Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2012. augusztus 28., kedd

Susan Hill: A fekete ruhás nő

Nem volt kedvem magammal cipelni egy trilógia féltégla méretű befejező kötetét, ezért ezt az egyébként nem túl vaskos könyvet ragadtam fel és vittem magammal. A kötet már régóta szerepel a várólistámon, de nem kapkodtam túlságosan az olvasásával. Most pont kapóra jött az alkalom.
Szinte semmit sem tudtam a könyvről. Mindössze annyit, amennyit a fülszövegben olvastam, illetve a műfaját, ami horror. Valamint azt, hogy Daniel Radcliffe főszereplésével film is készült belőle. Az új kiadás már a filmes borítóval jött ki, én viszont az egyik régebbi kiadást olvastam.
Azt hiszem elkövettem azt a nagy hibát a könyvvel kapcsolatban, hogy fényes nappal olvastam. Pedig éjszaka és/vagy egyedül egy lakásban/házban olvasva sokkal nagyobb hatása lett volna. A másik hibát a kiadó követte el, aki a fülszövegben megemlít több olyan tényt, amelyet az író csak a történet felénél, esetleg a vége felé árul el. Ezzel gyakorlatilag megöli a meglepetést, a lényeget.
A történet azzal kezdődik, hogy főhősünk, a középkorú Arthur Kipps vidéki házában éldegél a családjával boldogságban, békességben. Karácsony estén azzal töltik az időt a család fiatalabb tagjai, hogy kísértettörténeteket mesélnek egymásnak, mert ez hagyomány Angliában. Arthur kellemetlenül érzi magát ettől, majd amikor ő kerül sorra megtagadja a történet elmesélését. Nem mondja el később sem, hanem úgy dönt, hogy leírja és majd csak a halála után teszi hozzáférhetővé az írást. A könyv további része innentől kezdve visszaemlékezés a fiatal Arthur által átélt eseményekre, aki Anglia távoli vidékére utazik egy ügyfél ügyeinek rendezése érdekében. Itt lesz része abban az élményben, amely egész későbbi életére rányomja a bélyegét.
Maga a történet elég érdekes és elég borzongatós volt. Azért sötétben és egyedül olvasva még hatásosabb lett volna. Elég jól sikerült a hangulatteremtés. A lápvidék, a hirtelen leereszkedő köd, a csak apálykor járható töltésút mind hozzáadta a maga részét a hangulathoz. Különösen érdekelt a falusiak zárkózottsága, a titok, amely emögött a jellemző mögött rejtőzött. Végül megkaptam rá a választ is. A könyv eleje elég lassan indul, az eseményeket komótosan vezeti fel az író, majd egy szakaszon eléggé felpörögnek az események. A végén pedig van egy csattanó, amire bevallom, hogy már nem is számítottam.
A könyv és a hangulata is tetszett, de ennek ellenére is vannak hiányérzeteim a történettel kapcsolatban. Elég egyértelmű volt a számomra, hogy ki lehet a fekete ruhás nő és hogyan kacsolódik az egyéb jelenségekhez. Biztos voltam benne, hogy Arthur megrázkódtatása mélyebb, mint az elején sejteni lehet. Bizonyos részeket, történelmi háttereket jobban is kidolgozhatott volna az író, ezáltal még élvezetesebbé tehette volna a történetet. Lehetőség bőven lett volna rá, mert a kötet eléggé rövid, mindössze 204 oldalas volt az a kiadás, amit én olvastam. Többet is ki lehetett volna hozni ebből az alapötletből.
Ha már az alapötletnél tartunk: határozottan kíváncsi lettem a filmre. Leginkább arra, hogy mivel turbózták még fel a történetet, mert szimplán a könyvből filmet készíteni elég soványka végeredményt nyújtana. Már a trailer alapján is azt mondom, hogy jelentősen felturbózták az eseményeket. Ha megnéztem, majd beszámolok a véleményemről.
Összefoglalva: tetszett a könyv, de maradt azért némi hiányérzetem és úgy gondolom, hogy többet is ki lehetett volna hozni az alapötletből. Arthur nagyon szimpatikus, kissé naiv, de szerethető szereplő. A könyv hangulata nagyon jó, kellemesen borzongatós. Nem a legerősebb horror, de egészen élvezhető fajta. Hátránya, hogy igen rövidke.



Pontszám: 8 pont
Kiadó: General Press
Kiadás éve: 1995.
Terjedelem: 204 oldal
A mű eredeti címe: The Woman in Black

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons