Victoria Schwab: Az Archívum (Archívum 1.)

Vannak olyan időszakok az olvasó életében, amikor az egyik különleges világú, egyáltalán nem megszokottnak tekinthető regény követi a másikat. Mindez persze általában teljesen véletlenül alakul így, mert vannak időszakok, amikor a történetek egyszer csak megtalálnak és képesek olyan szinten elvarázsolni váratlan felbukkanásukkal, hogy még a fékezhetetlen kereplővel rendelkezőkbe is belefojtják a szavakat. Ezzel a könyvvel én is így jártam. Victoria Schwab olyan világot teremtett, ahol minden embernek van egy története, vagyis inkább ő maga a Történet, amely a halál beálltát követően az Archívumba kerül. Mint levéltárban az iratok, úgy sorakoznak...

Folytatás »

Neil Gaiman: Óceán az út végén

Annak ellenére, hogy van még olvasatlan Gaiman könyv a polcomon, ha megjelenik egy újabb, akkor azt mindenképpen meg kell vennem. Szerelmese vagyok az író stílusának, még annak ellenére is, hogy a legtöbb könyve elolvasása után marad bennem némi hiányérzet, leginkább azt kifogásolom, hogy rengeteg jó ötlete közül csak néhánnyal foglalkozik és a többiről - akarva vagy akaratlanul - elfelejtkezik. De Gaimant olvasni kell és vitathatatlan, hogy az írásaihoz hangulat kell. Na, és persze egyfajta elvontság, vonzalom az abszurditáshoz és a kicsavarthoz, a nem mindennapihoz, mert csak úgy lehet megérteni az író hasonlóképpen keletkezett...

Folytatás »

Holly Black: White Cat - A Fehér Macska (Átokvetők 1.)

Már nem is emlékszem, hogy mi volt az, ami miatt felfigyeltem a könyvre: talán a borító, vagy a történet alapjául szolgáló világ? Lényegtelen. Éreztem az elemi vonzást, hogy én ezt a regényt olvasni akarom és ettől nem tarthatott vissza senki és semmi. A megérzéseim most sem csaltak meg. Nézzük a részleteket... És mivel hetek óta toldozgatom-foltozgatom és finomítom a szöveget, ez a bejegyzés már megint elég terjedelmesre sikerült. :) Ugye elnézitek nekem? :D Olyan világ bontakozik ki a lapokon, ahol a társadalom tagjainak egyik felében varázslók vére folyik, ők azok, akik egyetlen érintésükkel el tudják érni, hogy rémálmoktól szenvedj,...

Folytatás »

Rita Horseyes: Viharpárduc

A magyar szerzők műveivel szemben még mindig előítélettel és érezhetően kevesebb bizalommal viseltetnek az olvasók, különösen érvényes ez a fantasy és a sci-fi műfaján belül, pedig több író is bizonyította már, hogy történeteik felveszik a versenyt a külföldi kínálattal. Ugyanakkor az is igaz, hogy egy elsőkönyves szerzőnek mindig nehéz dolga van, hiszen ki kell tűnnie a tömegből, meg kell hódítania az olvasók szívét, el kell varázsolnia őket. Az idejét sem tudom, hogy utoljára mikor volt akkora meglepetésben részem, mint amit Rita Horseyes, azaz Branyiczky Rita regénye okozott. Bevallom, nekem is voltak előítéleteim a művel kapcsolatban, de...

Folytatás »

Rachel Ward: Nem enged a mélység

Nem titok, hogy szeretem a young adult műfaját - bár néha elég kritikus vagyok az ebbe a kategóriába sorolt művekkel - és nagyon kedvelem a thrillereket is. Amikor felmerült a lehetőség, hogy olyan történetet olvashatok, amelyben a két kedvelt műfajom egyesül, az egyszerűen kihagyhatatlannak bizonyult a számomra. Nem utolsó sorban pedig önálló regényről van szó és nem egy sorozat nyitó kötetéről. Szóval... Az az igazság, hogy már a könyv fülszövege is bizsergető hatással volt rám: keveset mondott és sokat sejtetett. Ez az, amit annyira kedvelek. Nem is tartottam vissza magam az olvasástól, mert amint a kezembe kaparintottam a könyvet, már...

Folytatás »

Átmeneti üzemzavar, azaz ne pánikolj, ha egy ideig nem látsz új posztot a blogon

Átmeneti üzemzavar. Legalábbis én így tervezem. :) Reményeim szerint korlátozott, - mi több erősen korlátozott időtartamú - lesz az az állapot, amely jelenleg hatással van az életemre és meggátolja azt, hogy a legkedvesebb hobbimnak, azaz az olvasásnak és a blog vezetésének, az értékelések írásainak hódoljak. Sajnos a kötelezettségeim hullámai összeértek a fejem felett és amíg el nem csitulnak, addig várhatóan ritkábban fogok új bejegyzésekkel jelentkezni. Továbbra is igyekszem majd értékes és alapos véleményeket bepötyögni és közzétenni, de könnyen elképzelhető, hogy kurtább, tömörebb posztokat fogtok majd olvasni, mint amit tőlem...

Folytatás »

Polcra került - 2014. február

Kedves barátnőm a múlt hónapban felhívta a figyelmem arra, hogy beléptünk a ló évébe, mintegy képletesen utalva arra, hogy rajtam múlik mennyire tartom szorosan a gyeplőt vagy - és ez utóbbi néz ki valószínűbbnek, ahogy magam ismerem - mikor fogom azt a lovak közé dobni és szabadon engedni a futásukat, azaz a vásárlásaimat. Nos... büszkén kijelentem, hogy február hónapban teljesen visszafogottan jártam el, mert az átlagosnál kevesebb könyvet cipeltem haza és gyömöszöltem fel a polcra, ugyanakkor az is igaz, hogy ebben a hónapban sem tudtam ellenállni az akciók csábításának. A végeredmény, amolyan döntetlennek tekinthető.  Recenziók...

Folytatás »

Kresley Cole: A sötétség démona (Halhatatlanok alkonyat után 10.)

Imádom a soklényes történeteket és a szerző sorozata pont azt adja a számomra, amit egyébként is nagy élvezettel olvasok, ha pont ahhoz van kedvem. Tudom, hogy mire számíthatok, ha a regényeit kézbe veszem, a stílusa magával ragad és beránt a világba, ahol a megszokott és kiszámítható dolgok mellett mindig találok valami egyedit, különlegeset és meglepőt. Persze ha az ellenkező nem képviselője olvassa pont ezt a bejegyzést, akkor biztos fogja és közben ingatja a fejét, de szerencsére nem vagyunk egyformák és női olvasóként nekem időnként igényem van a paranormális romantika műfajába tartozó könyvekre és ha igényem van rá, akkor általában élvezem...

Folytatás »

Pittacus Lore: Kilencedik titka (Lorieni Krónikák 3.)

Azt hiszem ez most egy teljesen rendhagyó bejegyzés lesz, mert nem kell majd hosszan olvasnotok a könyvről bepötyögött gondolataimat, aminek az a legnagyobb oka, hogy bár a történet az előzményekhez hasonlóan nagyon cselekményes, de nem ébresztett bennem kifejezetten mély gondolatokat, vagyis nem nagyon van mit kibontanom és elemeznem. Bár az is lehet, hogy a puffogásom mégis elég hosszadalmas lesz. :) Figyelem, a bejegyzés az előzményekre vonatkozóan spoileres információkat tartalmaz! A regény kezdeti eseményei szinte időmegszakítás nélkül kapcsolódnak az előző kötet befejező történéseihez, vagyis ott folytathatjuk a lorinokkal átélt...

Folytatás »

Szergej Lukjanyenko: Igék földje - A vas prófétája (Az Ég fürkészei 1.)

Sem itthon, sem pedig külföldön nem kell már bemutatni az olvasóknak Szergej Lukjanyenko-t, az orosz science fiction és fantasy szerzőt, akinek többek között olyan könyveket köszönhetünk, mint az Őrség sorozat részei, az Ugrás duológia vagy éppen a Világok őre és az Őrök világa nagyszerű kettőse. Most pedig itt egy újabb, két részből álló sorozat első kötete és az író ismét megmutatta, hogy nem fogyott még ki az öletekből és a szórakoztatás, a mesemondás a vérében van. Ebben a regényében sem rugaszkodik el nagyon a valóságtól, éppen csak a szükséges mértékben, csak egy picit, hogy az olvasó elfogadhatónak, mi több, elgondolkodtatónak érezze...

Folytatás »