Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2012. február 26., vasárnap

Darren Shan - A kígyók városa (Város trilógia 3.)


Úgy fejeztem be az előző kötetet, hogy valami nagy durranásra, a képzelet határait feszegető cselekményre számítottam ebben a kötetben. Mind Capac Raimi, mind pedig Al Jeery esetében érdekes, karakteres szereplőket ismerhettem meg az előző kötetekben. Nagyon kíváncsi voltam rá, hogy mi történik majd, ha ennek a két karakteres szereplőnek az élete összekapcsolódik egy cselekményben.
Hol is tartunk a történetben? Capac Raimi tíz éve a Város kardinálisa. Nem mennek azonban probléma nélkül a dolgok a városban. A várost egymás között felosztó bandák vezetői úgy gondolják, hogy Capac nem a megfelelő vezető. Hatalomátvételre készülnek. Miközben Capac Raimi próbálja egyben tartani a várost, különös "látomásokban" van része, egyre többet látja a korábban megsemmisült ayumarcákat. Nem sokkal az ayuamarcák feltűnése után Capacnak is nyoma vész. A nyomozással ebben az esetben is Al Jeeryt bízza meg a kardinális helyét ideiglenesen átvevő Ford Tasso. A nyomok az alagutakba vezetnek. Felbukkannak a városban a titokzatos kígyók és a papok sem adták még fel a terveiket.
Nagyon sokat vártam a sorozat befejező kötetétől és nem igazán vagyok elégedett azzal, amit kaptam. Capac Raimi gondolatait, elbeszélését olvashatjuk a könyv elején. De ennek hamar vége szakad. Aztán Al Jeery szemszögéből követjük az eseményeket. Hohó, gondoltam, milyen jó lesz ez a váltott nézőpont. De nem így történt. Capac eltűnt a történetben és eltűnt a történetből (egészen a legvégéig), a cselekményeket pedig megint Al Jeery-vel élhetjük át. Önmagában még ez sem lenne probléma, de az események olyan fordulatot vettek, amelyekre egyáltalán nem számítottam. Ez akár jót is jelenthetne, mert Darren Shan mindig olyanokat ír le és arra viszi a cselekményt, amire nem számít az olvasó, de ez most nem így történt. Gyakorlatilag egy bandaháború közepén találjuk magunkat a történetben. A kluxosok, a Kígyók, az Osztag, valamint a rendőrség csatázik egymással és próbálja megszerezni a város különböző területeit a másik elől. Miközben Jeery összetalálkozik rég eltűnt apjával, az alagutakban bolyong és próbálja kicselezni a vak papok terveit.
A történet olvastatja magát, de mégsem nyerte el a tetszésemet. A cselekmények elég kiszámíthatóak. Nem kaptam semmi olyan élményt, amelytől leesett volna az állam vagy a döbbenettől tátva maradt a szám. Nagyon laposra sikeredett az egész. A vak papok föld alatti "társadalmát" pedig kifejezetten nevetségesnek találtam. Teljesen mást kaptam, mint amire számítottam. Aki szereti a bandaháborúk és csaták leírását az biztosan jobban fogja élvezni a könyvet, mint én. Nekem nagyon hiányzott belőle a misztikum, túl sok volt a fegyverropogás és nem éreztem igazán hátborzongatónak a hátborzongató titkokat. 
Ha nem olvastam volna előtte az író gyerekeknek, ifjúságnak írt könyveit, akkor azt mondanám, hogy ez egy jó sztori, de igazság szerint azoknak a könyveknek az olvasása közben sokkal jobban izgultam és borzongtam, mint amit ennél a sorozatnál tapasztaltam magamon.
Nem is ragozom tovább az érzéseimet, nem ér többet.

Pontszám: 6
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás éve: 2011.
Sorozat: Város-trilógia
Terjedelem: 504 oldal
Eredeti cím: City of the Snakes
Előzmény: A holtak vonulása; A pokol pereme
Forrás: magánkönyvtár

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons