Darren Shan - A pokol pereme (Város trilógia 2.)

A Város-trilógia folytatódik

Úgy kezdtem neki a könyvnek, hogy még a fülszöveget sem olvastam el, ezért meglepetésként ért, hogy nem Capac Raimi cselekedeit követjük tovább, hanem másik főhőst választott az író. Bár nem is tudom, hogy miért lepődtem meg, mert a korábban olvasott sorozataiban is mindig ezt csinálta Shan. Szóval ebben a kötetben nem Capac Raimi a főhős, hanem Al Jeery, az Osztag egyik tagja. Időben sem vagyunk messze az előző kötettől, mert a könyvben szereplő események párhuzamosan zajlanak A holtak vonulása kötet eseményeivel.

Mi is történik? Al Jeery nem tudja telefonon elérni a barátnőjét, majd egy véletlen folytán rájön, hogy meggyilkolták. A Kardinális magához rendeli Alt és megbízza a nyomozással. A titkok azonban csak sokasodnak körülötte. A szálak a hírhedt gyilkoshoz, Paucar Wamihoz vezetnek.

Teljesen más stílusú történetet olvashattam ebben a könyvben, mint a sorozat előző kötetében. Rám legalábbis teljesen másként hatott. A holtak vonulása olvasása közben az akció és a cselszövések mellett megismerkedtük a Város felépítésével és természetfeletti titkaival, alapjaival. Ebben a kötetben csak felidézte az író a jól ismert környezetet és inkább az akcióra helyezte a hangsúlyt. Olyannak éreztem, mint egy nem egészen valós világban játszódó krimit. Megtörtént a gyilkosság, kinevezik a nyomozót, aki nekilát a munkája elvégzésének. Közben természetesen olyan dolgokkal szembesül, amelyek miatt még a közeli ismerőseiben sem mer igazán megbízni, újabb és újabb titkokra, cselszövések egész hálójára bukkan rá. Az ismerősei és ő maga sincs biztonságban, de a végén csak összerakja a kirakós darabjait és megoldja az ügyet. A természetfeletti viszont, ami miatt megtetszett a sorozat, valahogy kimaradt ebből a könyvből. Nem kapunk belőle többet, mint amiről már az előző részben is értesültünk, illetve még egy kis hókusz-pókuszt. Ebben a könyvben kőkeményen az akción és a nyomozáson van a hangsúly.

Ami viszont nagyon tetszett, hogy kaptam néhány magyarázatot az első könyvben történt cselekményekkel kapcsolatban. Ahogy haladtam előre a történettel, több alkalommal is ismerős momentumokra lettem figyelmes. Ez segített abban, hogy teljesen el tudjam helyezni a történetet az előző rész által meghatározott időintervallumban. Közel akkor érünk a cselekmény végére, amikor az előző kötetben.

Darren Shan már többször eljátszotta azt, amit ebben az írásában is. Más-más főszereplőket szerepeltet a történeteiben, egymástól teljesen függetlenül. A gyanútlan olvasó itt biztosan elvesztené a hitét a sorozatban, mert nem igazán érzi a történet haladását. Én viszont kitartok. Nem csak azért, mert önmagában is jó és élvezetes a könyv, hanem mert biztos vagyok benne, hogy a harmadik kötetben valami igazán nagy durranásra számíthatunk. Biztos vagyok benne, hogy a két kötet két főszereplője vagy egymás ellenségei lesznek, vagy egymástól teljes mértékben függeni fognak.

A folytatás részemről pedig nem is várat sokáig magára, mert a könyv már a polcomon csücsül és olvasásra vár, sőt már le is vettem a polcról. Már előre érzem, hogy az író készül valamire. remélem, hogy most sem fogok csalódni benne.

Pontszám: 8

Kiadó: Nyitott Könyvműhely
Kiadás éve: 2011.
Sorozat: Város-trilógia
Terjedelem: 528 oldal
Eredeti cím: Hell's Horizon
Előzmény: A holtak vonulása
Folytatás: A kígyók városa
Forrás: magánkönyvtár

Folytatás »

Darren Shan - A holtak vonulása (Város trilógia 1.)

Felnőtteknek írt történet a Vámpír könyvek és a Démonvilág szerzőjétől

Darren Shan neve folyton a szemem elé került, amikor olvasnivaló könyveket kerestem. De mindig a gyerekkönyvek. Mindig továbblapoztam. Nem akartam gyerek könyvet olvasni. Aztán annyi jó kritikát olvastam a Vámpír könyvek sorozatáról, hogy csak rászántam magam az olvasásra. Nem tudtam abbahagyni, végig kellett olvasnom az egészet. Nem kérettem magam tovább és következett a Démonvilág sorozat.Azzal is ugyanúgy jártam. Majd megláttam, hogy Shan felnőtteknek szóló sorozatot ír és meg is jelenik magyarul. Nem volt tehát kérdés, hogy ezeknek a könyveknek a polcomon a helye. Így is történt. Megjelent az első rész, amit rögtön el is olvastam és nyugtáztam magamban, hogy jó lesz a trilógia. Türelmesen kivártam a következő két rész megjelenését is és beszereztem mindkettőt. Most pedig elérkezett az idő arra, hogy újraolvassam az első részt és majd folytassam a többivel.

Nézzük tehát, hogy mi a véleményem az első könyvről két olvasást követően.

Aki olvasta (ahogy én is) az író Vámpír könyvek és Démonvilág sorozatát az ismeri a stílusát és próbál nem meglepődni a történéseken. Shan azonban soha nem fogy ki a meglepetésekből és mindig tud egy olyat csavarni a történeten, amitől az olvasó vagy bőszen tovább lapoz és habzsolja az oldalakat vagy legszívesebben a falhoz vágná a könyvet. Ebben ez a kötet sem különbözik az író többi művétől. A csavarokra nekem eddig még sosem sikerült felkészülnöm.

A történet azzal kezdődik, hogy Capac Raimi (a név inka eredetű) megérkezik a városba, amelyet a Kardinális vezet. Capac a nagybátyjához igyekszik, hogy együtt dolgozzanak. Az üzlet beindul és éppen lépnének feljebb a "ranglétrán", amikor egy találkozón a nagybácsit és az embereit megölik. Egyedül Capac marad életben. Ő pedig hamarosan a rettegett Kardinális előtt találja magát. Capac kap egy lehetőséget, hogy tanuljon és fejlődjön. Főszereplőnk ki is használja ezt és megindul karrierjének felfelé ívelő útja. Capac mégsem igazán elégedett, mert a múltja rejtve maradt előtte. Semmire sem emlékszik abból az időszakból, ami a városba érkezése előtt történt. Ahogy az lenni szokott, a főhős ilyenkor nyomozásba kezd. Nos, Capac sem tesz másként. A nyomozásban persze társa is akad egy csinos hölgy személyében. A szorult helyzetekből pedig egy másik érdekes személyiség segíti ki.

Ez eddig szokványos történetnek tűnik, semmi természetfeletti nincs benne. Darren Shan azonban nem arról híres, hogy kihagyja a könyveiből a természetfelettit. Most sem kell csalódnunk benne. Egyre gyakrabban tűnik fel a könyvben az ayuamarca kifejezés. Hogy ez a kifejezés mit is takar? Na, azt nem árulom el.

Érdekes helyszín a város is, ahol a történet játszódik. A várost behálózza a bűn, mindenütt drog, bérgyilkosok, csempészek, bordélyházak és minden egyéb. Mindez a város vezetőjének, a Kardinálisnak a tudtával és irányításával. Két érdekessége van még a településnek: az egyik a legváratlanabb helyeken felbukkanó vak szerzetesek, inka papok, a másik a várost időnként ellepő zöld köd. Mindkét érdekesség fontos a történet szempontjából, ezért nem is akarok többet elárulni róluk.

A könyv alapötlete nagyon jó, de a történet viszonylag lassan indul be. Capac életének megismerése, a város titkainak feltárása eltart egy darabig. Mindig történik azonban valami, ami fenntartja a figyelmünket és Shan is az a fajta író, akinél figyelni kell a részletekre. Úgy éreztem, hogy Capac néha inkább gyerekesen viselkedik, mint felnőttként. A Kardinális és Paucar Wami viszont nagyon érdekes és megdöbbentő karakterek. A kedvenc részem amikor Capac elhagyja a várost és hazatér abba a városba, ahonnan jött. Itt rendesen padlóra került az állam és ez még többször megtörtént a könyv végéig. A fordulatok igazán Shanhoz méltók. 

A könyv címe eléggé félreérthető. Amikor először megláttam, akkor zombis történetet asszociáltam mögé. Eléggé meglepődtem, amikor kiderült, hogy szó sincs zombikról. Angol nyelven is több borítóval jelent meg a könyv, de nekem mégis az tetszik a legjobban, amelyen egy báb látható. Talán nem véletlenül. A többi borító ugyanúgy félrevezeti a gyanútlan olvasót, mint a cím.

A könyvet úgy reklámozzák, hogy "egy utópisztikus thriller és egy vérfagyasztó horror elsőrangú keveréke". Nem mondom, hogy néhány esetben nem durva, vagy véres a cselekmény, de olvastam már ennél sokkal keményebb horrort és véresebb thrillert is. Sőt, egy krimi vagy kémregény is van ilyen durva és véres. Akit eddig ez az említett ajánló szöveg tartott vissza az olvasástól, az nyugodtan tegye túl magát rajta és kezdjen bele a könyvbe. Utópisztikusnak ugyan utópisztikus a könyv, de közel sem olyan durva és erős, mint amilyennek beállítják az ajánlóban.

Bár vannak hibái a történetnek, de összességében egy nagyon jó könyvet olvashattam. Nem hiányzik belőle az izgalom, a természetfeletti, a titok és a megdöbbentő befejezés sem. A könyv a hibái ellenére is olvastatja magát.  Jöhet a folytatás!

Pontszám: 8

Kiadó: Nyitott Könyvműhely
Kiadás éve: 2010.
Sorozat: Város-trilógia
Terjedelem: 448 oldal
Eredeti cím: Procession of the Dead
Folytatás: A pokol pereme, A kígyók városa
Forrás: magánkönyvtár

Folytatás »