennem is bujkál valami hajlam, mert bizony érdeklődve olvastam, hogy mi történik egy halottal, amikor bekerül a halottasházba és előkészítik a temetési szertartásra. Több alkalommal is kapunk részletes leírást erről a könyvben, ennek ellenére nem válik unalmassá a téma, mert mindegyik egy kicsit más, mint a többi, mindegyik test más bánásmódot kíván és természetesen főhősünk is más szemmel nézi a sorozatgyilkos által hozzájuk juttatott testeket, mint a természetes halállal elhalálozottakét.

A kötet első fele teljesen elvarázsolt. Érdekes, különleges, könnyen olvasható. Kicsit olyan volt, mint a Dexter könyveket olvasni, de mégis könnyedebb és valahogy élvezetesebb. Aztán következett egy olyan fordulat a könyvben, ami után a lelkesedésem bizony leapadt. Nem igazán voltam felkészülve erre a fordulatra és bennem bizony nagy törést okozott. (Pedig a könyv hátoldalán feltüntették, hogy misztikus thriller. Így jár az, aki nem veszi a fáradtságot az apró betűs rész elolvasására.) Nagyon szeretem a természetfelettivel foglalkozó könyveket, de hogy ebben a történetben fog előkerülni egy természetfeletti lény, arra bizony nem számítottam. Nem igazán passzolt ehhez a realista, kissé elvont és helyenként brutális történethez. Számomra agyonvágta az egész történetet és hitetlenkedve, helyenként fejcsóválva olvastam a hátralevő oldalakat.
Ez most úgy hangozhat, hogy innentől a könyv nem igazán élvezhető, de ez nem igaz. A történet továbbra is jó és érdekes, feszültséggel teli, mozgalmas, különleges, de számomra kicsit megfakult a fénye.

Van pár logikátlan cselekmény vagy éppen időpontbeli hivatkozás is a könyvben. Az előbbi biztosan az író hibája, az utóbbi lehet a fordításé is. Nem voltak igazán zavaróak, de mégis megakadt rajtuk a szemem és ki is zökkentettek az olvasásból.

A könyvvel kapcsolatban némiképp vegyes érzéseim vannak, mert John karaktere nagyon tetszett, jól kidolgozott és tényleg különleges. Ugyanakkor a már említett természetfeletti vonal ebben az esetben nekem nem jött be. Azt tudom, hogy ez egy sorozat első része és bár ez a történet lezárt, de a Johnban bekövetkező változások bizony folytatásért kiáltanak. Egy részem végtelenül kíváncsi arra, hogy mit hoz ki az író ebből a fiúból és az elindított szálból, a másik részem tart egy picit a folytatástól. Azt hiszem, hogy nem leszek a folytatás első olvasói között, de könnyen elképzelhető, hogy előbb vagy utóbb azért kézbe fogom venni a kötetet és újra belebújok a szociopata fiatal fejébe.
Az író stílusa ettől függetlenül nagyon tetszik és pihen még könyve a polcomon olvasásra várva. :)



Pontszám: 8 pont
Kiadó: Fumax Kiadó
Kiadás éve: 2012.
Terjedelem:  240 oldal
Teljes ár: 2.490,- Ft
A mű eredeti címe: I Am Not a Serial Killer
Folytatás: Mr. Monster, I Don't What to Kill You
Sorozat: John Cleaver sorozat
Forrás: Molytól kölcsönbe (@Jeffi)

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons