Tóth Csilla: Körbe ég

Története van annak, hogy miért vettem meg ezt a könyvet és a magyarázat sokkal egyszerűbb, mint bárki  is gondolná: abban az időszakomban került elém a kötet, amikor kezdtem bizalmat szavazni a magyar íróknak és mert az addigi pozitív élményeket a Delta Műhely sorozatnév alatt kiadott regények jelentették, ezért ez a kiadvány is a polcomra került. Ez három évvel ezelőtt volt és a nem túl vaskos kötet azóta várja, hogy a megelőlegezett bizalmam megszolgálja, de eddig valahogy mindig elkerülte a figyelmem, hogy ő is ott sorakozik a polcon. Tavaly év végén azonban nagyon figyelmes voltam, észrevettem, hogy ott bujkál a többiek között, bágyadtan lógatja a fejét, amiért eddig elhanyagoltam. Lelkiismeret furdalásomat csillapítandó, felvettem a Csökkentsd a Várólistádat 2014. kihívás listájába és most végre bizonyíthatott nekem a regény.

Értékelés: 9/10

Kiadó: Delta Vision

Kiadói sorozat: Delta Műhely

Kiadás éve: 2007.

Terjedelem: 246 oldal
Borító ár: 1.990,- Ft

Műfaj: paranormális thriller

Meg is tette. Méghozzá nem is akárhogy. Kaptam egy nem egészen mindennapi és mégis egészen ismerős történetet, amely egyszerre nyers, durva, elkeserítő, reményt keltő, valós és természetfeletti. Hogyan fér mindez bele ebbe az egészen vékonykának tűnő, de tartalmában mégis súlyos, elgondolkoztató és az olvasóból számtalan érzelmet kiváltó kötetbe? Ha tudnék rá válaszolni, akkor megtenném, de még most sem tudok rá egyértelmű magyarázattal szolgálni... csupán az érzéseimet tudom visszaadni. Remélem, hogy az is elég lesz.

„Ha eldobod az életed, ki lesz az, aki felveszi?” Late és Haru régi barátok – amikor megszólítja őket egy túlvilági hatalom, akarva vagy akaratlanul mindketten válaszolnak. Kezdetben nem tudják, mi az, amit elveszítenek – később pedig már nem tudják visszaszerezni. Late, a lassan egyre mélyebben az alvilágba sodródó elvált apa, csapdába esik az alsóbb és felsőbb erők háborújában, ami elvesz tőle mindent, ami emberré tesz egy embert, és végül nem marad más körülötte, mint légüres tér és végtelen ég. Hogy van-e visszaút? A könyvben nincs benne a válasz. Csak a lehetőség.

A történet az elején egészen zavaros és jó pár fejezeten át nem tudtam magamban elrendezni, értelmezni, időrendbe állítani azt, amit olvastam. Legnagyobb döbbenetemre ez most nem zökkentett ki az olvasási ritmusból, mint általában, hanem inkább az ellenkező reakciót váltotta ki belőlem, a két barát nem éppen mindennapi története, kálváriája, illetve egyre változó lelkiállapota magával rántott, nem engedett szabadulnom, és végül azt vettem észre, hogy egy olvasásra lecsúszott a könyv fele. Ez volt az az állapot, ahol még mindig nem tudtam igazán eldönteni, hogy miről is olvasok tulajdonképpen, de nagyon érdekelt a folytatás, az hogy merre fogunk onnan, ahol épp tart a történet, továbbhaladni.

"- De ők csak a vágyat látják. És a maguk módján teljesítik is. Megkaptad, amit akartál, hogy hogyan, nem számít. És adós vagy megint."

A kép: INNEN.

Olyan könyv ez, amelynek már a fülszövege is sejteti, hogy itt bizony felsőbb (és alsóbb) hatalmak lesznek jelen és ezt érezni is a történetben. Boldogan újságoltam a barátnőimnek, hogy angyalos könyvet olvasok, de nem cuki rózsaszínt, hanem bizony sötétet, borzongatósat, olyat amelyben a főhős nem süketül meg a szárnyak suhogásától és a napot sem takarják el az elmaradhatatlan angyali kellékek.

"Maradj... ember! Legalább egy kicsit még!"

Imádtam ezt a regényt azért, mert nyers, mert durva, mert sötét, mert titokzatos, mert más, mint amit eddig olvastam, és mert egyszerűen jó volt olvasni, pont tökéletes pillanatomban talált meg (talán nem hiába várt évekig a sorára) és mert a szerző nem rágott mindent az olvasó szájába. Ez a regény arról szól, hogy az ember nem választhat és arról, hogy mindig van választási lehetőség. Mindenki maga dönti el, hogy jót akar-e cselekedni, de úgy, hogy közben nem tud róla, mert valaki más irányítja... vagy éppen minden pillanatra emlékszik, de egyre durvább dolgokat kell megcselekednie és ami igazán rémisztő, hogy egy idő után ez a számára már nem is rémisztő.

"- Nagyra tartom a választási lehetőséget, Late (...). Mindig hagyom, hogy az emberek maguk döntsenek a dolgaikról. Legfeljebb besegítek egy kicsit, de soha, senkit nem hozok olyan helyzetbe, hogy ne legyen választási lehetősége. Mert mindig van választás, tudod?"

A kép: INNEN

Ez a regény nem ad választ, de rengeteg kérdést felvet és ha az olvasó nyitott, akkor a fülébe suttogja a lehetséges feleletet, felvillantja előtte az esetleges útvonalakat. Tényleg léteznek magasabb hatalmak, akik kezében az ember csak játékszer, egyszerű báb?... Ugyanakkor nélkülözhetetlen szerszám is a cél eléréséhez? Tényleg szabadon dönthetsz a sorsodról, mindig van választás? Vagy az egész csak hallucináció, drogos kábulat, amelyből nem tudsz szabadulni? A döntéseidtől függ a másik élete vagy csak a sors furcsa fintora, hogy az történik vele, ami? Az egész élet egy alku, adok és kapok? Ha többet ígérek, akkor... Tengernyi kérdés... A válaszok? Benned vannak, csakis benned, aki elolvasod, értelmezed és elfogadod ezt a történetet. Megnyitod, kitárod magad a szavai előtt, a főszereplővel együtt megjárod a poklot és aztán elgondolkozol rajta, hogy ha te vagy a helyében, akkor hogyan döntöttél volna? 

" Megszokom, hogy erő van mögöttem. Megszokom, hogy dönt a szavam. Olyannyira, hogy néha csaknem elfelejtem, hogy valójában csak engedelmeskedem. Én, aki világéletemben nem éreztem a helyemet, most megtalálni vélem. A mozdulatokban, a gesztusokban, a mások szemében vibráló félelemben. Egyre durvább a meló, mégis egyre könnyebben jövök ki belőle."

Ha az eddigi mondatok nem lettek volna nyilvánvalóak, akkor elmondom, hogy tetszett, amit olvastam. Ezt vártam... vagy valami hasonlót egy másik angyalos könyvtől is, és amit ott nem kaptam meg, azt itt sikerült. A könyv megérintett és az utóbbi idő egyik legelemibb erejű olvasási élményét szolgáltatta a számomra - még úgy is, hogy az írás nem hibátlan, néhány dolgot másként oldottam volna meg. Nagyon köszönöm a szerzőnek és a kiadónak is, hogy megteremtette számomra a történet megismerésének lehetőségét!

"- Én téged már nem ismerlek. Szívességet tettem neked, de csakis a régi barátság emlékére.
- Hülyéskedsz, haver?
- Tartsd ezt észben, égtől-szakadt."

Hogy ajánlom-e mindenkinek? Nem!

• Ez a történet nem rózsaszín mese... a hamvas lelkűek messzire kerüljék el. Néhány jelenet elég bicskanyitogató, erőszakos, megbotránkoztató, valamint az sem lányregénybe illő, amit a főhős átél.
• Ebben a regényben nem kapsz konkrét válaszokat... akik erre vágynak, messzire kerüljék el.
• Nem szereted a trágár beszédet, a káromkodást? Nem neked való a könyv, mert bizony jó párszor elhangzik benne a szaporító ige... és még sok egyéb más is.
• Ehhez a könyvhöz kell némi elvontság, adott esetben az abszurdhoz közelítő, a természetellenest elfogadó és toleráló hozzáállás, nyitottság, és helyenként nem árt az erős, sok mindent kibíró gyomor... ha magadra ismertél, akkor olvasd el és garantálom, hogy nem fogod megbánni.

Ha felkeltettem a kíváncsiságod és úgy gondolod, hogy neked való a könyv, akkor vágj bele... aztán ne engem hibáztass, ha benned más érzéseket ébresztett a regény, mint bennem! :) 

Posted in: 9 pontos,angyal/nefilim,Csökkentsd a várólistádat 2014,Delta Műhely,Delta Vision,könyvértékelés,magyar szerző,thriller,Tóth Csilla