Várólista - 2017. május

Soha nem gondoltam volna, hogy ezt fogom mondani, de ez a májusi hónap igencsak visszafogottra sikerült - már ami az engem érdeklő megjelenéseket illeti. Hiába néztem a szét a kedvenc kiadóim honlapjain, bizony alig találtam olyan történetre, amelyre felcsillant volna a szemem. Persze lehetne ideológiát gyártani, hogy miért is van ez, de szerintem erre semmi szükség, mert mindenki sejti úgy nagyjából, hogy mi lehet a probléma. A könyvfesztiválos és a könyvhetes hónapra mindenki igyekezett belehúzni, a köztes májusra pedig alig maradt valami, ami említésre méltó. A poszt tartalmának szempontjából ezt a hónapot bizony a Delta Vision Kiadó...

Folytatás »

Cassandra Clare: Mennyei tűz városa (A Végzet Ereklyéi 6.)

Továbbra is azt állítom, hogy van az a helyzet, amikor a kevesebb sokkal többet ér - a sorozat utolsó három kötete ékes példája a közhelynek számító állítás gyakorlati megvalósulásának. Mindezt annak ellenére is teljes magabiztossággal jelentem ki, hogy a befejező kötet egészen élvezetes és cselekményes volt a megelőző két részhez képest. Szépíteni tehát tudott a negyedik és ötödik rész eléggé gyászos megítélésén, de képtelen volt jóvátenni a korábban elkövetett hibákat - annyira azért nem durrant nagyot és nyűgözött le a cselekménye. Bár az árnyvadászok világa rengeteg lehetőséget rejt még magában, nagyon remélem, hogy Clary és Jace párosát...

Folytatás »

J. Goldenlane: Csillagok szikrái (Napnak fénye ciklus 3.)

Úgy érzem, hogy több évre visszatekintő blogger múltam és a jó néhány megírt értékelés miatt van alapja a következő kijelentésemnek: igazán érdekes posztot rosszul sikerült történetről könnyű írni, amit lehet szidni és közben dühöngeni, míg a semlegesről kedve sincs az ember lányának nyilatkozni, az élvezetes olvasnivalónál pedig nagyon kell vigyázni, hogy a kedvencről ne agyament és elvakult rajongói véleményt sikerüljön megfogalmazni.  Ez utóbbi talán mindennél nehezebb, mert figyelni kell arra, hogy a nyilvánvaló rajongás ne menjen a regény erényeit kihangsúlyozó megállapítások rovására. Ahogy dícsérni sem egyszerű, mert a pozitív...

Folytatás »

Brandon Sanderson: Acélszív (Leszámolók 1.)

Brandon Sanderson írásaival és elképesztő ötleteivel már az első regényének - az Elantrisnak - olvasását követően szerelembe estem, és azóta is minden egyes újabb élménnyel mélyül ez a nem titkolt vonzalmam. A Ködszerzet trilógia már a terjedelmét tekintve is hatalmas kihívás, de nagyon megéri elolvasni - higgyetek nekem. És még mindezek ellenére is tartottam kissé a Leszámolók trilógiától, mert végül is ez egy ifjúsági - vagy valami hasonló - sorozat. Na jó, legyünk konkrétak: ez pont egy olyan ifjúsági történet, amelyet érdemes az olvasni szerető, viszonylag nagyobb terjedelmű szöveget befogadni már képes - főként fiú - gyerek kezébe adni:...

Folytatás »

Gabrielle Zevin: Egy könyvmoly regényes élete

Mi is nyújthatna nagyobb boldogságot egy könyvmolynak, mint amikor egy másik könyvmolyról olvas. Pláne, ha annak még regényes is az élete - ami ugyebár a legtöbb nyomdaipari termékeket mértéktelenül bújó emberről nem mondható el. Szóval ez a könyv nekem kellett: először a polcomra, aztán majd az olvasmányaim közé. Meg jót is olvastam róla, egy olyan ember ajánlását, akinek a véleményében megbízom. A két tényező együttes hatása a vásárlásban, majd évekkel később - ezt az időeltérést azért pironkodva vallom be, de egy igazi könyvmoly érti a problémám lényegét - az olvasásban nyilvánult meg. Értékelés: 5 pont az adható 10-ből Kiadó: Magnólia Kiadás...

Folytatás »

Réti László: A hasonmás (Kaméleon 2.)

Nem véletlenül úgy válogatom össze az olvasásaimat, ahogy azok sorban követik egymást: általában váltogatom a különböző kategóriákat, stílusokat - fő a változatosság. Aztán persze néha adódik olyan helyzet is, amikor az egyik olvasmányom annyira megvisel, hogy következőnek valami teljesen másra van szükségem - valami teljesen ellenkező élményre. Ilyenkor fordulok azokhoz az írásokhoz, amelyek szerzőit, illetve írásaik várható hatásait már ismerem, esetleg beiktatok egy újraolvasást. Réti Lászlótól már olvastam, az első találkozásom az író stílusával és kissé különc karakterével, Cameron Larkin őrmesterrel egyszerre következett be - az élményt...

Folytatás »