Holly Black: White Cat - A Fehér Macska (Átokvetők 1.)

Már nem is emlékszem, hogy mi volt az, ami miatt felfigyeltem a könyvre: talán a borító, vagy a történet alapjául szolgáló világ? Lényegtelen. Éreztem az elemi vonzást, hogy én ezt a regényt olvasni akarom és ettől nem tarthatott vissza senki és semmi. A megérzéseim most sem csaltak meg. Nézzük a részleteket... És mivel hetek óta toldozgatom-foltozgatom és finomítom a szöveget, ez a bejegyzés már megint elég terjedelmesre sikerült. :) Ugye elnézitek nekem? :D

Olyan világ bontakozik ki a lapokon, ahol a társadalom tagjainak egyik felében varázslók vére folyik, ők azok, akik egyetlen érintésükkel el tudják érni, hogy rémálmoktól szenvedj, szerencse érjen, vagy éppen befolyásolni tudják az érzelmeidet, az emlékeidet, esetleg az életed más területeire lehetnek hatással. Csupán egy érintés. Ők azok, akik hosszú évszázadokon át szerves részei, megbecsült tagjai voltak a társadalomnak és mégis... Elég egyetlen félre sikerült, rosszul értelmezett tett ahhoz, hogy a közhangulat és az általános megítélés megváltozzon, hogy az addig irigyelt képességekre a legtöbben átokként tekintsenek. Még a megnevezésük is megváltozott: szerencsefiak helyett már átokvetőknek hívják őket.

Az aktuális hatalom ugyan kísérletet tett a normál népesség és az átokvetők elkülönítésére, illetve az utóbbiak ideiglenes táborokban való elzárására és számbavételére, de a kétségbeesett cselekedet nem járt sikerrel: a lajstromba vétel helyett csak a kiközösítettek összetartozását erősítették meg. Az átokvetők kialakították elzárt társadalmuk sajátos hierarchiai rendszerét, amely leginkább a maffiáéhoz hasonló tagozódást jelentett, az irányítást a hét leghatalmasabb varázslócsalád vette a kezébe.

Az átokvetés tiltott dolog, a kesztyű viselése pedig kötelező elem lett és ha ebben a megváltozott világban fedetlen kézzel közelítesz valaki felé, az akár az életedbe is kerülhet. A korlátozás soha nem szüntetett még meg semmit, sőt ellenkezőleg... Ha valamit nem lehet legálisan művelni, akkor marad a törvénybe ütköző módszer az érvényesülésre, már csak azért is, mert a varázslat túl nagy kincs ahhoz, hogy kiaknázatlanul maradjon.

"Szélhámosnak lenni annyi, mint elhinni magadról, okosabb vagy a többieknél, és mindenre gondoltál. Elhiszed, hogy bármit megúszhatsz szárazon. Hogy bárkit képes vagy bepalizni."

Cassel Sharpe már egy olyan világba született, ahol az átokvetők többsége szélhámos vagy gengszter, az adottsággal rendelkezőket a hét család valamelyike foglalkoztatja. Cassel minden rokona, a testvérei és még a nagyapja is, a Zacharovok szolgálatában áll, az anyja pedig - csalás és érzelmek bizonyított befolyásolása miatt - jelenleg börtönbüntetését tölti. Egyedül Cassel, a legkisebb fiú az, aki kívülállónak érzi magát, ugyanis neki nincs semmilyen képessége, az ő érintése teljesen hétköznapi és pontosan ezért is akarja az életét is a megszokott módon élni. Feltéve, ha sikerül neki... Súlyos titkát, vagyis azt, hogy három évvel ezelőtt megölte a legjobb barátját, csak a családja ismeri, őt magát pedig annyira megrázta a dolog, hogy szinte semmire nem emlékszik az elkövetett tettével kapcsolatban.

"Az emlékezet bizonytalan. Alkalmazkodik ahhoz, ahogy a világot értjük, megváltozik, hogy illeszkedjen az előítéleteinkhez. Megbízhatatlan."

Jól felépített, álcaként szolgáló, a beilleszkedést elősegítő személyisége egy pillanat alatt összeomlik, amikor egyik éjszaka alvajárásba kezd, az álmába szereplő fehér macskát követve a kollégium tetején találja magát, majd ennek következményeként ideiglenesen kiteszik a szűrét a diákszállóból. Hazaköltözve azt tapasztalja, hogy a bátyjai furcsán viselkednek és lassanként egy rejtélyes történet kezd kibontakozni a szeme előtt. Ha ki akarja deríteni az igazságot, akkor a fiúnak olyan játékba kell kezdenie, amely könnyen meghaladhatja a képességeit: túl kell járnia az összes körülötte lévő szélhámos eszén.

" A hazugságok fordulópontja az a pont, amikor valamit annyiszor elismételtél, hogy már igazabbnak érzed az igazságnál is."

Ez is egy olyan történet, amelynek cselekményéről azért nehéz írni, mert minden apró mozzanatnak és mondatnak jelentősége van és tutira tartalmaz valamilyen rejtett utalást vagy előrevetíti a várható következményt. Persze a kötet olvasásának kezdetekor én sem voltam ennyire bölcs és tájékozott, hanem értetlenül kapkodtam a fejemet, amíg a cselekmény előrehaladtával elcsepegtetett információkból, az apró mozaikkockákból összeállt a háttérvilág egyedi látásmódú, különleges szabályok szerint működő és összetett képe. Az "in medias res" kezdésnek köszönhetően a történet az elején kellőképpen kusza és elég lassúnak, vontatottnak is tűnik, viszont sok olyan információ hangzik el ebben a részben, amely a későbbekben létfontosságú lesz a vége események megértése szempontjából. Szóval kitartás, ha kicsit nehezen csúszik az eleje és érdemes odafigyelni a részletekre.

"Van még valami, amit anyám újra és újra elismételt a szélhámosságról. Az első, amit tenned kell, hogy elnyerd az áldozat bizalmát; de mindig meggyőzőbb, ha valaki más javasolja a játszmát az áldozatnak. Ezért igényel a legtöbb bizalmi mesterkedés partnert."

Ebben az esetben is nagyon élveztem, hogy fiú került a történet középpontjába, de leginkább az volt kedvemre való, hogy sem a családja, sem a múltja, sem pedig a megoldandó problémája nem tekinthető mindennapinak. Még akkor sem, ha ő maga egyébként teljesen hétköznapi és szokványos életvitelre törekszik. A tizenhét éves Cassel egyébként egészen kellemes és élvezhető stílussal rendelkezik ahhoz, hogy az ő elbeszélésében végigkövetett történet szórakoztató legyen, szarkasztikus humorát és ravasz észjárását nagyon szerettem. Az emlékei és az ismeretei ugyan homályosak - mert hiába született átokvető családba, a kívülállóval nem osztják meg csak úgy a titkokat -, de ez most kifejezetten jót tett a történetnek és kellő rejtélyességgel ruházta fel az eseményeket.

"A legkönnyebb dolog olyat hazudni, amit igaznak szeretnél."

Pozitívumként értékeltem, hogy a jóképű Cassel nem bugyinedvesítő mosolyával hódított, hanem helyette inkább csavaros eszével, nagyon élvezetes trükkjeivel és az adott problémával szembeni eltántoríthatatlanságával varázsolt el. A YA könyvekben megszokott elemeket keresőknek mindezek talán negatívumnak is fognak tűnni, én magam nagyon kedveltem a megszokottól eltérő megoldást és történetvezetést. Nem mondom, hogy a kamasz fiú teljesen kordában tudja tartani a hormonjait és a gondolatai nem kalandoznak el az ellenkező nem képviselői felé, de szerencsére nem bonyolódunk bele végeláthatatlan, rózsaszín érzelmi viharokba.
Szintén pozitívumként könyveltem el, hogy az átokvetőket leginkább a saját képességük tartja kordában, nem használhatják mértéktelenül a velük született tehetségüket, hiszen az adottságok használata mellett jelentkezik annak visszahatása is, amely a legtöbb esetben nem éppen kellemes.

"A barátaidat tartsd közel magadhoz, az ellenségeidet pedig még közelebb."

Nem állítom, hogy a regény tökéletes, úgy látom, hogy a nagyon érdekes alapötletből, a különleges háttérből sokkal többet is ki lehetett volna hozni, a karakterek is lehettek volna kevésbé sablonosak vagy jobban kidolgozottak, de vitathatatlan, hogy a cselszövés így is teljesen élvezhetőre, érdekfeszítőre sikeredett. Sorozatindító kötetnek teljesen megfelel ez a regény, mert kellőképpen figyelemfelkeltő ahhoz, hogy érdekeljen a folytatás és magában hordozza a személyiségek, helyzetek és bonyodalmak fejlődésének, fokozásának lehetőségét.

Végső következtetésként csak annyit tudok mondani - a Wachowski testvérek után szabadon -, hogy: kövesd a fehér nyulat macskát és figyeld minden mozdulatát, mert ő jelenti a rejtélyek megoldását!

Végezetül még annyit, hogy a borítót egyszerűen ötletesnek és gyönyörűnek tartom, ami pedig a képen jelentéktelennek tűnik, annak a tapintás ad kellő mértékben hangsúlyos jelleget. :) A kiadó a legjobbat választotta a rendelkezésre álló verziókból.

Kifejezetten jó hír, hogy a kiadó 2014. karácsonyára ígéri a folytatás, a Red Glove magyar megjelenését, amely remélem, hogy legalább ennyire élvezetes és érdekes lesz, mint ez a kötet.

Értékelés: 8/10 pont
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 304 oldal
Borító ár: 2.999,-/3.999,- (puha borítós/kemény borítós)
A mű eredeti címe: White Cat
Fordította: Kovács Krisztina

Sorozat: Átokvetők
Folytatás: Red Glove - A vörös kesztyű, Black Heart - Fekete szív
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2013.)

Posted in: 8 pontos,Átokvetők,Holly Black,könyvértékelés,Könyvmolyképző,Vörös pöttyös,YA fantasy