Gena Showalter: Éjsötét szenvedély (Az Alvilág Urai 5.)

Az Alvilág Urainak alapötleténél a görög mitológia egyes elemeit vette alapul a szerző - persze az eredeti verziótól kissé eltérő módon. Pandora szelencéje, az abban fogva tartott és a szelence kinyitásakor kiszabadult csapások, a világ felett uralkodó Olümposzi istenek és egyéb elemek nem véletlenül tűnnek ismerősnek. Ebben a verzióban azonban amikor a csapásokat - vagyis jelen esetben a démonokat - újra befogták, azokat korábbi őrzőik testébe zárták, a harcosokat pedig a Földre száműzték. Ezzel az istenek örök rabságra kárhoztatták a pokol teremtményeit és örök büntetésre a bukott harcosokat. Mindez évezredekkel ezelőtt történt. Az Alvilág Urai a kezdeti tombolásukat követően mostanra már visszanyerték a testük és a cselekedeteik felett az uralmat, de az ellenségeik miatt továbbra sem pihenhetnek.

Értékelés: 6pont a 10-ből
Kiadó: Libri Kiadó
Kiadás éve: 2016.
Kiadói sorozat: Insomnia
Terjedelem: 526 oldal
Fordította: Sóvágó Katalin
Borító ár: 3.599,- Ft
A mű eredeti címe: The Darkest Passion
Sorozat: Az Alvilág Urai
A sorozat kötetei és főszereplői:
Előzmények:
1.) Éjsötét vágyak
Maddox (Erőszak)/Ashlyn Darrow (ember)
2.) Éjsötét csók
Lucien (Halál)/Anja (a Fejetlenség (kis)istennője)
3.) Éjsötét bosszú
Reyes (Fájdalom)/Danika Ford (ember)
4.) Éjsötét hangok
Sabin (Kétség)/Gwen (félig hárpia, félig angyal)
Folytatás:
6.) Éjsötét lelkek
Gideon (Hazugság)/Scarlet (Lidércnyomás)
7.) Éjsötét titkok
Amun (Titkok)/Haidee (halhatatlan Vadász)
8.) Éjsötét játszmák
Strider (Vereség)/Kaia (hárpia)
9.) The Darkest Seduction
10.) The Darkest Craving
11.) The Darkest Touch
12.) The Darkest Torment
13.) The Darkest Promise

Műfaj: paranormális, romantikus

A sorozat kezdő kötetében megismerkedtem a Budai-hegyekben álló erődjükben lakó Lordokkal, illetve az őket magukban hordozó démonokkal. Az első részben Maddox története kerül a középpontba, aki az Erőszak démonát hordozza magában. Majd Lucien, aki a Halál démonával kénytelen közösködni, kerül sorra és tárja ki az olvasói, illetve választott nője előtt a szívét. A harmadik részben Reyes és a testébe zárt Fájdalom démona küzd meg asszonyának védelme érdekében saját harcostársával, Aeronnal. A negyedik kötet Sabin, a Vadászok elleni küzdelem elszánt vezetőjének története, aki nem csak a világgal, de a benne raboskodó Kétség démonával is folyamatos harcban áll. A harcosok és párjaik egymásra találása mellett van egy köteteken átívelő szál, amely a háttérvilágot teszi egyre színesebbé, illetve a Lordok ősi kincsekért és az életükért folytatott küzdelmét mutatja be.

Az Éjsötét szenvedély, a sorozat ötödik kötete, Aeron, a Harag démonját őrző harcos története, aki mellé társául - és a férfi bosszantásául - egy angyal szegődik. Olívia örömhozó angyal, aki - miután a szárnyán megjelentek az aranypihék - szintet lép és harcossá válik, olyan angyallá, akinek kötelessége a démonok pusztítása. Feladatot kap: meg kell ölnie Aeront, a Harag démonának őrzőjét, akivel szemben gyengéd, már-már bűnös érzelmeket táplál. Mivel nem hajlandó végrehajtani a kivégzést, bukott angyallá válik, megfosztják a szárnyaitól és a Pokolra vetik. Olívia azonban kiássa magát a Pokolból és Aeronnál keres menedéket.

Harag egy korábbi részben már átvette az uralmat Aeron teste fölött, akkor egy átok miatt vad tombolásában Danikát, Reyes kedvesét akarta mindenáron a másvilágra küldeni. Aeron hatalmas kedvencem lett abban a részben és Harag is nagyon odatette magát, érdeklődve vártam tehát a róluk szóló részt és történetet.

Nehezen rázódtam bele újra ebbe a világba, ami nem is csoda, hiszen öt év telt el az előző kötet megjelenése és olvasása óta. Hosszú idő ez, újra kellett indítanom az emlékezetem berozsdásodott tekervényeit, a memóriám legmélyéről kellett előbányásznom az ide vonatkozó információkat. Egy része ment, a többit már csak újraolvasással tudhatom majd magaménak, de ez utóbbi egyelőre még biztosan várat magára.

Olívia részéről nem tudok igazán nagy dolgokról beszámolni, mert az angyal, aki képes szembeszállni az utasítással és megtagadni a neki rendelt feladat végrehajtását csak a mindenre elszánt, merész és bolond kategóriába sorolható. Az angyalból emberré vált lány meg is felel ennek az elvárásnak, mégsem tudott megnyerni magának. Olívia személyisége hordoz magában némi ellentmondást: a származása miatt ártatlan - forgattam is a szemem, hogy már megint sikerült valahogy becsempészni a történetbe a felnőtt, de még érintetlen felnőtt nő karakterét -, az elhatározása miatt azonban csábító és a végletekig eltökélt.

Amennyire korrekt volt Olívia személyének leírása, annyira nem sikerült visszaadni Aeron és Harag karakterét, akik egyáltalán nem hasonlítottak a korábbiakban megismert énjükre, a dühöngő harcosra és démonra, mintha a szenvedélyükből nem sok maradt volna mostanra. Aeron olyan semmilyen volt, Harag pedig csak dorombolt, amikor Olívia a közelben volt és ha távol, akkor sem igazán aktivizálta magát. Határozottan úgy éreztem, hogy a szerző kiherélt két nagyon férfias és határozott karaktert, csak azért, hogy pitiző kiskutyát csináljon belőlük. A regény címe alapján azért másra számítottam: valami sötétebbre és vadabbra, nem pedig ilyen szelídségre. Azért Reyes és Sabin esetében jobban odatette magát a szerző.

Az egyetlen dolog, ami Olívia és Aeron - részemről - majdnem érdektelenségbe fulladó kapcsolatának alakulását megzavarta, az Légió karaktere, aki sok olyan dolgot tett, amire azért nem számítottam. Örülök neki, hogy sikerült kicsit megkavarnia az érzelmeket és a kedélyeket.

Ritka az, amikor a mellékszereplők és a háttértörténet jobban érdekelnek, mert általában a regényt mindennel együtt tartom kereknek. Most az egyszer azonban inkább lekötött Sabin (Kétség), Paris (Paráznaság), Torin (Betegség), Gideon (Hazugság), Kane (Katasztrófa), Strider (Vereség), valamint Baden (Bizalmatlanság) történetszála, illetve a Vadászokkal vívott összecsapások alakulása, mint a főszereplők érzelmi élete és felesleges nyűglődésük. Olívia és Aeron kettőse nekem most valahogy már olvasás közben is kevésnek érződött és végén is annak találtatott.

Rengeteg információt tartalmaz a regény a világgal kapcsolatban és számtalan lehetőséget felvillant a Lordok további életének alakulásáról. Miért és hogyan találnak rá a Vadászok állandóan a Urakra? Ki az, aki a Vadászokat támogatja? Miben mesterkedik Kronosz? Mit akarnak a Kimondhatatlanok? Számtalan érdekes kérdés és csak alig valami válasz, csepegtetett információk és felvillantott lehetőségek. Ez az, ami igazán kiegyensúlyozza ezt a regényt, ettől válik igazán érdekessé és izgalmassá a történet, nem pedig a párosunk szerelmi és érzelmi életének alakulásától.

Nem nyűgözött le ez a rész, mert egy részét totálisan feleslegesnek éreztem. De a köteteken átívelő történetszál miatt, illetve az előző bekezdésben leírt indokok miatt esélyt fogok adni a folytatásnak - főleg, hogy a következő rész főszereplő párosa Gideon (Hazugság) és Scarlet (Lidércnyomás) lesz, azután pedig Amun (Titkok) története következik. Szóval érdekes lesz, legalábbis annak néz ki és reménykedem benne, hogy nem fogok csalódni. Valami azt súgja, hogy szélsőségesebb érzelmekre, titkokra és sötétségre kell számítanom, ugyanakkor jóval több az esély a humorra is. Ha a szerző jól kezeli ezeket és sikerül megteremtenie az egyensúlyt, akkor maradandó élményre lehet majd számítani - feltéve, ha sikerül megértenem, hogy Gideon mit is akar mondani. :)

Posted in: 6 pontos,Az Alvilág Urai,démon,Gena Showalter,Insomnia,könyvértékelés,Libri Kiadó,paranormális romantika