Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2018. október 24., szerda

Virágzó rengeteg: Októberi színpompa

A növények mostanában eléggé elvették az eszemet - és hiába vagyok tudatában a bűvöletüknek, egyszerűen nem tudok tenni ellene. Magamban tartani sem tudom az érzéseimet, a rajongásomat, ezért mindenképpen ki kell adnom egy részét magamból. Ennek pedig a közeli ismerőseim és Ti, az olvasóim vagytok a szenvedő alanyai.
Ígérem, hogy a mai posztomban nem regélek sokat és nem adok növénynevelési tippeket, hanem egyszerűen csak megmutatom, hogy melyek azok a növények, amelyek az egyre gyarapodó gyűjteményemben a gondoskodásomnak köszönhetően virággal örvendeztettek meg. Tehát ezek a növények nem új szerzemények, hanem már újra virágzó csodák. A büszkeségeim.

Peggy drágaságomat - hivatalos hibrid nevén: Beallara Peggy Ruth Carpenter Morning Joy - már nem kell bemutatnom, hiszen egy másik bejegyzésben részletesen beszámoltam virágzásának történetéről. Ami változott az, hogy a korábbi nyolc virág helyett most éppen tizenkettő pompázik a növényen - és még tartalékol három bimbót. A látvány egyszerűen fantasztikus. Mutatom.


A teljes növény: 2018. október 16.

A bal oldali két virágszár - 2018. október 16.

A jobb oldali két virágszár - 2018. október 16.

A Zygopetalum Jumpin Jack hibrid a másik kedvencem, mert amennyire féltem tőle, hogy nem tudom majd biztosítani az igényeit, annyira hirtelen lepett meg a virágzással. Már virágának élénk színei is lenyűgözőek, de az illata még ennél is fantasztikusabb. A virágszára nem nőtt olyan magasra, mint kellett volna, de a látványt ez nem befolyásolta - ahogy az okozott meglepetés erejét sem.

Csak öt virág egy tömzsi száron, de számomra mégis
maga a csoda - 2018. október 12.

Lenyűgöző színek és fantasztikus illat - 2018. október 12.

A Phalaenopsis orchideáim - bár nagyon sokan vannak - nem igazán kényeztetnek el a virágaikkal: sem az irodában, sem a lakásban. Vagy csak időre van szükségük, vagy valamit rosszul csinálok velük kapcsolatban. Mindez azért elkeserítő, mert az ő fajuk a szobai körülmények között legkönnyebben újravirágoztatható, nekem azonban ez valamiért nem működik olyan mértékben, ahogy kellene. A sokkal kényesebb és igényesebb Beallara és Zygopetalum hidridjeim pedig roskadoznak a virágoktól, annyira igyekszenek a kedvemre tenni. Majd lesz a lepkeorchideákkal is valahogy. Egy halvány reménycsillag már fel-felcsillant a napokban.
Addig is mindössze ennyi a virágzó:

Levelet nem hozott az idén, de cserébe lelkesen virít.
Főleg amióta megszabadítottam a kártevőitől. (Valamiért őt különösen kedvelték.)
- 2018. október 21.

Természetes fényben az ő színe inkább bordó, de a vaku nem
adja vissza azt az árnyalatot.
- 2018. október 21.

A növény nem éppen fotogén, mert több száron is,
kissé össze-vissza nőnek a virágai.
Viszont sorra hozza a bimbókat és ezért nagyon imádom őt.
- 2018. október 21.

Ez a példány nyáron került hozzám. A képen szereplő virág a másodvirágzásának
eredménye. Mindössze ezt az egy virágot nevelte ki, de így legalább csodálhatom
különleges mintázatát. 

És az afrikai - vagyis fokföldi - ibolyáim, amelyeknek határozottan jót tett a hosszúra nyúlt ősz és a szokásosnál bőségesebb napfény.

Az irodai virágállványom. A növényeim határozottan jól érzik magukat a dél-keleti tájolású tetőtéri szobában.

Egyelőre ennyi lenne. Remélem, hogy novemberben is tudok majd mutatni újdonságokat és nézegetésre érdemes szépségeket. Addig is olvasásra és virágápolásra fel!



6 megjegyzés:

Tara Nima írta...

gyönyörűek.:) az enyémnek most kezdenek csak virágszárakat hozni. (és időközben ki is nyíródott pár, de lassan megtanulom, nálam hogy szeretik.)

Shanara írta...

Tara Nima: Az egyetlen virágzó lepkeorchideám saját belső ciklus alapján működik. :) Januárban vettem, aztán alvó rügyből másodvirágzott. A most virágzó szárát májusban kezdte el hozni, augusztus végétől virít.
A Cambriák megint más ciklusban élnek. A Beallarán július vége felé fedeztem fel az első virágszárat, a Zygopetalumon augusztus legvégén. Viszont az ő virágaik csak 4-6 hétig tartanak.
A többi lepkeorchidea nálam is most kezd mozgolódni. Megfenyegettem őket, ha idén sem virítanak, akkor elajándékozom őket. Eddig 2 irodai és 1 db itthoni példányon látszik az aktivitás. Ez már most több, mint tavaly. :) De remélem, hogy lesz még több is. Főleg, hogy most készült el a téli megvilágításuk.
Ó, én is kinyírtam már egy párat. Jó néhányat. Jelenleg 4-5 db küzd az életéért sphagnum mohába ültetve, lezacskózva, gyökerezésre várva. Vannak reményteljes esetek és kevésbé igyekvők is. Ugyanúgy kezelek minden példányt és az egyik kidől, a másik meg él és virul - nem egyformán strapabíróak.
Most inkább a Cambriákra álltam rá: változatosak, színesek, illatosak. Amiért igazán meg vagyok veszve, azok a Brassiák, a pókorchideák - már vettem is egyet. :D
Bocsi, nagyon hosszú voltam. Órákig és még annál is tovább tudnék az orchideákról beszélni. Ha gondolod, akkor egy másik fórumon cseréljük ki a tapasztalatainkat. De csak ha van kedved hozzá.

Tara Nima írta...

kedvem épp lenne hozzá, csak tapasztalatom nincs.:D
én most a miniorchikra vagyok rákattanva. volt kettő, meg is halt mindkettő. de nem adom fel, egyszer csak megmarad. nálam a lepkék vannak jó helyen, és ha előszörre mindent úgy csinálok, ahogy kell (egy fb-os orchi-csoportban okosodom), akkor megmarad.
én is próbáltam már zacsiban gyökereztetni, de nem jött össze. ahogy néztem, van, aki egy komlett akváriumot berendez az ilyen kis hikomatoknak, világítással, mindennel.
a cambriák nagyon szépek, meg a pók orchik is. ami nekem nagyon tetszik, az a zygopetalum, de olyanom még nincs.
van viszont egy dendrobium nobilém, ami épp telelésben van, kíváncsi vagyok megéri-e a tavaszt.

hoyád nincs véletlen?:D pofátlanul drágán adják a teljesen szimplákat is. (hoya black dragon. na az megéri az árát. csak nem akarja eladni senki.:D)

Shanara írta...

Tara Nima: Biztos, hogy van tapasztalatod, mert azok onnantól fogva csak gyűlnek, hogy hazavitted az első cserép orchideát. :)
A mini orchideákkal az a tapasztalatom, hogy nekik lényegesen kevesebb víz kell, mint a nagyobb testvéreiknek. Két hétnél gyakrabban nem locsolnám őket.
Még egy jó tanács: vásárláskor cserépellenőrzés. Csak egészséges (zöld) gyökerű példányt szabad hazavinni a boltból és ellenőrizni kell a cserép alján a lyukakat is. Saját tapasztalat. :( Vettem már olyan mini orchideát, aminek csak 1 db (!) lyuk volt a cserepe alján, ami a növény számára egyenlő a halállal. Későn vettem észre, későn ültettem át és hiába kapott csak két hetente vizet, így is elpusztult. Azóta azzal kezdem, hogy gyökér és cserép ellenőrzés. Ha valami nem klappol, akkor a növény marad a boltban.
Nálam csak sphagnum moha és zacskózás az alkalmazott gyakorlat. De úgy néz ki, hogy működik.
A Zygonak valamivel több fény kell, mint a lepkéknek és a vizet is jobban szereti. Legalábbis azt kedveli, hogy mindig legyen nedves a közege. A növény levele jó indikátor ahhoz, hogy elegendő fényt kap-e. Ha eleget, akkor halványzöld, ha túl sokat, akkor zöldessárga, ha keveset, akkor sötétebb zöld. Ennek megfelelően lehet neki helyet keresni. Viszont eddigi tapasztalatom szerit hálás növényke. Próbálkozz meg vele. ;)
Vagy a papucsorchideával. Ahol a fokföldi ibolya jól érzi magát, ott a papucsok is (Paphilopedilum). Állítólag. Magam is most tesztelem az elméletet. :)
A Dendobium nobile nálam is teleltetésben van, de eddig csak a levéleldobálásban jeleskedett. :(
Annyira képben vagyok a dologgal, hogy meg kellett néznem, mi az a hoya. Viaszvirág? Sajnos nincs. Még szimpla sem. Pedig én is hajtom mindenhol, mert anyukámnak szeretnék egyet venni.

Tara Nima írta...

ha gondolod, tudok küldeni hoya hajtást. nálam még nem virágzott, de az irodai már kétszer is. mondjuk hogy most tud-e gyökeret ereszteni, nem tudom.

igen, újabban átültetéssel kezdem. egy csomó tönkrement, mert nem tudtam, hogy a kis kosarat ki kell szedni a közegből, mert csak rohasztja a tövet. főleg nálam, ahol iszonyat magas a páratartalom, úgyhogy bőven elég olyan 3-4 hetente áztatnom.
és eddig az összes minimet kinyírtam, mire rájöttem, hogy nem szabad abba az ablakba tenni, ahol a többi van, mert nem bírja annyira a napot, pedig olyan kis cukik. viszont így kénytelen vagyok rendszeresen újabb orchikat venni.:D
a fokföldikvel gondban vagyok. volt egy, hosszú évekig, aztán azt hiszem, átültettem, és tönkre is ment. most van egy, amivel küzdök már egy fél éve, hogy életben maradjon, de nem akar nőni sehova, mert folyton leesnek a nagyobb levelek. lehet, túl nagy a cserép.

Shanara írta...

Tara Nima: Bocsánat, de nagyon eltűntem. Ebbe a hónapban rengeteget utaztam munka ügyben, tele voltam két-három napos értekezletekkel, megbeszélésekkel és ilyenkor a blog mindig feledésbe merül.
A hoya hajtást köszönöm, de talán tényleg érdemesebb lenne vele megvárni a tavaszt, amikor nagyobb az esély a megmaradásra. Keresnélek majd inkább akkor.

Jó kis páratartalmad lehet, ha elég havonta egy áztatás. \O/ Pont az ellenkezőjével küzdök: nekem folyamatosan párásítani kell, hogy legalább a 45-50%-ot elérjem.

A fokföldik nálam is ki szoktak dőlni, láthatólag minden ok nélkül. Most legutóbb a kedvenc rózsaszínem adta meg magát, de még sikerült róla levenni leveleket, amit ki is gyökereztettem vízben. Most elültettem homokkal és kertészeti perlittel lazított virágföldbe és várom a csodát. Eddig még soha nem sikerült ibolyát szaporítanom, de nagyon bizakodó vagyok. Ha sikerül, akkor küldök majd a szaporulatból.
Egyébként igazad van, a túl nagy cserép nem jó az ibolyának, a kicsiben sokkal jobban érzi magát és látványosabb a fejlődése is.

Megjegyzés küldése

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons