Nem szokásom hőbörgős posztok tömegét gyártani, de úgy látszik, hogy öregszem, mert egyre nehezebben megyek el bizonyos dolgok mellett, egyre inkább idegesítenek egyes jelenségek. Az egyik ilyen vesszőparipám a helyesírás, amelyet különösen akkor érzek súlyos és megdöbbentő problémának, ha az illető elkövető alapvetően könyveket szerető, illetve sokat olvasó ember. Persze erre a kijelentésre nyugodtan rá lehet kontrázni azzal, hogy nem mindegy, hogy ki és mit olvas. Aláírom, hogy ez így van, de amikor már ezt sem lehet mentségként felhozni, akkor vajon mi a magyarázat?
Mi az, ami kifejezetten szúrja a szemem? Mielőtt még valaki elkezdené összegyűjteni a megkövezésemhez szükséges kavicsokat, kijelentem, hogy nem a posztokban időnként előforduló szóismétlésekre, vagy vesszők hiányára, esetleg egyéb problémákra gondolok. Olyan jelenségek tesznek idegessé, amelyek némelyike a lustaság eredménye, és van, amit logikusan megmagyarázni sem tudok.
Kulonosen idegesito peldaul, amikor valaki ekezet nelkul irja meg egy konyves kozossegi oldalon az eppen olvasott murol a velemenyet. Tudom - vagy inkabb sejtem -, hogy ez az okos telefonok kovetkezmenye, de ha valaki veszi a faradtsagot arra, hogy velemenyt fogalmaz meg, raadaskent mindezt ugy teszi, hogy kozben osztja az eszet, akkor arra is vegye mar a faradtsagot, hogy megkeresi az ekezetes betuket. Talan ugy meg hatasosabb is lehetne az egesz. Es senki se jojjon az angol billentyuzettel, mnt kifogassal.
Mert ugye nem mindegy, hogy egy vidék lápos, vagy lapos. Ha valaki végigmegy rajta, akkor tuti megérzi a különbséget. A könyvekről ékezet nélküli véleményt megfogalmazó személyeket én bizony beküldeném az ingoványba, de előtte az általa alkalmazott stílusban figyelmeztetném, hogy "a terep lapos". Számomra az sem mellékes, hogy a kerek tárgy, amit kérek, az a kerék. Hogy is hangzana ez ékezet nélkül? "A kerek targy, amit kerek, az a kerek". Teljesen érthető, nem? Ahogy az is könnyedén értelmezhető, hogy "a nagymamam keszitette hajas suti". Az illető biztos jó kapcsolatban van a fodrászokkal és tőlük szerzi be a hétvégi desszerthez szükséges hozzávalókat. Azt hiszem a hasonló példákat még hosszan sorolhatnám. Nem is tudom eldönteni hirtelen, hogy melyik szó is lenne a soros. Vagy talán sörös?
Azért csak élvezetesebb ékes és ékezetes betűkkel írt magyar nyelvű szöveget olvasni, mint olyat, amely egy darab ékezetet sem tartalmaz. Bár az agyunk képes arra - ezt már bebizonyították korábban is -, hogy automatikusan kiegészítse a szöveget, de akkor is... Értelmezés és élvezet szempontjából azért nem mindegy. Úgy gondolom, és azt is vallom, hogy ez nem más, mint lustaság - ami sajnos egyre inkább divatnak, afféle trendnek is tűnik. És aki arra nem képes, hogy ennyi "áldozatot" hozzon, akinél nem jelentkezik, az igényességnek az a szintje, hogy ékezetes betűkkel írjon, attól vajon mire számíthat az ember, illetve az a közösség, amelynek tagja?
De találkoztam olyan olvasóval és lelkes véleményezővel, aki az olvasott művekkel kapcsolatban erősen kritikus, magával szemben azonban más korántsem ilyen mélységű bírálattal. Az ilyen típusú véleményező időnként - azért ő sem mindig - használ ékezetet, helyette azonban más hibákat halmoz egymásra: számára nem létezik mondat eleji nagybetű, illetve a központozás hiánya, a vessző használat ordító érthetetlensége.
borzasztoan idegesítő ,amikor valaki ugy hasznalja a vesszőt ,hogy nem utána ,hanem előtte üt a szovegben szóközt . adott esetben persze olyan is előfordulhat amikor a vesszőt mint olyat a vélemény nyilvánító bár ismeri de nem alkalmazza . vajon ez tudatos ? vagy ez is affele trehánysag ? de mi a magyarázat a mondatvégi irásjel elotti szóközre ? barmi is a motiváció ,nagyon bosszantó olyan szoveget olvasni ,ami ezzel a stílussal iródott . ugye ?? vajon csak az értékelőt ,vagy a közösségi oldat is minősíti az ,ha a felnőtt férfiak által olvasott ,illetve nekik is ajanlott ,komoly fantasy-nak is titulált regényekről ilyen stílusban és igenyeséggel írt véleményeket születnek ?
A sírás kerülget... De komolyan. Olvasó emberek vagyunk. Mondatok százait olvassuk el egy-egy köteten belül. Ha valaki még nem is tanulta meg annak idején a helyesírás szabályait, akkor is olvasott már annyit, hogy talán képes megjegyezni a következőket: a mondat nagy betűvel kezdődik, a vessző után van a szóköz, nem előtte, a mondat végén írásjel van és az előtt nincs szóköz, ellenben utána ajánlott a mondatok elkülönítése miatt. Ez olyan bonyolult? Vagy ez is valami újabb trend? Ha igen, akkor a jó ég mentsen meg az ilyen olvasóktól és véleményezőktől.
Akkor vehetjük úgy, hogy kiadtam magamból a mérgem. Egy időre legalábbis. Mert minden egyes alkalommal, amikor összetalálkozom a fentebb említett hibáktól hemzsegő szöveggel, akkor bizony felmegy bennem a pumpa, a mutató pedig hosszan a vörös jelzéssel ellátott tartományban marad.
Mi a Ti véleményetek a témáról? Megosztjátok velem?
2 megjegyzés:
Az alapfelvetéssel egyetértek: aki blogol, az legyen igényes arra, amit kiad a kezéből (akár könyves, akár más témáról van szó).
Ugyanakkor nem érzem azonos súlyúnak a két helyzetet, a magam részéről elnézőbb vagyok azokkal, akik pl. külföldön élnek és tényleg csak angol nyelvű billentyűzetük van; szerintem ott elfogadható az ékezet hiánya. Pontosan tudom, mennyire fárasztó betűket cserélgetni a Wordben ahhoz, hogy ne akarjam hosszútávon ezt tenni (a magyar billentyűzetkiosztás meg nem megoldás, mert az angol billentyűzeten eleve kevesebb betű van).
A másik problémát jobban megértem, de engem ugyanilyen szinten zavar az is, ha valaki a bejegyzése és a blogja kinézetére igénytelen. A sorkizárás nem alkalmazására különösen háklis vagyok :D
Marianna Benkő: Bocsánat a megkésett válaszért, de a blogos válaszok és a telefonom nem teljesen kompatibilisek egymással, asztali gép közelébe pedig nem jutottam az elmúlt napokban. :(
Elfogadom az érveidet, mert az angol nyelvű billentyűzet lehet magyarázat, de nem hiszem, hogy ez önmagában olyan tömeges jelenséget okozna, mint amit napi szinten tapasztalunk. Ugyanakkor nem egy személyről tudom, hogy kis hazánkban lakik és ő is része a tömegnek.
Ha valami nagyon érdekel, akkor elolvasom én ékezet nélkül is, de ha fáradt vagyok, vagy annyira nem érdekel a dolog, akkor hamar továbblapozok. :)
Ha már a kinézet: részemről azt nem szeretem, ha a csicsás-mintás háttértől nem tudom elolvasni a szöveget. A sorkizárással kapcsolatos érzéseidben is osztozom Veled. :D
Megjegyzés küldése