Réti László: Panda (Kaméleon 3.)

"Soha ne hagyj unatkozni egy zsarut!" - olvasható a legújabb Réti László regény borítóján, amely a beharangozott Panda-szindóma cím helyett végül csak egyszerűen Panda névre hallgatva jelent meg. A kijelentéssel részben egyetértek, részben pedig nem - erről majd később még szólnék. A cím megváltoztatására nem találtam indokot, mert a történethez lényegesen jobban passzol az eredeti elképzelés - valószínűnek tartom, hogy nem a szerző javasolta a módosítást.

És akkor kanyarodjunk is vissza az idő semmit tevéssel való eltöltéséhez vagyis az unatkozáshoz. Cameron Larkin korábban is bebizonyította már, hogy nem vezet semmi jóra az, ha tétlenkedni hagyják - igaz, azt is megmutatta, hogy az sem teremt kisebb káoszt, ha van mivel foglalatoskodnia. Viszont örülök annak, hogy egy kicsit hagyták "unatkozni" a szerzőt, a volt zsarut és ráérő idejében megírhatta a látszólagos tétlenségre kötelezett Larkin őrmester következő kalandját. Ennyi őrültség csak egy nagyon fáradt és kimerült vagy éppen egy "pihent" elméjű ember fejéből pattanhat ki - minden csak nézőpont és értelmezés kérdése. Hogy Réti László ezek közül melyik lehet? Larkin humora annyira természetesen és gördülékenyen tör elő a szövegből - a helyenkénti morbiditása ellenére is -, hogy feltételezésem szerint ez konkrétan a szerző sajátja, ez ő maga. Bár ez csak feltételezés és megérzés, tekintve hogy Larkin kalandjain kívül más művet még nem sikerült abszolválnom Réti Lászlótól. Talán már épp itt lenne az ideje.

Értékelés: 9 pont a 10-ből
(mert helyenként lefárasztott)
Kiadó: Művelt Nép
Kiadás éve: 2017.
Terjedelem: 478 oldal
Borító ár: 3.990,- Ft
Sorozat: Kaméleon
Előzmény:
1.) Kaméleon
2.) A hasonmás
Műfaj: krimi

Egyéb: e-könyvként is kapható
(pl.: lira.hu, bookandwalk.hu)

Larkin őrmester körül viharfelhők gyülekeznek: a belső ellenőrzés vizsgálódik egy kigyulladt autóban életét vesztett kínai ügyében, akinek halálához a rendőrnek köze lehet - ugye mindenki emlékszik erre a jelenetre? -, az őrmestert felfüggesztik, pszichológushoz kell járnia, aki majd megállapítja, hogy alkalmas-e munkavégzésre. Egy jó gyilkossági zsarura azonban mindig szükség van, főként ha beesik egy kényes ügy. Márpedig az elég kényesnek tűnik, ha eltűnik a bankigazgató felesége, ráadásul az igazgató a rendőrfőnök barátja. Larkint megfigyelésre küldik, a szemközti épületből, egy házassági tanácsadó idoda egyik helyiségéből  kell szemmel tartania Shane Connor lakását - ő kapja az éjszakai műszakot. Unalmas meló, nagyon unalmas Amikor magánéleti problémával küszködő házaspárok kopogtatnak az ajtón, az önjelölt doktor örömmel ad nekik tanácsokat. Hogy közben mi a helyzet a megfigyeléssel? Ja igen, az is halad - úgy is mindent vesz a kamera.

Tipikus Larkin sztori: szórakoztató, az előtérbe tolakodó humor hátterében megbújik a nyomozói munka minden szükséges eleme, emiatt egyszerre élvezetes és hiteles a történet. Már amennyire egy kitalált sztori hiteles lehet... De azt szerintem csak a szerző tudja, hogy az általa írt sztoriban mennyi a valóság és mennyi a kitaláció. Remélem, hogy egyszer majd megosztja ezt az infót az olvasóival, mert nagyon érdekelne.

Szóval Larkin unatkozik és elfoglalja magát azzal, ami éppen akad és amely tevékenység az alábbi reakciókat váltotta ki belőlem: dőltem a röhögéstől és kb. harminc oldalanként félretettem a regényt, mert meg kellett pihennem - fizikailag is, meg mentálisan is. Ennyi ökörséget ugyanis nem lehet huzamosabb ideig elviselni, meg is kell azt közben emészteni, különben nem fejti ki rendesen a hatását.

Szívesen sorolnám a kedvenc jeleneteimet, de akkor be kellene másolnom ide a regény jelentős részét, azt pedig ugyebár nem engedik a szerzői jogok, ezért csak néhányat emelnék ki. Szóval akkor, dióhéjban:

• A pszichológusnál tett látogatás(ok), valamint az itt hallottak átültetése a tanácsadói beszélgetésekbe. Konklúzió: az ember szexuális élete bonyolultnak tűnik, de egyáltalán nem az, mert minden ok és tünet ugyanoda vezethető vissza: a Panda-szindrómára.
• A belső elhárítás - alias K ügynök és J ügynök -, valamint Larkin eszmecseréi. Egyszerűen fergetegesek.
• A nyakkendők és a hozzájuk tartozó történetek. Még mindig.
• A filmes utalások. Megjegyzem a szerző teljesen képben van a mai trendekkel.
• Az autó, a menyét, a kábelek, Polip és a taxi - így egyben az egész és minden következmény.
• A pincér. Csak így egyszerűen. Larkinnak bejött. Nekem is.
• Meg a nyomozás, mert az is volt ám, csak időnként elvesztettem a fonalat, mert nem látam a röhögés közben potyogó könnyeimtől.

Nem is tudom, hogy mit mondhatnék írhatnék még... Talán annyi is elég lesz, hogy köszönöm az élményt és várom a következő eszement és őrült kalandot. Mert abban biztos vagyok, hogy az lesz. És amíg annak megjelenésére várakozom, ígérem, hogy olvasok majd valami mást is a szerzőtől. Állítólag azoknak teljesen más a stílusa, a hangulata, de gondolom, hogy a kedvencem, a profi nyomozói munka abban is jelen lesz - bármi legyen is a téma.

Folytatás »

Lauren Blakely: Kőkemény

A regény borítója és a fülszöveg stílusa valami hasonlót ígért, mint a Gyönyörű sorozat kötetei, vagy éppen Emma Chase Behálózva sorozatának történetei: szenvedélyt és humort - mindezt a férfi főszereplő szemszögéből. Bár a romantikus és erotikus történetekkel kapcsolatban vannak fenntartásaim, de néhanapján még én is elcsábulok és pironkodva ugyan, de bevallom, hogy gyengéim a pasi szemszögből megírt történetek - amelyeket szorosan követnek a váltott nézőpontú regények. Tudom, hogy az egész csak hamisítvány, hiszen a szerzők a legtöbb esetben nők, de akkor is. A gyengeségek azért vannak, hogy leküzdjük őket, de néha el kell buknunk, hogy érezzük a hatalmukat, és ez nálam most pont egy ilyen eset volt.

Értékelés: 7/10
Kiadó: Művelt Nép Könyvkiadó
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 286 oldal
Fordította: Márton Andrea
Borító ár: 3.590,- Ft
A mű eredeti címe: Big Rock
Sorozat: The Men of Rom Com
Folytatás:
2.) Mister O
3.) Well Hung
Kategória: romantikus

Egyéb: ekönyvként is kapható

Szóval ott tartottunk, hogy szenvedély és humor... Spencer Holiday egy ismert New York-i aranyifjú, amolyan röptében a legyet is stílusú pasi, aki miután eladta az egyik befutott ötletét, a Boyfriend Materialt, korábbi egyetemi ismerősével közösen megnyitotta a The Lucky Spot bárt - amelyből most már három is üzemel Manhattenben. Charlotte és Spencer régóta ismerik és jól kiegészítik egymást. Spencer apja végre megtalálta a megfelelő vevőt az ékszerboltja számára, a vevő azonban túlontúl konzervatív, ezért az eladónak is oda kell tennie magát - Spencer aranyifjú hírneve ebben az esetben nem túl nyerő. A helyzet és az üzlet megmentése érdekében Spencer súlyos hazugságba keveredik: vőlegénynek vallja magát - a kijelentés után pedig már nincs visszaút, mindenkinek oda kell tennie magát a színjátékban. Persze az előadáshoz partner is kell, aki nem is lehet más, mint Charlotte, a régi és mindenre kapható barát.

Igazság szerint ennek a könyvnek a borítója olyan, mint a főszereplője: pont annyira nagyképű és van eltelve magától, hogy az már-már zavaró. Mert Spencer ilyen: huszonnyolc éves, egyedülálló, gazdag, jóképű és úriember. Ugyanakkor vannak szabályai, amelyeket minden esetben betart: először mindig a nőnek szerez örömöt, nem kötődik senkihez és soha, de soha nem viselkedik seggfejként - és természetesen azt hiszi, hogy mindent tud a nőkről. Aztán belekeveredik ebbe a jó nagy csávába és kiderül, hogy a nők tudnak még meglepetést okozni a számára - sokkal többet, mint azt feltételezte volna.

Számomra ez a történet teljesen egyértelmű volt és nem szolgált túl sok izgalommal - bár attól még lehetett volna szórakoztató és szenvedélyes, de sajnos egyik esetben sem sikerült megütnie azt a szintet, ami miatt emlékezetesnek mondanám. Spencer stílusától az elején rendesen forgattam a szemem és néha még a fogam is csikorgattam, mert bizony eléggé el volt telve saját magával és önnön nagyságával, tökéletességével, meg a mindenféle tudásával - és persze a farka nagyságával, meg az általa nyújtott teljesítménnyel. Ugyanakkor az is nyilvánvalóvá vált már a legelején, hogy még véletlenül sem az a vagány csávó, akinek beállítja magát, hanem inkább későn érők táborába tartozó jófiúk egyike. Későn érő a drágaságom, mivel huszonnyolc éves korára még csak odáig jutott, hogy egyik virágról a másikra szállt, ugyanakkor részleges színvaksága miatt nem vette észre a kertben nyíló legszebb és legpompázatosabb virágot, vagyis pont azt a nőt, aki végig ott volt a szeme előtt.

Charlotte szempontjából nyilvánvaló, hogy már az egyetem óta szerelmes a pasiba, de miután nem keltette fel nőként az illetékes érdeklődését, ezért ahhoz a nagyon fájdalmas és végtelen türelmet igénylő cselhez folyamodott, hogy barátként - és üzlettársként - maradt a közelében, reménykedve az esetleg bekövetkező változásban. A kamu eljegyzés tehát Charlotte számára igazi mentőöv, lehetőség, hogy más szerepkörben is megmutatkozzon Spencer előtt - bár a szerző próbálja úgy beállítani, hogy Spencer is megmenti kamu menyasszonyát annak volt barátjától.

A lényeg végül nem más, mint hogy Spencer szembesül az érzelmeivel: először egy bizonyos testrészén keresztül, majd az agyával is felfogja azt, amit végül is már korábban is illett volna magával tisztáznia. Amit még mindenképpen meg kell említenem a regény jellemzőjeként - mindenki eldönti maga, hogy ezt előnyként vagy hátrányként értékeli -, hogy nem tartalmaz érzelmi hullámvasutat, hanem teljesen kiegyensúlyozott a cselekménye - sőt még a szereplők lelkivilága is. Minden megy a maga útján, lassanként megvilágosodik a főhősünk és a végén tényleg úriemberként - meg persze szerelmes férfiként - viselkedik, nem csak azt állítja magáról.

Viszont pont a kiegyensúlyozott cselekmény és lelkiállapot miatt nem érződött számomra a szenvedély mértéke, így viszont laposabb és kiszámíthatóbb lett az egész történet. Igazából nem vártam a regénytől sokkal többet, mint amit kaptam - talán a szenvedélyből kellett volna valamivel több. Igazából egy délután alatt abszolválni lehet a történetet és nem is igazán érdemes többet az olvasására szánni, viszont arra a délutánra kellemes kikapcsolódást nyújt. Egyébként szegénykém olyan tizenkettő egy tucat, nem emelkedik ki a kategória többi írása közül, bár tény, hogy az írásmódja valamivel igényesebb - és talán szórakoztatóbb -, mint némelyik hasonszőrű társáé. Csak az a baj, hogy nekem ez így kevés és eléggé lagymatag, tényleg olyan tizenkettő egy tucat, semmi kiemelkedő és maradandóan emlékezetes. Egy olvasást persze megért és nem érzem úgy, hogy elpocsékoltam az olvasásra fordított időt, mert amíg benne voltam a történetben, addig sodort magával - csak miután elkezdtem rajta agyalni, éreztem úgy, hogy olvastam már ennél sokkal jobbat is.

Azt azonban nem hagyhatom szó nélkül, hogy a terjedelméhez és a kivitelezéséhez és a kapott élményhez képest a könyv piszok drága - vagy inkább azt mondom, hogy pofátlanul borsos az ára.

Folytatás? Talán. A "Mister O" cím nem valami vonzó, de Nick érdekes figurának tűnik, Talán majd egy gyenge pillanatomban engedni fogok a fülembe suttogó kisördögnek...

Folytatás »

Marie Force: Végzetes viszony (Végzetes-sorozat 1.)

Az előző olvasmányom kissé megfeküdte a gyomromat, ezért következőnek valami olyat akartam, ami egyszerre mozgalmas, érdekes és érzelmes, ugyanakkor mégsem bugyuta. Úgy gondoltam, hogy egy romantikus krimi, vagy a nyomozás leírásába oltott csipetnyi, esetleg valamivel több romantikát ígérő történet pont meg fog felelni az előzetes elvárásaimnak. Úgy érzem, hogy sikerült megtalálom a hangulatomhoz leginkább illő olvasmányt, ami éppen azt az elegyet képviselte, amire leginkább a szükségem volt.
Persze attól függ, hogy honnan nézzük a megfelelő elegyet, hiszen krimiként ennél keményebbet és összetettebbet, csavarosabbat szoktam olvasni, romantikusként pedig az ennél sokkal érzelmesebbet, a szívet facsaróbbat kedvelem. Ugyanakkor minden gyengesége ellenére ez a regény most tényleg célba talált nálam - és néha nem is kell ennél több.

Értékelés: 8/10
Kiadó: Művelt Nép Könyvkiadó
Kiadás éve: 2016.
Terjedelem: 446 oldal
Fordította: Alföldi Zsófia
Borító ár: 3.490,- Ft
A mű eredeti címe: Fatal Affair
Sorozat: Végzetes-sorozat
Folytatás:
2.) Végzetes igazság
3.) Fatal Consequences
4.) Fatal Destiny
5.) Fatal Flaw
6.) Fatal Deception
7. Fatal Mistake
Kategória: romantikus, krimi, nyomozás

Egyéb: ekönyvként is kapható
(bookandwalk.hu, dibook.hu, lira.hu)

A történet főhősei Sam és Nick, akik hat évvel ezelőtt egy kivételesen forró éjszakát töltöttek együtt, aztán egyikük sem kereste a másikat többé - legalábbis ez az alapfeltételezés. Sam, vagyis Samatha Holland nyomozó éppen a karrierje - és magánélete - mélypontján van, amikor a szolgálatba való visszahelyezését követően megkapja a John O'Connor szenátor meggyilkolásának esetét. Az új ügy egyszerre teremti meg számára a lehetőséget a szakmai megítélésén esett csorba kiköszörülésére, valamint sodorja azt véglegesen veszélybe. O'Connor szenátor kabinetfőnöke ugyanis nem más, mint az a Nick Cappuano, akivel hat évvel ezelőtt futó kalandba keveredett. A holttestet Nick fedezte fel és ő az, aki a szenátor magánéletéről - mint a legközelebbi munkatársa és régi barátja - a legtöbb információval rendelkezik, ezért a nyomozás során elengedhetetlen a vele való együttműködés.
Az a bizonyos éjszaka mindkét felet egyaránt kísérti, a közös munka és az együtt töltött idő pedig felizzította a főszereplők között eddig szunnyadó szenvedélyt. Nem túl szerencsés a koronatanúval ágyba bújni, ezért Sam a zavaró tényezők ellenére is inkább a nyomozás felé igyekszik fordítani a figyelmét - főleg, hogy a meggyilkolt szenátor magánélete sokkal több titkot rejt, mint azt bárki sejtené.

Ez egy olyan történet, ahol a krimi szál keveredik a romantikus érzelmekkel, a fő események pedig az amerikai politikai élet szigorú szabályok szerint működő színpadán játszódnak. Romantikus beütésű történethez képest a nyomozás határozottan érdekesre, összetettre és alaposra sikerült, amely akár önállóan is megállta volna a helyét. Ebben a műfajban olvastam olyat is, amely pont az ellenkezőjét produkálta, vagyis a nyomozás csak álcaként szolgált a szexuális gerjedelem, illetve a következmények leírásához - és hozzá kell tenni azt is, hogy általában ennek a gyakoribb előfordulása a jellemző. Szóval kellemesen csalódtam a regény összetételét és az elemek elegyítését illetően, mert a jól felépített és élvezetesre megírt nyomozást kifejezetten olvasásra érdemesnek tartom - innentől kezdve viszont a romantika már csak hab volt a tortán.

Az E/3-ban megírt regény több nézőpontból, de lineáris történetvezetést alkalmazva meséli el a nyomozás menetét és az egyéb kapcsolódó eseményeket. A legnagyobb százalékban Sam van a középpontban, mellette Nick is fontos szerepet kap - de nem annyit, amennyit szerintem kellene -, ugyanakkor egyéb szereplők és nézőpontok is megszólalnak, teszik teljesebbé a képet.

Nem szándékom ismételni magam, de tény, hogy ebben a regényben sokkal inkább értékelhető a krimi szál, mint a romantika rész. A két elem kidolgozottsága éles ellentétben áll egymással: amíg az egyiket jól láthatóan alapos kutatómunka és rengeteg belefektetett energia teszi élvezetessé, addig a másik valahogy sutának, helyenként már inkább erőltetettnek és elnagyoltnak tűnik mellette. Túl egyértelműnek találtam a két szereplő érzelmeit, ugyanakkor nem elég mélynek, megalapozottnak - ugyan már, végül is hat év telt el azóta és csak egyetlen éjszakáról volt szó.

A nyomozói munka és annak részletes leírása miatt Sam karakterét sokkal kidolgozottabbnak éreztem, mint a szépfiú kabinetfőnökét. A nyomozó őrmesterről végül egy szakmailag elhivatott, talpraesett, az apját a végletekig tisztelő és bizonyítani akaró, a hibáit felvállaló, erős, de mégis esendő nő képe alakult ki bennem.
Nick ezzel szemben valahogy szürke maradt, akiről annyit sikerült csak megtudnom, hogy nehéz gyerekkora volt, nagyon ragaszkodik ahhoz az emberhez és annak családjához, aki segített neki kilépni ebből a közegből, valamint igencsak kitartó - a munkában és az ágyban is -, fantasztikus szerető, gondoskodó természet és természetesen kockahassal is rendelkezik. Elég sekélyes ez a leírás a női főszereplő kidolgozottsága mellett - főleg a befejezés és a folytatások ismeretében. Szóval ezen a téren lényegesen többet vártam volna. Még Sam kollégája - aki egyébként elképesztően jó fej - is összetettebb és érdekesebb személyiségnek tűnik, mint a férfi főszereplő.

A gyilkosság leírása kellően véres, a háttere éppen annyira összetett, amennyire az szükséges és a végét sem találtam összecsapottnak. Nem mondom, hogy a krimihez szokott gondolkodású olvasó ne találna hibát a rendőri gondolatmenetben, Sam néhány reakciójában - szerintem felelősségteljes nyomozóhoz és a várható következményekhez képest túl hamar vágta magát hanyatt -, vagy esetleg ne sejtené meg a gyilkos személyét még a nyomozók megvilágosodása előtt, de attól ez még egy nagyon jól összerakott sztori, amit különös élvezettel olvastam. Egyszerűen magával ragadott a történet, a szenátor élete körüli és az életviteléből adódó bonyodalmak felfejtése, az elhalálozásának titkait feltáró nyomozás részletei. Mindezek mellett Sam magánélete is pont elég izgalommal szolgált és jól kiegészítette a szakmai téren nyújtott teljesítményének bemutatását.

Kriminek nem éppen az elit kategória, tökéletességet és az állak padlón csattanós meglepő fordulatát senki se várja tőle, de olvasmányos, jól felépített és élvezhető. Mindezek mellett jól szemlélteti azt, hogy a politikai pálya milyen elvárásokat támaszt az azt választókkal szemben - mármint Amerikában. A nyilvánosság állandó figyelme előtt kell meghozni az életeket befolyásoló döntéseket, elsimítani és kezelni az esetleges buktatókat és - ha kell - halálig játszani a nagy színjátékot, az életre szóló szerepet.

A történet előnye, hogy nem csöpög a romantikától, nem viszi túlzásba a pikáns jeleneteket. A szereplők között azért valamivel nagyobb szikraesőre számítottam, ugyanakkor azt sem tagadhatom, hogy tetszettek a pergő párbeszédeik, a közös jeleneteik. Akik viszont rózsaszín romantikát és mindent felülíró szexjelenetek hosszú sorát várják a történettől, hatalmasat fognak csalódni - nekik a nyomozás biztosan a terhükre lesz.

Hozzászoktam már az egy könyv - egy párocska elálláshoz, ezért meglepődve tapasztaltam, hogy ez a sorozat nem olyan: a következő kötet továbbviszi a már megkezdett szálat és továbbra is Sam és Nick fogja magáénak tudni a főszerepet. Innentől kezdve már sokkal több lelkesedést érzek magamban a folytatást illetően. Kifejezetten érdekel a főszereplő páros további sorsa, a napi gondokkal való küzdelme és persze nem mondok nemet egy újabb nyomozásra sem.

Igazság szerint ez a vélemény negatívabbnak tűnik most, mint amit az olvasás közben megfogalmaztam magamban. Ennek mindössze egy oka van: akkor teljesen magával ragadott és beszippantott a történet, most viszont már objektívebben látom hibáit és a hiányosságait, de azért még így is a tetszett és folytatni fogom kategóriába esik nálam. A folytatást közben már elő is rendeltem, remélem meg is jelenik az ígért időpontban.

Folytatás »