Franck Thilliez: E-szindróma (Franck Sharko 3., E-szindróma 1.)

Amióta csak megjelent, szemezek Franck Thilliez regényével, illetve azok folytatásaival. A könyveket beszereztem, de mégsem kezdtem bele - egyszerűen nem mertem. Azt ugyan magam sem tudom megmagyarázni, hogy mitől paráztam, de mégis ez volt a helyzet. Aztán egyszer csak rászántam magam az olvasásra, belekezdtem és benne ragadtam a történetben - letenni sem bírtam. Olyan élményt jelentett nekem a regény, olyan reakciókat produkáltam, amilyet már régen tapasztaltam magamon olvasás közben: teljesen a történet hatása alá kerültem.

Értékelés: 10*/10 (kedvenc lett)
Kiadó: GABO Könyvkiadó
Kiadás éve: 2014.
Terjedelem: 453
Fordította: Bíró Péter
Borító ár: 3.490,- Ft
A mű eredeti címe: Le Syndrome E
Sorozat: Franck Sharko
Alsorozat: E-szindróma
Előzmény:
1.) El angel rojo (magyarul nem jelent meg)
2.) Deuils de miel (magyarul nem jelent meg)
Folytatás:
4.) GATACA
5.) Atom(ka)
Különálló történet: Pandémia
Műfaj: krimi, thriller

Egy gyűjtő hagyatékból vásárol egy közel hatvan éves filmet, amelyet megnézve megvakul. A vizsgálatok kiderítik, hogy az ok pszichés, a vakságot közvetve film okozta. De hogyan? A megvakult férfi nem más, mint Lucy Hennebelle-nek, a lille-i rendőrség hadnagyának volt pasija, aki pánikszerű telefonnyomkodásának következményeként végül a nőt hívja fel és tőle kér segítséget. Lucy, bár szabadságon van, érdeklődik a különleges eset után és elindul a film jelentette nyomon. Közben egy építési területen öt megcsonkított holttest kerül elő: mindnek levágták a kezét, felnyitották a koponyáját, feltűnő még az agyak és a szemek hiánya. A gyilkossági csoport a nyári szabadságolások miatt emberhiányban szenved, ezért visszahívják a pszichésen sérült, hallucinációktól szenvedő Franck Sharko felügyelőt. A két nyomozás szála egy darabig külön halad, majd összefonódik, a két rendőr pedig olyan titkok nyomába ered, amelyek felderítése könnyen az életükbe kerülhet.

Valamit tudnak ezek a franciák. Mármint thriller terén. Utoljára Jean-Christophe Grangé regényeinek az olvasása során járt át ez a mindent elsöprő feszültség és szegezett hasonló mértékben magához egy történet, valamint volt rám ennyire nem múló hatással. No meg, Donato Carrisi - bár ő meg olasz. Ebből levontam azt a megállapítást, hogy a francia és az olasz thriller jöhet, minden mennyiségben.

A regény igazán borzongató hatása abban rejlik, ahogy nem csak bemutatja, de be is bizonyítja, hogy mennyire sérülékeny és irányítható az ember, mennyire hatással van rá az, amiről nem is sejti, hogy felhasználják ellene. Minden azzal a filmmel kezdődött, amikor annak a rejtett és a mindenféle technikával felfedett titkairól olvastam. Akkor kezdett el a lúdbőr megjelenni a karomon, amikor tudatosult bennem, hogy mit képes megtenni a tehetséges filmes némi vágással és trükkel. Most pedig már nagyon tehetség sem kell hozzá, mert olyan szinten áll a technikai fejlettség. Mindemellett ijesztő még az is, hogy a mai világunkban a képek már mindenütt ott vannak, akaratlanul is hatnak ránk - állandó ostrom és befolyásolás alatt vagyunk.

Egyszerre félelmetes, lebilincselő és feszültséggel telített ez a regény. A film, illetve annak titka és tudatbefolyásoló hatása csak az egyik dolog, ami megdöbbentett. A másik, legalább ennyire félelmetes történés, hogy mindaz, ami után Sharko felügyelő nyomoz nem korlátozódik egy jól körülhatárolható helyre, hanem ezzel szemben világméretűnek, nem behatárolhatónak tekinthető. Egyiptom sikátoraiban és nyomornegyedeiben, majd Montreal irattáraiban folytatódik a nyomozás, a felfedett titkok pedig egyik döbbenetből a másikba sodortak, miközben haladtam előre a történetben. Dühítő és meghökkentő, amikor a rendszer, a hatalom, aminek védenie kellene az egyedeket, engedélyt ad valamire, ami miatt egyből a társadalom perifériájára sodródsz és még tenni sem tehetsz ellene - játékszer vagy, porszem, lényegtelen egyed. Ugyanezt megtenni egy teljes generációval? Hihetetlenül felelőtlen és kegyetlen dolog.

Elgondolkodtató, talán ezzel a szóval tudnám még jellemezni ezt a regényt, mert nem lehet úgy elolvasni ezt a történetet, hogy ne legyen rád hatással, hogy nem gondolkozol el azon, amiről éppen pár perccel - vagy éppen már egy héttel - korábban olvastál. Ez nem az a fajta könyv, aminek olvasása közben megnézed, hogy bezártad-e az ajtót, ugyanakkor tuti, hogy kikapcsolod a tévéd és abban az állapotban is hagyod napokig, kerülöd a neten a mindenféle videókat, mert már tudod, hogy amit látsz, az csak egy dolog, de amit a szemed nem érzékel, azt az agyad még feldolgozza és ezáltal irányíthatóvá, befolyásolhatóvá válsz. Paranoiára hajlamos olvasók tuti, hogy a fóbiájuk növekedését fogják magukon tapasztalni - ez is egy mérce a thriller hatásának lemérésére.

A másik nagyon érdekes téma a tömeghisztéria esete, a gonoszság eredete. Ez is a nyomozás részét, az okok és indokok alapját képezi. Amikor pedig a két szál összekapcsolódik, az hozza el az igazi, mindenkiben jelen lévő gonoszt és az átláthatatlan sötétséget. Még most is kiráz a hideg, ha arra gondolok, hogy ki, milyen célból és mit tett ebben a történetben. Még most is az olvasottak hatása alatt állok. 

A két főszereplő rendőr külön-külön is érdekes karakter, de együtt még jobbak. Lucy, az ikerlányait egyedül nevelő anya, aki teljes mértékben rendőr, méghozzá nagyon kitartó és jó képességű nyomozó. Sharko felügyelő hasonlóan meghasonlott, a rendőri munka őt még inkább megviselte, de az igazi sebet a magánéletében bekövetkezett tragédia hagyta a lelkén. A mogorva rendőr, ám tehetséges rendőr és a hallucinációi igazi csemegét jelentettek a sok kegyetlenség és mindent elborító sötétség mellett.

Jó volt, nagyon jó volt ez a könyv. A befejezéstől viszont a falat martam - szó szerint. Sok mindent el tudtam képzelni a szerzőről, hiszen a kötet során jó pár pofont kiosztott, de ez a befejezés mindent felülmúlt. Még jó, hogy kéznél a folytatás...

Az emberi elme korlátai és lehetőségei, ezek minden rétege és mélysége, egészen a feneketlen sötétségig, Egy rendkívül érdekes, sötét, kőkemény és megrázó thriller, némi horrornak is beillő aláfestéssel. Elképesztően jó stílus, gördülékeny cselekmény, tudományos magyarázatok, valós események, feszültség, izgalom és emberi érzelmek széles skálája - nagyon jó egyvelegben.

A regény egy sorozat része, de a megnevezéssel és a számozással gondban vagyok. Ez a rész ugyanis a két kötetes E-szindróma sorozat első fele, ugyanakkor egy másik szempontból pedig a Franck Sharko felügyelő főszereplésével készült történetfolyam egyik nyomozása - ráadásul azt a számozást figyelembe véve nem is az első, hanem mindjárt a harmadik. Persze ettől függetlenül ez a történet önmagában is olvasható, nekem valaminek a kezdetének tűnt és egyelőre nem érzem az előzmények - amennyiben a megelőző három írást annak lehet nevezni - hiányát. Reménykedve abban, hogy a felügyelő ügyeit részletesen bemutató többi regény is kiadásra kerül, a Franck Sharko sorozatnév, illetve az ahhoz kapcsolódó számozás mellett döntöttem.

Posted in: 10 pontos,E-szindróma,Franck Sharko,Franck Thilliez,GABO Kiadó,kedvenc lett,könyvértékelés,krimi,thriller