Várólista - 2017. október

Az utóbbi időszakban szinte mindegyik Várólista posztomban megemlítettem, hogy a kiadók idén érezhetően kevesebb könyvet adnak ki. Ami így is van, azonban még ezzel a tempóval is sokkal többet jelentetnek meg az érdeklődésemre számot tartó írások közül, mint amennyit jelen helyzetemben el tudok olvasni. És ez az igazán szomorú dolog, amelyen változtatni - úgy néz ki - egyelőre nem tudok. Ez a helyzet azonban nem tántorít el attól, hogy figyeljem az új megjelenéseket - sőt, kifejezetten bújom a könyves oldalakat, sas szemmel lesem az újdonságokkal kapcsolatos mindenféle bejelentéseket. És persze a vásárlásokról sem mondok le, mert az már tényleg a mindennek - szó szerint a világnak is - a végét jelentené.

Főleg nem mondok le akkor a beszerzésekről, amikor az Agave Könyvek - és persze azért más kiadó is - sorban hozza ki a jobbnál is jobb és érdekesebb regényeket. Ez a hónap is elég kecsegtető, bár a képzeletbeli koronát úgy is a november fogja majd megkapni tőlem. De ne szaladjunk ennyire előre, most még csak az októberi kínálat van a porondon.

Elan Mastai Felbolydult napjaink címet viselő sci-fi regénye olyan sci-fi, amely nem is teljesen az. De az elképzelés egészen egyedi, hiszen a főszereplő egy olyan utópisztikus világban él, amilyennek az emberek az ötvenes években elképzelték a jövőt. A történet főszereplője, Tom egy félre sikerült időutazást követően a mi világunkba téved, amely neki nem más, mint egy disztópikus hely. És Tom  igazi kalandja még csak ezután kezdődik el...

Megan Miranda a Minden eltűnt lány című regényével sikerült meggyőznie, hogy érdemes olvasni az írásait. Nem volt kérdés tehát, hogy a most megjelent A tökéletes idegen című mű is a polcomon fogja végezni. Ismét egy csendes kisvárosban járunk, ahol a lakók - természetesen - súlyos titkokat őriznek, és persze megint egy eltűnt nő ügyében kell nyomozni. Arról ugyan nem szól a fáma, hogy ez a regény is fordított időrendű - ami valami elképesztő módon tetszett a korábban olvasott, másik sztoriban -, de ettől függetlenül is kíváncsi vagyok a történetre.

Ania Ahlborn És bebújt az ördög című regénye a szerző második magyarul megjelent írása, a horror rajongók pedig nagy ovációval köszöntötték a bejelentést és a kötet boltokba kerülését is. Figyelemmel követem a szerzőt és a műveit, ugyanakkor pirulva vallom be, hogy még nem ismerkedtünk meg közelebbről egymással. Egyszer majd talán elérkezik ez az idő is.

A Twister Média nagyon jó érzékkel válogatja ki a megjelenéseit, legyen szó bármelyik zsánert képviselő műről. Úgy érzem, hogy nem lesz ez másként Lisa Jackson Hidegen hagy című regényével sem, amely a skandináv krimik hangulatát lengeti be - ez még önmagában nem lenne túl vonzó a számomra -, de mellé csap még egy jó kis pszocho-thriller feszültséget is. És erre fajta a koktélra bizony már vevő vagyok

A Lettero Kiadóról eddig nem sokat hallottam - vagy csak nem került a látóterembe -, de Louise Doughty Dupla spirálban című regényének fülszövege igencsak felkeltette az érdeklődésem. Szeretnék majd egyszer sort is keríteni az olvasására, de a mikorról nem merek nyilatkozni, még csak rá sem gondolni.

A Delta Vision végre valahára feltámadt tetszhalott állapotából és a könyvheti fincsiségeiket követően - Istenem, de rég volt már június - végre újra könyve(ke)t jelentetett meg. Az eredmény egyelőre még eléggé visszafogottnak tekinthető, de legalább már létezik. A Mesterművek sorozat két kötete került elsőként a nyomdába és a boltok polcaira: az egyik a sience fiction, a másik pedig a történelmi alsorozat tagja.

Stanley G. Weinbaum termékeny sci-fi író volt, akinek szárnyaló fantáziáját csak korai és tragikus halála tudta megtörni. A Kalandok a naprendszerben egy tucat novellát tartalmaz a szerző feszes szerkezetű és ügyes történetszövésű írásaiból, amely biztosan felébreszti az olvasóban szunnyadó felfedezőt és a kalandort. A kötet - a Mesterművek sorozatban megszokottak szerint - még egyéb, a szerzővel és az írásaival kapcsolatos kiegészítő írásokat is tartalmaz.

Sir Arthur Connan Doyle A fehér sereg című regényével indult útjára a Mesterművek sorozat Történelmi alfolyama. Úgy gondolom, hogy mind a szerző neve, mind pedig a korszak, amelyben a cselekmény játszódik, garancia a szórakozásra - még akkor is, ha hozzám közelebb állnak a fantasztikus művek.

Kevés romantikus művet olvasok mostanában, de azért próbálom rajta tartani az ujjam a zsáner ütőerén. Érzékelésem szerint a műfaj pulzusa elég szapora és rendszertelen, a sok-sok dobbanás között kevés az erős és egészséges ütésnek mondható - a többi szabálytalan szívzörej csupán, gyenge utánzat. Néha azonban még így is lehet csiszolatlan gyémántokra bukkanni a tömegben, amelyekből adott esetben akár értékes ékkő is lehet egy olvasást követően. De elég a hasonlatokból és szócséplésből...

Tiffany Reisz Fény az éjszakában című művét már olyan régen ígéri a kiadója - a Művelt Nép -, hogy elsőre el sem hittem a hírt, miszerint végre megjelent a kötet. De megjelent, és bár a lelkesedésem már jócskán lecsökkent, még mindig érdekel. De egyelőre azért kivárok a vásárlással, tekintve, hogy úgy se lenne időm elolvasni.

Amivel viszont nem bírtam várni, az Jay Crownover Az igazság bajnoka című regénye, vagyis a Welcome to the Point harmadik kötete, mert nagyon és még annál is jobban érdekel Titus King története. A regényt ugyanaz a kiadó jelentette meg, aki az előzőeket, csak a neve lett más időközben: Harlequin Magyarország helyett HarperCollins Magyarország.

J. R. Ward Bukott angyalok sorozata az, amelynek minden kötetét jól megnézem, de még egy részt sem sikerült elolvasnom belőle. Pedig a most megjelent Halhatatlanság című regény már a sorozat hatodik kötete. Ha egyszer belekezdek, bizony lesz mit behoznom, mert eléggé erőteljes a lemaradásom.

A múlt hónapban kimaradt a felsorolásból, ezért most ejtek szót Victoria Schwab Gyülekező árnyak című regényéről, amely az Egy sötétebb mágia sorozat második kötete. Mondhatnám, hogy a regény hűűű, meg húúúú, de sajnos még az első rész olvasásáig sem jutottam el. Ennek ellenére érdekel a történet, mert a szerző eddig olvasott regényeit - főleg a hangulatukat - mindennél jobban imádtam.

A másik - ráadásként méltánytalanul mellőzött - kedvencem Rachel Hartman Seraphina sorozata, amelynek hosszú időt - négy évet - követően jelent meg a második része, az Árnypikkely. Ebben az esetben az első részt még a megjelenés évében sikerült abszolválni és nagyon tetszett, ezért kifejezetten örülök neki, hogy elérkezett végre az a pillanat is, hogy a folytatást is a polcomra tehetem majd. Reméljük, hogy ha lesz még folytatás, arra már nem kell majd ennyit várni - bár ha jól látom, akkor kell, mert még eredeti nyelven sem elérhető. 

A Metropolis Media jelentette meg Christopher Priest Kifordított világ című regényét, amely két okból is érdekesnek tűnik a számomra. Az egyik, hogy Priest másik magyarul megjelent műve, a Tökéletes trükk az egyik kedvenceim közé tartozik - amiből egyébként azonos címmel film is készült -, tehát a szerző igencsak kiérdemelte a bizalmam. A másik, hogy Priest ezen regény ihlette China Miéville Vastanács című regényét, amelyet ugyan még nem olvastam, de a szerző egyéb írásait már igen és bizton állíthatom, hogy a fantáziája nem szorul támogatásra. És ha valami az ő figyelmét is ilyen mértékig megragadja... Kell még folytatnom? Ugye, hogy nem. 

Ez a poszt sem lett rövid, ezért bele sem merek gondolni, hogy mennyit fogok regélni a novemberi megjelenésekről, amelyek között szép számmal akad olyan, amely után bizony egyenesen csorog a nyálam - vagy hogy árnyaltabban fogalmazzak: remeg a klikkelőizmom, hogy az enyém legyen.

Posted in: várólista,várólista 2017