Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2017. június 12., hétfő

Ian Tregillis: Géplélek (Fogaskerék-háború 1.)

Az olvasó már meg sem lepődik azon, amikor a jövőben játszódó történetekben feltűnnek a robotok, átveszik az emberek által végzett munkák javát, ha nem egészét, valamint kiszolgálják a gazdáikat. Egyszerű eset, szokványos, semmi furcsa nincs benne - megszoktuk. Igen ám, de mi történik akkor, ha az alapfelállás ugyanaz, de nem a jövőben járunk, hanem a múltban, egészen pontosan a XX. század elején? Mert bizony éppen ez a helyzet ebben a különleges hangulatú, alapjaiban ismerős, ám mégis egyedi elveken alapuló és rendhagyó ötletek mentén előre haladó történetben. Mi volt az az apró momentum, ami létrehozta ezt a miénkhez hasonló, de történelmében attól mégis eltérő társadalmat és világrendet?

Értékelés: 9 pontot kap az adható 10-ből
(Csak, hogy legyen még hová fejlődni.)
Kiadó: Twister Media
Kiadás éve: 2017.
Terjedelem: 462 oldal
Borító ár: 3.490,- Ft
Sorozat: Fogaskerék-háború
Folytatás:
2.) Gépfelkelés
3.) Gépszabadság
Kategória: disztópia, steampunk
A sorsfordító eseményre a tizenhetedik században került sor, amikor is egy németalföldi matematikus találmánya felborította Európa addigi hatalmi egyensúlyát - világi és vallási értelemben. A technika és a mágia keverékével, a két komponens együttes alkalmazásával megalkotta a gépembereket, amelyek alapból mechanikus szerkezetek, de az akaratukat az alkímia szabályozza. Ennek eredményeként alig százötven évvel később már nincs olyan ország vagy társulás, amely ellen tudna állni a holland csapatoknak, a kálvinista Hollandia által képviselt hatalom jelentősnek tekinthető. A fapapucsoknak egyetlen ellenségük maradt, a francia katolikusok, akiket addig üldöztek és támadtak, míg azok kénytelenek voltak a székhelyüket az újvilágba áthelyezni. Az összecsapásoknak azonban még így sem szakadt vége. 

A két szembenálló fél konfliktusa között nem csak területi, illetve a régmúltba visszanyúló hatalmi ellentét húzódik meg, hanem ideológai ellentmondás is. Amíg a kálvinista Hollandiában a gépembereket csak alkatrészekből álló eszköznek tekintik, addig a katolikus franciák szerint sokkal többek egyszerű használati tárgynál. Minden csak nézőpont kérdése, mondják, és ez jelen esetben is így van. A gépszolgák közül ugyanis egyesek tényleg öntudatra ébrednek, valamilyen módon megszűnik az őket gúzsba kötő korlátozás és előtérbe kerül a szabad akaratuk. Természetesen az ilyen megengedhetetlen, a renegát gépszolgát el kell pusztítani, hogy rendellenes létezésének nyoma se maradjon.

A történet éppen egy ilyen renegát pusztulásával kezdődik, miközben betekintést nyerhetünk a gépszolgák életébe, amelyet kitölt a parancsok teljesítésének hierarchikus rendszere, illetve annak minden járulékos következménye. Jax szemén és gondolatain keresztül jól látható és könnyedén átélhető mindaz, aminek ezek a lények - a kattogók -, ki vannak téve egész létük során, a nap minden percében. A regény három különálló, de egymást folytonosan keresztező töténetszál mentén fut. Bár Jax tűnik a legfontosabb szereplőnek, a másik két "játékos" is legalább ugyanolyan fontos az események alakulásának szempontjából.

Mindegyik főszereplő megkapta a maga fejezeteit: ugyanúgy megismertem a gépemberek érzéseit és gondolkodását, ahogy a kálvinista egyház soraiba beépült katolikus pap motivációját és érzéseit, illetve a katolikus franciák által vívott elkeseredett harcok hátterét és jelenét. Az Európában játszódó részek tartalmazzák az alapokat és előkészítik az eseményeket, az amerikai kontinensre érkezve  pedig felgyorsulnak a történések és az addigi könnyed elbeszélés véres kalandok sorává válik. 

Nagyon különleges az egész történetet meghatározó hangulat: a jól ismert társadalmi berendezkedés és viselkedés keveredik a gépszolgák - jövőt idéző - jelenlétével, a háttérben pedig ott érződik a mágia mindent betöltő rezgése.
A meglehetősen minimalista borító hatalmas telitalálat, mert egyszerűsége ellenére is egyszerre utal a regény lényegére: a gépekre és az individumra, illetve minden ezekkel kapcsolatos kérdésre. Első ránézésre még csak sejteni sem lehet, hogy ez a puritánság milyen alapos és részleteiben tökéletesen illeszkedő történetet takar, amely ráadásul még komoly filozófiai és vallási kérdéseket is boncolgat.

Bevallom, hogy féltem ettől a kötettől, mert már remélni sem mertem, hogy ebben a témában olvashatok olyat, ami nem fullad - és fullaszt - bele a klisék tengerébe, amely eredeti ötletekkel, mozgalmas cselekménnyel és mindezeken kívül még mondanivalóval is szolgál. Pedig így van. A kezdeti félelmem teljesen alaptalannak bizonyult, nem csak az alapok voltak a helyükön, hanem az események is, amelyek még véletlenül sem kanyarodtak a könnyebb irányba, egyik akadály után következett a másik, amelyet a szereplők csak nehézségek és súlyos veszetségek árán tudtak elhárítani.

Persze azért sejteni lehetett, hogy Jaxból előbb vagy utóbb renegát lesz, ahogy azt is, hogy ezt követően - szintén előbb vagy utóbb - össze fog akadni a franciákkal. De teljesen a földhöz vágott a pap sorsának alakulása, megleptek a francia udvarban történtek és persze az, hogy a kellemesen folydogáló történet egyik pillanatról a másikra vad mészárlásba vált át, folyik vér, repkednek a belsőségek, hogy aztán az addigitól eltérő úton haladjon tovább.

Annak ellenére is kereknek és egésznek érzem ezt a történetet, hogy egy sorozat kezdő kötetéről van szó. A regény kezdeti és a végpontja között hosszú utat jártak be a szereplők - érzelmi, etikai és földrajzi értelemben is -, a világfelépítés mellett az események alakulása is lényeges volt. Az utolsó oldalakon sikerült eljutni oda, ahol az addigi történések értelmet nyertek, ahol a külön futó szálak összeértek, ahol lezárult az addig megtett út és megnyílt a lehetőség egy új, addig még nem látott jövő felé. 

Imádtam a kattogók világát, azt ahogy az egész lényük megszínesítette ezt a történetet. Jól összerakottnak találtam a létezésük minden rétegét: a viselkedésüket, a szolgaságukat, a mágikus korlátozásaikat, a küldetéseik negatív hatásainak megnyilvánulásait, az egymással való kommunikációjukat. Hollandiában komoly múltja van a kattogók gyártásának és karbantartásának, a működésükkel kapcsolatos titkok őrzésének. Ugyanígy komoly erőt fektetnek a franciák a titkok felfedésére, a gépemberek működésének megfejtésére.

Féltem a történet vallási vonatkozásaitól, mert amilyen könnyen nyúlnak az írók ehhez a témához, olyan könnyen el lehet vele rontani az összképet. Ian Tregillisnek ezt is sikerült olyan remekül megoldani, hogy a vallási ellentét szerves részét képezi a történetnek, de nem érezni annak erőltetettségét vagy éppen eltúlzott mértékét.

Jó kis sztori ez: olvasmányos, érdekes, különleges és mindezek mellett még kellő mértékben kegyetlen is. Nem mindennapi, akár csak az írója, aki maga is szokatlan személyiségnek tűnik a könyv végén található rövid leírás alapján.

Múltban megtestesült jövő, steampunk hangulat, valós szereplők és alternatív történelmi események, ármány és cselszövés, ellentétek ütközése, új szövetségek születése, átgondoltan lefektetett alapok és felépített cselekmény, szemléletes leírások. Úgy tűnik, hogy tetszett? Igen, nagyon jó volt olvasni. És most már csak egy kérdésem maradt: hol van a folytatás? Mert bizony jöhetne már. Rengeteg lehetőség van még ebben a világban, ezekben a szereplőkben.

Egy valamit viszont mindig érdemes észben tartani: "Az órásmesterek hazudnak." 




0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons