Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2013. március 27., szerda

László Zoltán: Nagate

Pár évvel ezelőtt - amikor még nem mozogtam ennyire otthonosan a fantasy világában - már a kezembe akadt ez a könyv és el is olvastam a történetet. Az elmúlt évek távlatából a főbb események még felderengtek, de a részletek és a szereplők java már a múlt ködébe süllyedt.
Miért határoztam úgy, hogy újra előveszem ezt a könyvet? Mert a tavalyi évben megvásároltam a szerző két művét, amelyek közül az egyik, a Nulla pont Nagate világában játszódik és úgy gondoltam, hogy érdemes újraolvasni a regényt, feleleveníteni a világ működésének alapvető törvényeit, elmerülni a felépítésében, újra felidézni a szereplőit. Ez a döntésem azóta már kétszeresen is helyesnek bizonyult.

Nagate egy különleges világ, amelynek utcái folyamatosan változnak, térkép nem készíthető róla, épületei lerombolhatatlanok. Mágiával átszőtt, mágia által működtetett, viszonylag békés világ, ahol egymás mellett különböző fajok - óriások, orkok, ylfek, tündérek, gourrok, mallarmok és emberek - élnek a városvilág negyedeiben. Közel 20 évvel ezelőtt a Föld nevű bolygóról egy örvénylő alagutat nyitottak a városvilágra, amelynek célja átfogónak szánt piachódítási kísérlet lett volna. Az átjáró azonban bezárult és az azon átlépő közel száz földi ember Nagatén ragadt és azóta várja, hogy a Földiek helyreállítsák a két bolygó közötti összeköttetést. A fejlett földi technológia csúfos kudarcot vallott Nagate mágiájával szemben. A városvilágban rekedt földi emberek célja pedig a túlélés lett, amelynek érdekében megalkották az ipari forradalom nagatei megfelelőjét. A városvilág szerzetei múltjukat és kultúrájukat nagy részben hátrahagyva végzik napi munkájukat a Kapu menedzsmentje által megteremtett ipari zónában. A városvilágot több veszély is fenyegeti, a Felbomlás megkezdődött és gyorsan terjed, Kapu erejét belső konfliktusok, hatalmi harcok gyengítik, ráadásul a halhatatlan szerzetek között eddig nem tapasztalt ellenállás szerveződik Kapu hatalmának megdöntése céljából. Nagate lakói között elterjedt egy prófécia, mely szerint egy napon majd felbukkan egy mágiahasználó ember, aki megmentheti a városvilágot a pusztulástól. Lehet, hogy ez az idő most érkezett el? Ha igen, akkor Vizóra és társaira hosszú út és komoly, embert próbáló feladat, amolyan lehetetlen küldetés vár.

Sokat gondolkoztam, hogy a történet sci-fi vagy fantasy? Sci-fi, hiszen egy távoli, eddig ismeretlen bolygóra érkezik meg a fejlett technológiájú földi ember, illetve a technológiája használhatatlanná válásakor visszasüllyed a gőzzel és sűrített levegővel működtetett gépek korába. Ez utóbbi egészen steampunk hangulatot ad a regénynek. Ugyanakkor fantasy is, mert a mágia mindent átjár, Nagate lakói között sok a varázstudó szerzet és szó szerint megelevenednek a lapokon Tolkien könyveiből jól ismert szereplők. Szóval
Nagate világa JudLorint is megihlette.
amolyan sci-fibe oltott fantasyról vagy sci-fi hátterű, fantasy cselekményű történetről van leginkább szó. A lényeg viszont, hogy a könyv nagyon jó és érdemes elolvasni. :)

Nagate világa igazán lenyűgöző, az író alaposan kidolgozta és részletesen be is mutatta a városvilág felépítését és leírásai alapján könnyen átjárt, magával ragadott a negyedek hangulata. Engem leginkább ez a térképen meg nem jeleníthető, folyamatosan változó világ fogott meg.
"... mindenféle kontinuitásbeli és szinguláris anomáliák miatt az egyik utca nem feltétlenül ott végződik, ahol a másik kezdődik. (...) ... nagy távolságokban megeshet, hogy nyílegyenesen haladva is derékszögben érkezik vissza a kiindulási pontra az ember. Vagy még valószínűbb, hogy valami egészen más helyre, ami biztos nem ott van, ahol számítana rá."
"...Nagate furcsa viszonyai mindig csak egyetlen oda-vissza útra tették lehetővé a pontos navigálást. Így hát a renegát kereskedők párosával jártak - egyikük, aki már "visszautat" tett meg - irányított, a másik pedig jegyzetelte saját "odaútját"... És mindkettejük feljegyzéseiben más szerepelt, noha együtt utaztak - őrült egy világ ez, de hát senki nem állította az ellenkezőjét."
A városvilág adta egyedisége mellett számomra határozottan volt egy tolkieni hangulata a történetnek. A különleges képességekkel rendelkező, saját magában is kételkedő főhős, valamint a feladata elvégzésében  őt segítő útitársak, a cél felé vezető út leírása, a kalandok, próbák hangulata mind ismerős motívumként köszönt vissza. Mégsem veszett el a szerző a máshonnan is jól ismert hangulatban, hanem adalékként használta fel a történetében, mintegy szembeállítva ezt a mesebeli, mágiával átszőtt, változások nélküli kort a hirtelen megjelenő és térhódítását megkezdő ipari fejlődéssel, kizsákmányolással szemben.
Ez a fejlődés és a városvilágban élő halhatatlan lények lelkiismeret nélküli kihasználása eredményezi az ellenállás kibontakozását, melynek egyetlen célja Kapu megdöntése és a régi világ visszaállítása. A tündérek szerint a Felbomlást az emberek indították el, amikor megnyitották a két bolygó közötti átjárót. A pusztulás azóta is tart és egyre nagyobb méreteket ölt, amelyért a halhatatlanok legtöbbje az alkalmazott technológiát és ezen keresztül az idegen embereket okolja.
A forradalom szerveződése és kivitelezése adja a történet másik - a kutatással párhuzamos - szálát, amelyben emberi és egyedi sorsok tragédiái határozzák meg az egész városvilágot befolyásoló történéseket.

Egy részletesen kidolgozott, összetett cselekményű, mély jelentéstartalmat is hordozó történet elevenedik meg a könyv lapjain. Korok, vallások, nézetek, népek és egymástól lényegesen különböző célok követik egymást az olvasó tekintete előtt. A történet korántsem hibátlan, de határozottan jó és élvezhető. Bizonyos cselekmények nem okoznak meglepetést, hiszen egyértelműnek tűnik az események vonala, illetve a szereplők által képviselt nézetek és cselekedeteik is abba az irányba mutatnak, amire az olvasó számít a rendelkezésére bocsátott információk alapján. Az utazás Nostrall felé néha eseményektől mentesen, máskor feszültségekkel telve halad előre, de a vége kiszámítható: a kutató csapat úgy is eléri Városmélyt. Több meglepetést tartogat a Kapu körül zajló csata, a politikai ármánykodások, hatalmi játszmák sora. Az emberi döntések itt több érzelemnek és feszültségnek vannak kitéve, ezért lényegesen változékonyabbak és hatásuk is sokkal kiszámíthatatlanabb. Már önmagában is érdekes egyébként az alapszituáció, a halhatatlanokon uralkodó, erejüket igába hajtó halandók hatalma. A szereplők motivációit, a felgyülemlett dühöt, az elszántságot vagy éppen az elkeseredést rendkívül jól visszaadják a leírások, karakterek. A szereplők jelene mellett a múltjukat is megismerhetjük, így nyilvánvalóvá válik, hogy honnan indultak, milyen behatások miatt indultak el abba az irányba és jutottak el oda, ahol megismerjük őket a történet elején.
Nagate lényei, ahogy Enife elképzelte őket.
Felső sor: ylf, elf, ember, ork, óriás, leoben;
alsó sor: mallarm, nomád, manta, behemót, gourr, törpe.
Lények sokaságai alkotják a könyv szereplőit. Van olyan lény, akit könnyen el tudtam képzelni, mert a fantasy műfajában nem egyedi a szereplése. Volt azonban bőven olyan nagatei is, akik/amelyek csak ebben a könyvben tűntek fel és az író fantáziájának gazdagságát dicséri a megjelenésük. Sajnálom, hogy nem minden lényre sikerült azonos figyelmet fordítani, néhányról szívesebben olvastam volna részletesebb leírást.

A figyelemre méltó, szépen megfogalmazott és szinte hibátlan cselekményt felvonultató történetet egy csodálatos, Sánta Kira által rajzolt borító egészíti ki és teszi igazán feledhetetlenné, emlékezetessé.
Volt egy idő, amikor nagyon szkeptikusan álltam a magyar írók műveihez. Ha valaki hasonlóan vélekedik, akkor nyugodtan tegye félre az előítéleteit, vegye a kezébe ezt a történetet, merüljön el Nagate városvilágának titkaiban. Olyan mű ez, amely miatt büszkeséggel tölt el, hogy magyar szerző tollából származik, sok-sok irigykedés és itthon meg nem jelenő kötetek miatt érzett sóvárgások után, most először érzem azt, hogy sajnálom a magyar nyelven nem olvasókat, mert nem ismerhetik meg Nagate világát. Szegényebbek lesznek egy nagyon jó történettel, amelyet mi, magyar olvasók megismerhetünk és élvezhetünk. Tegyük akkor ezt, olvassátok el minél többen!



Pontszám: 8 pont
Kiadó: Delta Vision
Kiadás éve: 2005.
Terjedelem: 354 oldal
Kiadói sorozat: Delta Műhely
A szerző egyéb kötetei: Nulla pont, Keringés, Hiperballada,
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2009.)
Egyéb: dedikált

2013. március 23., szombat

John Scalzi: Szellemhadtest (Vének háborúja 2.)

A Vének háborúja a tavalyi év nagy meglepetése volt a számomra. Pontosan akkor került a kezembe a könyv, amikor már kezdték megfeküdni a gyomromat a műfajon belüli bonyolult, nagyon gondolkozós és nehezen feldolgozható írások. John Scalzi regénye egyből elnyerte a tetszésemet. Nem csoda, ha feszülten vártam a folytatást, amelynek a megjelenése a fordítás miatt ugyan csúszott pár hónapot, de nem panaszkodom, mert a lényeg, hogy megjelent és ismét felüdülést jelentett az író művének olvasása. De még milyen felüdülést! :)

A szerző a Vének háborújában már fellibbentette a fátylat a Szellemhadtest... bocsánat, a Különlegesek létezéséről és legfontosabb tulajdonságaikról.  Amikor megtudtam, hogy a folytatásban a Különlegesek kerülnek a középpontba az egyik szemem mosolygott, a másik pedig sírt. Miért? Mert Scalzi határozottan felkeltette az érdeklődésem az egység mélyebb megismerésére, ugyanakkor fájt a szívem azért, mert John Perryt magára kell hagynom és még nagyon hosszú időnek kell eltelnie addig, amíg újra olvashatok róla. Mindezeket követően várakozásokkal telve vettem a kezembe a kötetet és vetettem rá magam az oldalakra. Hamar magába szippantott a történet és onnantól kezdve már nem is számított, hogy ki a főszereplő és ki az, akit eddig hiányoltam, mert a mű a teljes figyelmemet a magáénak tudta és olyan szinten képes volt megszüntetni körülöttem a külvilágot, hogy még azt sem hallottam meg, ha hozzám beszéltek.
Egyébként is, minek zavarnak, ha éppen olvasok? Pláne, ha ilyen jó könyvet. ;-)

Az űrbe kirajzott és gyarmatokat is magának mondható emberiséget nagy veszély fenyegeti, mert három intelligens faj és egy ember szövetkezik egymással és tör az elpusztítására. Az ellenséges szövetség egyre több kellemetlenségeket okoz és egyre nagyobb és valósabb veszélyt jelent. Az áruló ember egyetlen hibát követ el mesteri szökési terve megvalósítása során: hátrahagy egy biztonsági másolatot az elméjéről. A Gyarmati Véderő egyetlen lehetőségként elkészíti az áruló ember klónját és beletölti az elméről készített biztonsági másolatot. A kísérlet kimenetele kérdéses és folyamatosan fenn áll a lehetőség, hogy a klón maga is árulóvá válik.

Forrás: lucasdurham.deviantart.com
Scalzinak megint sikerült egy olyan történetet kitalálnia, olyan szereplőket felvonultatnia, amely különleges élményt jelentett a számomra. Jane Sagan az előző kötetben jelentős változásokon ment keresztül, amelyek hatását ebben a történetben is érezni lehet, illetve futólag utalásokat is olvashatunk róla. Jared Dirac, azaz az áruló klónjának a személyében pedig egy olyan szereplő elevenedett meg a lapokon, aki könnyen az olvasó szívébe lopja magát. Miért? Mert ő az, aki aztán tényleg nem tehet arról, ami miatt neheztelnek rá. Ő az, akinek azzal is meg kell küzdenie, amivel az egysége többi részének nem.

Az előző kötetben az ifjúi testbe került idős emberek kiképzését olvashattuk végig, ebben a kötetben pedig a felnőtt testben születő, de tapasztalat szempontjából gyakorlatilag csecsemőnek számító Különlegesek kiképzésének módszereivel ismerkedhetünk meg. Számomra nagyon érdekes volt olvasni, ahogyan az író szemlélteti a két felkészítési módszer közötti különbséget, illetve ahogy kibontja azokat az apró információkat, technikai lehetőségeket, amelyekre már az első kötetben is történtek utalások. Gondolok itt a kommunikáció különlegességére, az összekapcsolódásra. Nagyon tetszett még, ahogyan a tapasztalat nélküli, de felnőtt emberek esetében az agyi funkciókat, illetve annak fejlődését bemutatja. Nem mondom, hogy minden esetben, de bizony néha jól esne, ha úgy szerezhetnék meg bizonyos információkat, tudásanyagot, mint ahogy a Különlegesek tették. Máskor viszont úgy éreztem, hogy nem igazán lennék a helyükben, mert a magánélet ilyen mértékű hiánya engem bizony zavarna.
Ugyanakkor azt is felvillantja az író, hogy mennyire gátlástalan és hatalomvággyal teli az ember, aki tulajdonképpen csak a saját érdekeit tartja szem előtt. Közben pedig folyamatosan tágítja, feszegeti a saját határait, próbálkozik, hogy melyek azok a lehetőségek, amelyeket a céljai elérései érdekében még elviselhetőnek tart, még el tud fogadtatni. Az is jól kitűnik a regényből, hogy a háború és a hadviselés nagyra nőtt fiúk játéka, mindössze annyi a különbség, hogy műanyag katonák helyett akarattal nem rendelkező szuper képességekkel rendelkező katonákat irányítanak.

A történet első felében Jared Dirac "születése", a kiképzése és  a fejlődése áll a középpontban. Szimpatikus volt, ahogy az író belecsempészte a történetbe a "hallgattassék meg a másik fél is" lehetőséget. Érdekes volt az áruló ember és az idegenek nézőpontjának, motivációinak megismerése is. Dirac döntései csak tiszteletet tudtak kiváltani belőlem. A könyv közepére sikerült odáig eljutnom, hogy már nem is hiányoltam John Perryt (persze azért még mindig hiányzik), mert helyette egy olyan főhőst kaptam, aki a szemeim előtt született meg és vált meghatározó szereplővé.

A szerző most is felvonultat idegen fajokat és lényeket, de lényegesen kevesebbet, mint az előző könyvében. A hangsúly azon a három fajon van, akik az emberek elleni szövetséget alkotják. A kevesebb faj miatt most alaposabb, részletesebb leírások szerepelnek a történetben, leginkább azonban továbbra is a történet szempontjából fontos információk, motivációk, hatalmi felépítés, alapvető viselkedési különlegességeik, különbözőségeik kerülnek ismertetésre. Rengeteg információ maradt azonban rejtve, amelyekre nem tért ki most a történet. Gondolom ezt a későbbi kötetekre tartogatja a szerző. Egy grafomán író akár több kötetet is szánt volna a fajok részletes bemutatásának. Scalzi nem ilyen, mindössze annyi információt tesz a cselekmények közé, amennyi az előrehaladáshoz és a történet megértéséhez szükséges. Nem bánom, hogy így tett, mert ennek eredményeként egy hihetetlenül pörgős, érdekes és könnyen olvasható, igazi kikapcsolódást jelentő történetet vetett papírra. Imádtam a mű cselekményességét, mondanivalóját és a humorát is.

A sci-fi műfajának egy olyan ágát műveli az író, amelynek élvezetéhez, az abban leírtak befogadásához nincs szükség kvantumfizikus végzettségre. A nagy gondolatok és az emberiség fejlődéséért szükséges lépések fontosságának hangsúlyozása, valamint a többnyire mocskos és hátsó szándékot rejtő cselekedetek vagy éppen a világ megváltását sugalló gondolatok ebből a könyvből sem hiányoznak. A tálaláson azonban nagyon sok múlik és Scalzi úgy tudja mindezt előadni, hogy közben egy gyorsan pörgő és élvezetes regényt ad az olvasó kezébe.
Nekem már az első kötet is tetszett, de ez mintha még attól is jobb lett volna. Már most tűkön ülve várom a következőt. És az azután következőt. És... Még szerencse, hogy Scalzi ilyen termékeny író és van mit megjelentetni. Reménykedem, hogy a kiadó is így gondolja és érkeznek majd szépen sorban a kötetek. :)

Sokat emlegettem az írásomban azt a bizonyos első kötetet, a Vének háborúját, a véleményem az, hogy ez a történet önmagában is megállja a helyét, élvezhető, olvasmányos, de igazán akkor érthető meg ez a világ, ha megismerjük az előzményeket is. Legyünk őszinték: vétek lenne kihagyni az olvasását.



A könyvet köszönöm az Agave Könyvek kiadónak!


Pontszám: 10
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 292 oldal
Eredeti cím: The Ghost Brigades
Teljes ár/webbolt ár: 2.980,- / 2.235,-
Előzmény: Vének háborúja
Folytatás: Az utolsó gyarmat
Forrás: recenziós példány, kiadótól

2013. március 21., csütörtök

Egy könyvrendelés kálváriája, azaz gondold meg, hogy honnan rendelsz

Nem is olyan rég volt, amikor könyves ismerőseimmel arról beszélgettünk, hogy milyen előnyökkel is jár a kiadótól történő közvetlen vásárlás, mind az olvasó, mind a kiadó szempontjából. Tisztában vagyok persze azzal is, hogy egyes kiadók hozzáállásuk alapján tényleg komolyan is veszik ezt a lehetőséget és meg is szolgálták/szolgálják az olvasók részéről beléjük vetett bizalmat. Vannak kiadók, akikhez viszont óvatosan kell közelíteni és nagyon oda kell figyelni. Ez a bejegyzés egy ilyen esetet hivatott elmesélni.
Forrás: nectar666.deviantart.com
Akik a moly.hu oldal gyakori látogatói, esetleg összetalálkozhattak már az ugyanezen témával foglalkozó karcommal. Az ő számukra nem fog túl sok újdonságot mondani a bejegyzés, de remélem többek számára okulásul fog szolgálni. Részemről mindenképpen levontam a történetből a következtetést és tartani is fogom magam az elhatározásomhoz. Még akkor is, ha azóta pozitív kimenettel záródott a kaland.
Szóval: hol volt, hol nem volt...

Az előzmények:

Február hónapban egy kiadó számára kihagyhatatlan a Valentin napi akció meghirdetése, egy könyvmoly számára pedig a rendelés. Amikor megláttam az Ulpius-ház Könyvkiadó 40%-os kedvezménnyel meghirdetett akcióját, akkor nem tudta ellenállni a kísértésnek és leadtam a rendelést. Természetesen a kiadó webboltjában, mert mint fentebb is kifejtettem, annak vagyok az elkötelezett híve, hogy közvetlenül a kiadónál bonyolítsam le a vásárlásaimat.
Február 13-án a rendelés leadva, visszaigazoló e-mail érkezik. Rendelési státusz: pick-pack pont, várakozás. Kényelmesen hátradőltem és mosolyogva nyugtáztam, hogy akkor várjunk. Pár nap és úgy is kezemben lesznek a könyvek.

A kálvária:

Február 20-án kezdett gyanússá válni a dolog, nem érkezett semmilyen új értesítés, hogy mehetek a könyveimért. Profiloldal megnyit, rendelés ellenőrzés, a státusz továbbra is változatlan. Furcsálltam a dolgot, de ekkor még nem gyanakodtam. 

Február 21-én, csütörtök délelőtt: egy Besztercebányán tartott projektmegbeszélés közepén csörög a telefonom, vonalas hívás, Bp-i szám. Hmm… nem igen szoktak vonalasról keresni, na mindegy. A hívást elutasítottam. Délután hazafelé Putnok környékén visszakaptam a hazai hálózatot a telefonomra, gondoltam felcsörgöm azt a délelőtti számot. Minő meglepetés, az Ulpius-ház Kiadó volt az. Közlik, hogy lejárt a csomag átvételem ideje. Mondtam, hogy ez érdekes, mert tegnap néztem meg a profilom és még mindig várakozás volt a státusz, meg értesítést sem kaptam, hogy átvehetem a csomagot. Szóval nem értem. Viszont ha átvehető a csomag, akkor akár holnap is be tudok érte menni. Szükségem is lenne a könyvre. A telefon végén lévő fazon megnézi a profilom és tényleg várakozáson van a státusz. Akkor összeállítják a csomagom és majd kapok értesítést, ha átadják postázásra, illetve ha megérkezik a pick-pack pontra. Újra megkérdezem, hogy akkor minden rendben van? A pasi helyesel, hogy igen, összeállítják a csomagot és küldik, majd elköszön és gyorsan leteszi a telefont.
Forrás: neverlanjewelry.deviantart.com
Szóval eltelt egy hét a rendelés leadása óta, amelyben a megjelöltem a kiszállítás helyét, a fővárostól mintegy 200 km-re lévő város (megyeszékhely) egyik átvevőhelyét. Egy hét után közlik velem, hogy bemehetek a könyvesboltba átvenni a csomagot. Kicsit furcsán néztem, de a türelmem néhány esetben az angyalokéval vetekszik, ezért vártam, hogy majd érkezik a csomag.
Február 25-én, 12 nappal a rendelés leadását követően egy újabb profiloldal és megrendelés ellenőrzés után - a megrendelés státusza továbbra is pik-pack pont, várakozás - egy újabb telefont eresztettem meg az ügyfélszolgálat felé. Ugyanazzal az "úriemberrel" beszélgettem. Ugyanazt a választ kaptam. Csalódottan és némiképp szkeptikusabban tettem a helyére a telefont. Most már ráncolódó homlokkal figyeltem napról napra a profiloldalamon a megrendelésem állapotát, illetve annak változatlanságát.
Március 4-én, 19 nappal a rendelés leadását követően a rendelésem állapota továbbra sem változott, a könyvek nem érkeztek meg. Újabb telefonos érdeklődést próbáltam végrehajtani az ügyfélszolgálaton keresztül, de nem jártam sikerrel, nem vették fel a telefont. Közben egy molyos és személyes ismerősöm, SzAngelika jelentkezett nálam, hogy másnap hozzák a rendelését az egyik helyről és ha gondolom, akkor még hozzá lehet csapni azon könyveimet, amelyekre olyan reménytelenül várok már hetek óta. Döntésem eredménye az lett, hogy legyen, mert a másik helyről kezdett reménytelennek tűnni az eset. Azért nekiálltam egy nem éppen szívhez szóló levél megfogalmazásának, amit aztán el is küldtem a kiadó honlapján fellelhető összes elérhetőségre.


A végkifejlet:

Március 5-én SzAngelika jelezte, hogy megérkeztek a könyvek. :) Egyeztettünk az átadásról és másnapra meg is beszéltük a találkozót. SzAngelika üzenete után pár órával megérkezett az Ulpius Kiadó levele, hogy bizony szánják-bánják a bűnüket, de az értesítő levéllel volt a probléma, mert az nem ment ki. A kellemetlenségért cserébe pedig fogadjam el a rendelt könyveket ajándékként.
Forrás: ranonus.deviantart.com
Jeleztem, hogy a technikai problémát megértem, de én bizony az ügyfélszolgálattal is beszéltem (nem is egyszer) és azokban a beszélgetésekben nem hangzott el technikai problémára való utalás, de még az sem, hogy elküldték a csomagot, hanem mindössze annyi, hogy összekészítik a kollégák és küldik. Szóval bocsánat, ha némiképp szkeptikusan fogadtam a dolgokat és bizony olvastam a sorok között, amelyek alapján azért itt komolyabb problémákra gyanakodtam, mint holmi levelek elmaradása.

Március 8-án az esti órákban a szomszéd leányzó kopogott be hozzánk és a kezembe nyomott egy nem éppen aprócska csomagot. meglepődve néztem, mert nem vártam semmit, majd a feladót megpillantva megvilágosodtam. Olyasmi történt, amire nem számítottam, mert az Ulpius-ház Könyvkiadó elküldte a számomra a rendelésem.
Azért azt tisztelem bennük, hogy végül is elküldték az ajándék könyveket. Azt viszont nem értem, hogy miért volt az jobb nekik, hogy nem fizettem a könyvekért, sőt még a postaköltséget is ők állták. Alapvetően én jól jártam, de azért ha lehet legközelebb inkább megspórolnám az idegeskedést és inkább fizetek a rendelésért.

Csak a kíváncsiság kedvéért a mai napon, azaz március 21-én ránéztem a webáruházban a profilomra, hogy változott-e valami a rendelésem körül.
Íme a végeredmény:


Azt hiszem mindenképpen jól jártam a külön rendelésemmel és a reklamációmmal is, mert bizony, ha a kiadó webáruházán múlt volna a rendelés teljesítése, akkor még mindig ott tartanék, hogy várakoznék és telefonálok az ügyfélszolgálatra és várakoznék és egyre dühösebb lennék. Ez azért elkeserítő.

A könyvek megérkezése óta eltelt időben már hallottam mástól is, hogy gond van a webáruházban leadott rendelésük teljesítésével. Azt hittem, hogy legalább tanulnak a hibájukból. Ezek szerint még sem? Ha csak minden tizedik vásárlójuknak ingyen könyvet osztogatnak engesztelésül, az elég veszteséges lehet nekik.

Csak merő kíváncsiságból: Veletek történt már hasonló? 

2013. március 18., hétfő

Nalini Singh: Angyalvér (Angyali vadász 1.)

Az írónő különleges adalékot adott a jelenleg ismert világunkhoz. Ebben a világban arkangyalok uralkodnak a Földön. Tíz, ősi és embertelen arkangyal, mindegyik egy-egy választott terület korlátlan hatalmú ura. Alattvalóik angyalok, vámpírok és emberek. A vámpírok teremtésével kapcsolatos sztereotípiák, elvárások ebben a történetben nem érvényesülnek, a szemfogas teremtmények az eddig ismertektől teljesen eltérő módon nyerik el halhatatlan életüket: az arkangyalok teremtik őket. Halhatatlanságukért cserébe száz év szolgálattal tartoznak uruknak, ha pedig megszegik vérrel aláírt szerződésüket született vadászok erednek a nyomukba és viszik őket vissza az urukhoz vagy gondoskodnak a megsemmisítésükről. A játszma szereplői között kialakult egyensúly igen érzékeny, bármelyik fél változása, a megszokottól eltérő viselkedése sok ember életét befolyásoló, könnyen tragikussá válható eseményeket indíthat el.

Elena Deveraux született vadász, az egyik legjobb a szakmájában, nem fél a veszélytől. Ez alkalommal azonban olyan megbízást kap, amely még őt rettegéssel tölti el. Raphael, New York hideg és kegyetlen arkangyala a megbízója, a feladat megoldása pedig szinte lehetetlennek tűnik. Elena tudja, hogy egyetlen  rossz mondata, egyetlen hibája is kivívhatja az arkangyal haragját, akinek egy ember élete a semminél is kevesebbet jelent.

A szerző tökéletes arányban vegyíti a természetfelettit, az akciót, az izgalmat, a feszültséget, a kegyetlenséget, a titkokat és az érzékiséget a történet folyamán. A világ társadalmi berendezkedése már önmagában is érdekes és olvasmányos szituációkat teremt, amelyre a koronát az angyalok, főleg az arkangyalok különlegessége helyezi fel. Nalini teljesen elvarázsolt az angyalszárnyak leírásaival, melyekből rengeteg szerepel a könyvben és mindannyiszor ámulatba ejtett, amikor olvashattam egyet. Irigyeltem Elenát, aki kinyújthatta a kezét és megérinthette a szárnyakat. Magam is szívesen nyújtottam volna a kezemet, hogy átélhessem azt az élményt, amit ez a mozdulat jelenthetett. Ennek hiányában be kellett érnem azzal, hogy a leírások alapján elképzeltem ezeket a pompázatos és minden angyal esetében egyedi testrészeket.


Forrás: fractalstock.devianart.com
A szárnyak mellett a karakterek sem elhanyagolhatóak. Elena egy különleges képességekkel született, erős akaratú, nehéz múlttal rendelkező nő, akinek mégis hatalmas szíve van, őszintesége és céltudatossága egyszerűen megindító. Raphael hidegsége, embertelensége és kegyetlensége a történet elején egészen megdöbbentett, ugyanakkor vonzott is, mert ez a fajta megközelíthetetlenség mindig figyelemfelkeltő. Kettejük kapcsolatának alakulásában Elena pengeélen táncol, gyakorlatilag játszik a halállal, míg Raphaelnek újra meg kell találnia emberi mivoltát, de legalább egy kicsit el kell indulnia abba az irányba, hogy ráleljen, ha úgy érzi, hogy itt az ideje.
Javarészt két főszereplőnkről és az elvégzendő feladatról szól a történet, de kaptam annyi betekintést a háttérszereplők jellemébe, hogy felkeltsék az érdeklődésemet. Nalini hol itt, hol ott szór el egy információmorzsát, amit felcsipegetve pont elég figyelemfelkeltőnek tartottam ahhoz, hogy érdekeljen több szereplő múltja, titka, sorsa. Különösen a Hetek tagjai, akik Raphael védelméről gondoskodnak és hűségük megingathatatlan, érdekelnek nagyon. Dmitri, Jason, Illium, Méreg, mind nagyon érdekes és összetett karakterek. A sorozat következő két részében Elena és Raphael további kalandjait követhetjük végig, majd az írónő külön köteteket szánt a lényeges szereplők életének.

Az érzelmek mellett az feladat megoldása sem mellékes, sőt kifejezetten fontos és a fő sodort ez jelenti a könyvben. A vadászat érdekes és feszültséggel teli cselekményeit élvezettel olvastam. Nem csak amolyan kirakatháttérként van jelen a vadászat, hanem igazából a történet alapját adja. Helyenként kegyetlen, véres és durva jelenetei adnak egy alaphangulatot az eseményeknek, amelyek jól passzolnak az arkangyalok hidegségéhez, embertelenségéhez, valamint a vámpírok számító jelleméhez. Az erős érzelmek ellenére nem engedi, hogy a regény átcsapjon egy rózsaszín csodába, így jobban értékelhetőek a leghalványabb érzelmi változások és az egyébként meghitt jelenetek.
Az írónő képes olyan jelenetekkel megfűszerezni a cselekményeket, mint Raphael csendessége, amely egyszerre volt félelemkeltő és érdekes adaléka a történetnek. Ebben az állapotában az arkangyalon eluralkodik a hideg számítás és kegyetlenség, tetteinek nem teljes mértékben irányítója. A leírás és a következmény is fergetegesre sikerült, könnyen átérezhető volt, milyen is az, amikor egy arkangyal vadászik a törékeny emberi lényre.

Az izgalmak és érzelmek hullámvasútját követően a végkifejlet szintén különlegesre sikeredett. Gondoltam rá, hogy így fog a történet vége alakulni? Bevallom, hogy nem. Tetszett a meglepetés, ugyanakkor a még nagyobb hatás érdekében az utolsó kb. 15 oldal nyugodtan elmaradhatott volna a könyvből, így egy picit túlírtnak tűnik a történet vége.
Sorozatindítónak nagyon erősre sikerült a könyv, az olvasót könnyen magába szippantja és nehezen ereszti ez a világ, amely főleg az angyalok miatt olyan magával ragadó. Amit különösen szeretek ebben a sorozatban az, hogy ezzel nincs vége párosunk kalandjainak, hanem a következő részekben is róluk olvashatok.



Pontszám: 10 pont
Kiadó: Egmont-Hungary Kft.
Kiadás éve: 2010.
Terjedelem: 440 oldal
A mű eredeti címe: Archangel's Blood
Folytatás: Angyalcsók, Angyaltánc, Angyalkard
Sorozat: Angyali vadász
Sorozathoz illeszkedő novellás kötetek: A sötétség angyalai, Angyali szárnyalás
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2011.)

2013. március 15., péntek

Lauren Beukes: Moxyland

A sci-fi alműfajai közül számomra a disztópia és a cyberpunk a legkedvesebb. Ha ilyen könyvek magyar megjelenésével találom magam szemben, akkor a mű(vek) megszerzésére irányuló késztetés hatalmas méreteket ölt bennem, amelynek figyelmen kívül hagyása, legyőzése lehetetlen feladat. Egyszerűen kifejezve: akarom és kész! Azt is figyelembe véve, hogy a szerző előző könyvét is olvastam, nem volt kérdés, hogy cyberpunk regényként, a Moxyland a könyvespolcom kötelező darabja lesz.
Az írónő tele van friss és különleges ötletekkel, amelyek üdítően hatnak a sorozatban megjelenő, legtöbbször sablon témával és stílussal rendelkező történetek között. Aki kedveli, sőt keresi az egyediséget mindenképpen élvezetesnek és egyedinek fogja találni az írásait. Így jártam a Zoo City című művével és hasonlóan jártam most a Moxyland című regényével is. Mindkettőben annyi újdonság és annyi jó ötlet volt, amely miatt nagyon örülök, hogy magyarul is megjelentek ezek a kötetek.

A műfajhoz illően adva van egy nem is olyan hihetetlen és nem is olyan távoli jövő, amelyben az elektronika, illetve az elektronikán keresztül a hatalmasok, irányítók rétege véglegesnek tűnően megerősíti uralkodását az emberiség fölött. Ebben a nem is olyan távoli jövőben a SIM kártyáddal fizetsz minden tranzakciót, azon keresztül azonosítanak, a lakásod ajtaja azt érzékelve nyílik meg neked, illetve azon keresztül rendszabályoznak meg, ha valami kihágást követsz el. A legnagyobb büntetés? A lekapcsolás, amikor nélkülöznöd kell mindent, ami a SIM kártyádhoz kapcsolódik: nem tudsz buszra, metróra szállni, nem tudsz hazajutni, vásárolni és hasonló, mindennapi dolgok. Ebben a világban a nanotechnológia már nem sci-fi keretei között mozog, hanem térhódítása megkezdődött a mindennapi felhasználási területeken is.
Ebben a világban követjük nyomon négy, nagyon is különböző életvitellel, életfelfogással rendelkező, de mégis hasonló cél felé tartó és bizonyos mértékig egymásra utalt fiatal cselekedeteit.

Milyen ez a könyv? Már a címével, a borítójával  is arra törekszik, hogy jelezze: "Én más vagyok! Én eredeti vagyok!" Ha ezekkel a jelzésekkel már megfogott magának és kinyitod a könyvet, akkor arról is megbizonyosodhatsz, hogy nem csak kívülről egyedi, hanem belülről is.
Amíg a Zoo Cityben szinte megelevenedik Dél-Afrika és érezni a területre jellemző hangulatot, addig ebben a regényben bár tudjuk, hogy Fokvárosban tartózkodunk, de a helyszínről lényegben csak említés szintjén értesülünk, amolyan hátteret biztosít csak, maga a történet bárhol játszódhatna a világban. A technikai fejlődés adta lehetőségek, szabályok és azonosságok mellett az egyediségek kezdenek a háttérbe szorulni. Ami hazai szemmel nézve mégis a regény egzotikumát adja az a nevek kavalkádja.

Az mindenképpen látszik, hogy az írónő otthonosan mozog abban a környezetben, amelyet a történetében megjelenít és ismeri a perifériára szorult emberek gondolkodását, vágyait, törekvéseit. Mindezt összedolgozva a már napjainkban is adott technikai lehetőségek és alkalmazások továbbgondolásával, így utólag teljesen egyértelműnek tűnik, hogy elkészült ez a regény. Négy karaktert említettem a korábbiakban, akik eltérő társadalmi helyzetüktől függetlenül mégis a társadalom perifériájára kerültek.
Kendra egy fiatal művész, akinek tehetsége az iskolai végzettségének hiánya ellenére is kezd elismerést kivívni, előnyben részesíti az analóg technikát a digitálissal szemben. Sajnos a tehetség, ha nincs körülötte felhajtás vagy valamilyen botrány, akkor önmagában nem elég. Kendra egy nanotechnológiai kezelésnek veti alá magát, amelynek eredményeként gyakorlatilag élő reklámtábla lesz belőle.
Toby, a bohém, kábítószerfüggő és gazdag fiú, aki az anyja támogatásának köszönhetően viszonylag gondtalan életet élt és hobbijának, a videóbloggerkedésnek élt. Minden érdekli, aminek csak egy kicsit is botrány vagy ellenállás szaga van, az átlagostól egy árnyalatnyival is eltér.
Forrás: Ad Astra Kiadó

Tendeka az a karakter, akinek a többiekkel ellentétben nem adatott meg a jólét, ő az utcán él és az utcai emberekben látja a lehetőséget és ellenségének tekint mindent és mindenkit, aki akár őt, akár a hozzá hasonlóakból létrejött társadalmi réteget korlátozza a gondolataiban, az elképzeléseiben, a szabad mozgásában. Helyzete miatt azonban tehetetlen, nem rendelkezik az igazi ellenálláshoz szükséges türelemmel, érzékkel, megfelelő merészséggel, technikával, ravaszsággal. Pontosan ezen hiányosságok miatt van szüksége  segítők táborára, útmutatásokra és ötletekre.
Lerato a társadalom ismét egy újabb rétegét képviseli, ő a család nélküli, a technológia szolgálatába állított és pont ezért hidegen, számítóan viselkedő ember típusa, aki előre akar lépni, aki átgázol másokon, aki kihasználja a rendszerben található össze kiskaput és aki mindent irányítani, befolyásolni akar. Képessége és tudása pedig büszkeséggel tölti el.
Négy különböző személyiség, amelyek közül volt aki az első pillanatban szimpatikus volt és volt, akit a végére sem tudtam megkedvelni.

Forrás: devianart.com
A mű alapját a rendszer, az elnyomás elleni lázadás, illetve a rendszer lázadásra adott reakciója adja. A megjelenített négy különböző személyiség mindegyike lázad valamilyen szinten, ki látványosabban, ki alig észrevehetően. Kendra filmre fényképezése, Toby minden botrányt közzétevő blogja, Tendeka állandó ellenállása és Lerato folyamatos kiskapu keresése mind-mind a lázadás egy formája. Ahogy említettem, maga a rendszer is reagál az ellenállásra, figyeli és uralja az embereket, kiszűri az átlagostól eltérőket. Megdöbbentő volt a vezetés beavatkozása és az emberi élet semmibe vétele, még akkor is, ha ennél durvább dolgokat is megélt már a világtörténelem.
Ami számomra az írás fő mondanivalója volt, hogy lehetsz bármennyire elszánt, mérhetetlenül pontos és megfontolt vagy éppen próbálhatod magad távol tartani az igazi változásoktól, a külvilág befolyásoló hatásától, nem tudod magad kivonni a vérkeringésből. Mindig lesznek olyanok a környezetedben, akik a segítségedet kérik, akik akaratlanul is befolyásolják az életed és nem tudod magad mentesíteni az ő általuk generált hatások és következmények alól. Lauren ezt a folyamatot nagyon szépen bemutatta az írásában.
Minél többet gondolkozom a regényen, minél többet ülepedett a történet, annál inkább érzem az írás különlegességét, mélységét, annál inkább úgy érzem, hogy megfogott ez a történet és biztosan újra el fogom majd olvasni. A várható technikai fejlődés függvényében akkor már elképzelhetően más szemmel fogok rá tekinteni, de pont ez lesz benne a jó. :)

Amit nehezen tudtam elfogadni olvasás közben az a rengeteg szleng. Néha úgy éreztem, mintha magam is be lennék lőve. Főleg Toby szövegelése viselt meg nagyon, ő használta a legtöbb fura kifejezést és az ő mondatai voltak pont ezért a legnehezebben követhetők a számomra. Viszont a karaktere jellegzetes része volt ez a stílus és a végére már egész belejöttem az olvasásába, egész elfogadtam az addig furcsa szavakat.

Forrás: devianart.com
A könyv magyar kiadványa a már szokásosnak mondható Ad Astra minőséget képviseli. A mű eredeti borítója inkább harsány és figyelemfelkeltő, a hazai borító viszont könnyebben adja vissza az írásból sugárzó hangulatot, illetve teljesen passzol a kiadó stílusához. Bár szimpatikus a moxyfigura, de örülök neki, hogy a magyar kiadás más borítót kapott. Ha már moxyfigurát említettem, akkor ki kell fejeznem a sajnálatomat, hogy magában a regényben olyan nagyon keveset szerepelt.

Már nem tudom, hogy hol, de felröppent egy kérdés: Ha választhatnál melyik regény világában élnél szívesebben, a Zoo City-t vagy a Moxyland-et választanád? Mindkét könyvet elolvasva az a véleményem, hogy inkább a Zoo City-t választom. Ellenben úgy gondolom, hogy a Moxyland világának bekövetkezte sokkal reálisabb, nem hagyható az sem figyelmen kívül, hogy itt liheg a sarkunkban, az alapjai már beleszőtték magunkat a mindennapjainkba.

Az írónő honlapját böngészve azt láttam, hogy nagyon jó a kapcsolat a közte és az Ad Astra Kiadó között. Lauren külön bejegyzést szentelt a blogján a könyveihez készített magyar borítóknak és karakterrajzoknak. A szemfüles olvasók pedig más érdekességeket is találhatnak az oldalon.
Tudom, hogy Dél-Afrika messze van, de remélem, hogy egyszer ellátogat majd kis hazánkba az egyébként igen szimpatikus szerző. Az lesz az a program, amelyre mindenképpen időt fogok szakítani.



A könyvet köszönöm az Ad Astra Kiadónak!



Pontszám: 7 pont
Kiadó: Ad Astra
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 312 oldal
Teljes ár/webbolt ár: 2.990,- Ft / 2.390,- Ft
A mű eredeti címe: Moxyland
Forrás: recenziós példány, kiadótól
A szerző egyéb művei: Zoo City

2013. március 11., hétfő

Várólista - 2013. március

Ahogy az idő melegszik, úgy engednek fel a kiadók is téli, csökkentett üzemmódú állapotukból és jelennek meg a jobbnál is jobb kötetek a boltok polcain, az ajánlókban. Azt egyelőre még nem tudom eldönteni, hogy ennek teljes szívemből örüljek-e vagy inkább mégsem. A felhalmozódott, olvasásra váró köteteimet figyelembe véve számomra most a "Közeleg a tél" jelmondat és hatása lenne a leginkább megfelelő. No, nem a várható háborúk, hanem a mérsékeltebb könyvmegjelenés állapotának szempontjából.
Várólista nélkül nem múlhat el hónap. Úgy érzem, hogy megint sok könyvre vetettem szemet és ahogy magamat ismerem ezek mindegyike előbb vagy utóbb, de a polcomon fog landolni.

A listát azzal kezdem, hogy Rachel Vincent Lélekmentők című könyvének, a Sikoltók sorozat 2. részének megjelenése az első bejelentésekhez képest elcsúszott ugyan, de a kötet azóta is várólistás. Várható megjelenése: március 12. Az írás az előző havi várólista bejegyzésben részletesebben bemutatásra került.

Scott Turow: Ártatlanságra ítélve
Miért? : Mert igazából szeretem a jó krimiket és néha csak úgy megcsillan a szemem egy-egy fülszöveg olvasása közben. Ennek a könyvnek az esetében ez pontosan így történt. Arról nem is beszélve, hogy reményeim szerint jogász barátnőmet is megkísérthetem majd eme remekművel. :)
Fülszöveg: Rusty Sabich helyettes főügyész egy közép-nyugati nagyvárosban. Amikor kolléganője, Carolyn Polhemus brutális gyilkosság áldozatává válik, főnökük, aki éppen ádáz kampányt folytat az újraválasztásáért, Rustyt bízza meg a nyomozás lefolytatásával. Sürgősen meg kell oldania az ügyet, ha lehet, még a választások előtt. Még mielőtt kiderülne, hogy viszonya volt az áldozattal. Az események azonban csakhamar nem várt fordulatot vesznek, amikor Rusty élete legszörnyűbb rémálmába csöppenve a vádlottak padján találja magát. Az amerikai igazságszolgáltatás útvesztőjében kibontakozó, lebilincselően feszült tárgyalótermi dráma lerántja a leplet az ambícióról, a megszállottságról, a képmutatásról, valamint az ember eredendő gyengeségeiről és legsötétebb titkairól. És mindvégig ott lebeg a kérdés: ki ölte meg Carolyn Polhemust?
Kiadó: Agave Könyvek
Megjelenés: 2013. március 28.

Teljes ár/agavebolt ár: 3.280,- / 2.460,-


Harlan Coben: Maradj mellettem
Miért? : Az írónak eddig két könyvét olvastam, de mind a kettő esetében sikerült levennie a lábamról. Amit különösen szeretek az írásaiban, hogy a fordulatossága ellenére könnyen olvasható. Ha az a kettő tetszett, akkor remélem, hogy ez is fog.
Fülszöveg: Amikor váratlanul felbukkannak a múlt árnyai, három ember számára az amerikai álom egyszerre rémálommá válik. Megan tipikus kertvárosi anyuka, van két tökéletes gyermeke és egy tökéletes férje, boldogan élnek tökéletes házukban. Megan mégis egyre elégedetlenebb az életével. Nosztalgiával gondol vissza arra az időszakra, amikor korántsem volt minden ennyire tökéletes körülötte. Ray egykor tehetséges fotós volt, de negyvenéves korára zsákutcába jutott az élete, és a magukat celebnek képzelő, gazdag kölykök bérbe vehető paparazzójaként keresi meg a mindennapi betevőt. Egy napon azonban felsejlik egy alak a múltból. Valaki, aki miatt minden félrecsúszott. Broome nyomozó képtelen szabadulni egy megoldatlan ügytől. Tizenhét éve próbál a nyomára bukkanni egy helyi családapának, aki egyik napról a másikra megmagyarázhatatlanul eltűnt. Már ő maga sem hisz abban, hogy valaha megtalálja a megoldást, amikor váratlanul történik valami. Ahogy felgyorsulnak az események, mindhárman rájönnek, hogy bármilyen mélyre temették is titkaikat, a múlt sosem halványul el teljesen, és egy nap mindenkinek szembe kell néznie tettei következményével. Az élet napos oldalát pedig csak egy hajszálvékony vonal választja el a sötétebbik felétől.
Kiadó: Jaffa Kiadó
Megjelenés: 2013. március 14.
Teljes ár: 2.940,-



Andrzej Sapkowski: Tündevér (Vaják III.)
Miért? : Ennek a könyvnek a birtoklása nem képezi nálam vita tárgyát. Az első két részbe mondhatni beleszerettem. A szláv mondavilág, az érzéketlen (vagy mégsem?) és magányos (vagy mégsem?) hős, a lények elképesztő sokasága, illetve a szerző stílusa. Oké, nem ragozom tovább. Kell és kész!
Fülszöveg: Az emberek, törpök, manók és tündék több mint száz esztendőn keresztül éltek békében egymás mellett. De ennek a békének vége, és a fajok ismét egymás ellen – és maguk ellen – harcolnak. 
Ebben a viharos időben születik egy gyermek, akire a világ összes vajákja várt. Ciri a Cintrai Nőstényoroszlán, Calanthe királyné unokája. Különös hatalmakkal és még különösebb sorssal van megáldva, mert egy jövendölés Lángnak hívja őt: lángnak, amely örökre megváltoztatja a világot – jó vagy rossz irányba… Ríviai Geralt, a vaják magával viszi Cirit a vajákok központjába, de Ciri egyáltalán nem hasonlít a többi tanítványhoz. Nem kell keresztülmenjen az átlagos vajákok számára a természetfeletti képességek eléréséhez szükséges mutációkon, amelyek gyakran kiirtják az érzelmeket és az emberi érzékenységet. Ciri valami egészen egyedülálló. Ahogy a politikai helyzet egyre baljóslatúbbá válik, és a háború fenyegetése szinte már kézzel fogható a vidéken, Ciri megtanulja a hatalmát azok támogatására használni, akik szembeszállnak a gonosszal. De több segítségre van szüksége, mint amennyit a vajákok adhatnak neki: amint Geralt és ő elhagyják a vajákok központját, olyasvalaki veszi üldözőbe őket, aki pontosan érti a prófécia tartalmát – és pontosan tudja, mire képes Ciri. Lehet, hogy Geralt ezúttal ellenfelére akad?
Kiadó: Play On!
Megjelenés: 2013. március 26.
Teljes ár: 2.990,-



Mark Lawrence: Tövisek királya (Széthullott birodalom 2.)
Miért? : Mert egy kedves molyos barátnőm kölcsönadta az első részt olvasás céljából és ugyan nem voltam tőle teljes mértékben elájulva, de a fantáziámat azóta is csak piszkálja a folytatás. Az olvasás ténye nem kétséges, de még az is lehet, hogy a végén a polcomon fog kikötni a kötet.
Fülszöveg: A fiú, aki király akart lenni, megszerezte a trónt… Csaták százai perzselik fel a földeket, amint nagyurak és kiskirályok viaskodnak a széthullott birodalom uralmáért. A galádul lemészárolt anyja és öccse megbosszulásához vezető hosszú úton Honorous Jorg Ancrath herceg kiderítette, kik állnak valójában e végtelen háború mögött. Megismerte a játszmát, és elhatározta, hogy ő fogja letarolni a táblát, bármi áron. Húszezres hadsereg vonul Jorg vára ellen, a próféciák és a nép istenített bajnokának vezetésével. Minden becsületes ember azért fohászkodik, hogy ez a dicső lovag egyesítse a birodalmat, begyógyítva sebeit. Minden jó király tudja, hogy meg kell hajolnia a túlerő és a jövendölések előtt, ha másért nem, hogy népét és birtokát mentse. De Jorg király nem jó király. Jorg tisztában van vele, hogy a nála sokkal erősebb ellenséget tisztességes harcban nem győzheti le. Ám a tisztességes játszma sohasem szerepelt a tervei közt.
Kiadó: Fumax
Megjelenés: 2013. március 29.
Teljes ár: 4.495,-



China Miéville: Konzulváros
Miért? : Az írónak két műve sorakozik a polcomon. Szégyenkezve bevallom, hogy még egyiket sem olvastam, ellenben nagyon szeretném. Csak hát a zsúfolt olvasási program és a hangulat... A lényegen ez sem változtat, a könyvet mindenképpen a polcra pakolom, aztán majd csak az lesz a kérdés, hogy mikor fogom rászánni magam az író megismerésére. Mert a könyv egyébként nagyon érdekel.
Fülszöveg: Az ismert univerzum peremén, az Arieka nevű bolygón áll Konzulváros, ahol az emberek nemzedékek óta békésen élnek légburokba zárt diaszpórájukban. Az őshonos faj élő, szerves metropolisza az univerzum legkülönösebb teremtményeinek ad otthont, akikkel kizárólag a különleges adottságokkal rendelkező emberek, a konzulok képesek kommunikálni. Ariekán emberöltők óta minden a legnagyobb rendben zajlik, és Konzulváros éli a világtól elzárt gyarmatok békés, unalmas életét. Egészen addig, amíg egy újonnan érkező hajó és furcsa utasai fel nem borítják a megszokott egyensúlyt… 
Avice kislányként azt hitte, Konzulváros maga az egész a világ – aztán egyike lett azoknak a keveseknek, akik kijutottak a gyarmatosított űrbe, ahol különös hajók siklanak a mindennapi világ alatti térben. Mire visszatér egykori otthonába, már teljesen más szemmel nézi a valaha természetesnek vett furcsaságokat, és bármennyire is tiltakozik ellene, mégis központi szerepet játszik a bolygót megrengető eseményekben.
Kiadó: Agave Könyvek
Megjelenés: 2013. március 28.
Teljes ár/agavebolt ár: 3.980,- / 1.937,- (márc.11-28. között, előrendeléssel)


A rovat egy rendhagyó része következik, mert most egy olyan könyvet ajánlok, amely az én polcomnak már régóta lakója és amely még a nagy ezotéria mániás időszakomban lett nagy kedvenc és bár ez az időszakom már elmúlt, de az állításom továbbra is fenntartom. A kötet sokáig hiányzott a boltok kínálatából, magam is csak nagy nehezen tudtam megkaparintani az áhított példányokat. Ha valaki csak egy kicsit is érdeklődik a misztikus tanok, ősi jelképek és jelrendszerek magyarázata iránt, akkor nyugodt szívvel tudom ajánlani számukra Drunvalo Melchizedek Az Élet virágának ősi titka I.-II. című köteteket.
Fülszöveg: Az emberiség valamikor egy nagyon kifinomult műveltség és tudatosság szintjéről hullott alá a sötétség kilátástalanságába és szinte teljesen elfelejtette az Élet Virágának ősi titkát, amely a létezésnek a szakrális geometriában fennmaradt kódja. Négyezer évnél is régebbi sírok, templomok, piramisok és sziklába vájt vésetek sugározzák ma is felénk rejtett üzenetüket, hogy az Élet Virágában rejtező teremtő elv megtalálható a létezés minden részletében. A Mer-Ka-Ba aktiválása, (az emberi fénytest kb. tizenhét méter átmérőjű energiamezeje) egy magasabb tudatsík, vagy szellemi dimenzióbeli világ kapujának kulcsa.

Kiadó: Mandala-Veda Könyvkiadó
Megjeenés: 2013. máecius 12.
Teljes ár: 5.990,- /2 kötet

2013. március 9., szombat

G. R. R. Martin: Varjak lakomája (A tűz és jég dala ciklus 4.)

Valahogy olyan furán állok az egész sorozathoz. Szeretem magát a történetet, de mégis erős ösztönzésre van szükségem ahhoz, hogy kézbe vegyem a soron következő kötetet. Amikor belekezdek az olvasásba, akkor már nincs semmi probléma, mert peregnek az oldalak. Egy darabig. Mert általában féltávnál be szoktam iktatni valami könnyedebb könyvecskét, hogy kirántson abból a letargiából, amibe a szerző által papírra vetett események taszítottak. 
Szóval ösztönzés szükségeltetik. A feltételek megteremtése érdekében a tavalyi évben a Kardok vihara, ebben az évben pedig a Varjak lakomája került fel a Csökkentsd a várólistádat 2013 kihívás keretén belül elolvasandó könyvek közé. Dicséretemre legyen mondva, hogy egyik alkalommal sem cseréltem le az alternatív lista egy vékonyabb és könnyedebb könyvecskéjére ezt a tömzsikét, hanem hiánytalanul abszolváltam a sok száz oldal történéseit.
Nehéz erről a kötetről az előzményekre való utalás nélkül írni, ezért ha valaki még nem kezdett bele a sorozatba (Van még ilyen személy?) vagy csak az elején tart a történetfüzérnek, inkább nem vagy csak erős feledékenység esetén ajánlott a bejegyzés szövegének megismerése.

Van, aki úgy gondolja, hogy az egyes kötetekről nem is lehet külön értékelést írni, mert az eddig megjelent öt kötet és a várható folytatások olyan egységet alkotnak a történések szempontjából ami miatt a kötetenkénti értékelés úgy tűnik, mintha olyan 20 percenként véleményeznénk egy másfél órás mozifilmet. Nem mondom, hogy nincs igazuk, de ettől függetlenül én akkor is értékelek és leírom a gondolataimat. Jó lesz az majd, amikor az emlékek már kissé megfakultak.

forrás
Az előző kötet megdöbbentő eseményeit (Hol van Hét királyság régi fénye?) és hullahegyeit (az ismeretlen katonától kezdve a fontosabb szereplőkig, akiket most nem neveznék a nevükön) követően Westeros tényleg nem más, mint a varjak lakomája, a csata után hátramaradt, felégetett, tetemekkel borított puszta földek, kifosztott és porrá égetett falvak, valamint romba döntött vagy elfoglalt erődök végtelen sora. Azt pedig mindannyian tudjuk, hogy közeleg a tél. Innen kellene tehát talpra állítani ezt az országot azoknak, akik még vezető pozícióban maradtak. A feladat lehetetlennek tűnik, de nem lenne az, ha a koncon való marakodás helyett a tennivalók felé fordítanák a fejüket a hatalmasságok. Lehetőségük pedig akadna bőven, mert a sorozat többi tagjával ellentétben ez a kötet csak a Westeroson történtekkel foglalkozik. A Fal és a Keskeny-tenger túlpartján történtek csak említés szintjén bukkannak fel a kötetben, az ott játszódó eseményeket majd a következő rész, a Sárkányok tánca fogja elmesélni. Ezen eseményekért cserébe új nézőpontokat kapunk Cersei és Brienne személyében, valamint betekintést nyerhetünk a Vas-szigetek és Dorne földjén zajló eseményekbe is.

A Vas-szigetek (forrás)
Félreértés ne essék, Martin bácsit egy igazi zseninek tartom, de amit ezzel a királysággal és ezzel a történettel tesz, az már súrolja nálam az élvezhetőség határait. Mire is gondolok? Leginkább arra, hogy bizonyos történések olyan mértékben ki vannak részletezve, amire személy szerint nem tartok ilyen mélységben igényt, csak akkor, ha a további események ezt a részletességet megszolgálják majd. Meg tudok birkózni Cersei tetteivel, mert a kötet végén láttam ármánykodása következményeit, el tudom fogadni Jaime változását, mert szerzett testi fogyatékossága miatt a jelleme jelentős változásokon megy keresztül, értem a Vas-szigeteki emberek tetteit, a Dorneban és Sasfészekben játszódó eseményeket, valamint Sam nézőpontját is. Ezekben a történésekben látok további lehetőséget a folytatásra, látom a megkezdett szálakat, amelyek újabb eseményeket hoznak magukkal. Amit viszont egyáltalán nem hiányoltam volna a történetből, ha nem kerül bele az Brienne hosszú, kimerítő és számomra teljesen felesleges kóborlása. Komolyan mondom, hogy ideges lettem, amikor újra az ő fejezete került sorra. Mindig ugyanaz a motívum köszöntött vissza: a némber, aki ronda, aki húzzon már vissza az apja mellé, akinek harci képességeit folyton lenézik és aki folyton bebizonyítja, hogy többet tud, mint amennyit kinéznek belőle. Nagyon untam az ő nézőpontját. Ennél jobban már csak Arya semmit mondó jelenetein húztam fel magam, de az ő karakterét legalább kedvelem. Ó, majdnem elfelejtettem megemlíteni Madárkát, akit bizony szívesen megreptettem volna. Ha van szereplő, aki még Joffreynál is utálatosabb a szememben, akkor az bizony Robert Arryn. Az előbbinek legalább voltak elképzelései, de az utóbbi csak nyafogni és hisztizni tud.

forrás
Még egy dolog van, ami miatt bár szeretem és el fogom lassanként olvasni minden könyvét, de soha nem lesz a kedvencem ez a sorozat, ez pedig a reménytelenség. Közel négy és félezer oldal történései után nem tudok megemlíteni egy pozitív dolgot sem, ami eddig történt, ami kiutat vagy csak apró reménysugarat, menekülési lehetőséget jelenthetne ebből a káoszból. Mindegy, hogy ki, mit és hogyan teszi azt, amit tesz, a végeredmény akkor is a romlás felé vezet, újabb kétségbeesett helyzetbe taszít és csak egy újabb koporsószöget jelent.

Továbbra is szeretem a szerteágazó cselekményeket, a rengeteg szereplőt, a sok-sok apró mozzanatot, amelyből felépül egy esemény, illetve azt ahogy betekintünk egy-egy szereplő gondolataiba, cselekedeteit motiváló érzéseibe. Kétségtelen, hogy a szerző tényleg zseni, a történetvezetése pedig igazán egyedi, de ez a kötet most nem igazán tudott lenyűgözni. Nagyon remélem, hogy a Sárkányok táncában végre találkozhatok az események viharában korábban nyomuk vesztett szereplőkkel is. Határozottan érdekelne, hogy mi történt több szereplővel, elsősorban Tyrion, Bran, Rickon, Benjen érdekelne.

Kilenc, a történet szempontjából jelentős ház üvegablaka (forrás)

Ez a kötet lényegesen jobban összerakott és színvonalasabb, mint sok másik könyv, amit olvastam az utóbbi évben. Nehéz besorolni vagy pontozni. Bármennyire is kimagasló ez a kötet más írók műveihez hasonlítva, de a sorozat eddig olvasott kötetei között bizony a legvontatottabb cselekményű. Ez, valamint a reménytelenség fokozódása, amit kiváltott belőlem a történet adta a pontozás végeredményét. Egyelőre így érzek a kötettel, a történésekkel kapcsolatban.


Pontszám: 8 pont
Kiadó: Alexandra
Kiadás éve: 2010.
Terjedelem: 895 oldal
Teljes ár: 3.999,- Ft
Eredeti cím: A Feast for Crows
Sorozat: A tűz és jég dala
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2010.)

2013. március 7., csütörtök

Polcra került - 2013. február

A januári és az úgy általában jellemző mennyiségű beszerzéseimet figyelembe véve, februárban egészen jó kislány voltam. Még saját magam is meglepődtem a visszafogottságom mértékén, aztán a hónap utolsó napján azért még rontottam a helyzeten. :) A hónap eleje teljes önmegtartóztatásban telt a könyvvásárlásokat illetően. Közben persze figyeltem az akciókat, de erősen válogatós hangulatomban voltam, ezért csak a Valentin-napi akciók esetében csábultam el. Így utólag azt mondom, hogy bár ne tettem volna, mert az akkor rendelt könyvek a mai napig nem érkeztek meg hozzám. Ez egy külön történet, amellyel kapcsolatban egy másik fórumon már elsírtam a bánatom, de egy bejegyzés formájában majd itt is hangot fogok neki adni.

A hónapban beszerzett első könyv Carlos Ruíz Zafón Angyali játszma című kötete volt. Az előbb említett akcióban akartam megrendelni, de egy molyocska cserét kínált még mielőtt leadtam volna a rendelést. Határozottan jól jártam a kötettel, mert nagyon jó, olvasatlan állapotú és már meg is érkezett hozzám. Ha rendeletem volna, akkor pedig... :( A regényt korábban már olvastam, de az a könyv nem a saját példányom volt. A szél árnyéka és a Mennyország fogásában kötetek mellé kötelező volt beszerezni ezt a részt is. Ahhoz azonban ragaszkodtam, hogy csak a képen is látható kiadás kerülhetett fel a polcomra. Így is történt. :)

Korábbi bejegyzéseimből már kiderült, hogy mennyire nagyon szeretem a Brandon Sandersont, mint írót és a Ködszerzet sorozatot és mennyire nagyon vártam a trilógia befejező részének, A Korok hősének a megjelenését. Imádom a Delta Vision Kiadót is, mert ebben a hónapban A Korok hőse kötetekkel kedveskedtek nekem. Amint megérkezett a könyv eldobtam kaszát, kapát, azaz minden más olvasnivalót és el is kezdtem a trilógia befejező részét. A sors fintora, hogy az idei év legsűrűbb időszakára jutott a történet olvasása, de nem adtam fel, nem halasztottam el. Az olvasáson túl vagyok, értékelés is készült már és természetesen kedvenc lett.

A hónap utolsó napján azzal szembesültem, hogy mindössze az említett két kötettel gyarapodott a magánkönyvtáram. Ez pedig ugyebár megengedhetetlen állapot. :) A már említett rendelésem elmaradása miatti vigaszként az e-könyvek vásárlásába fojtottam bánatom. Ezúttal a Bookline oldalát vettem célba, mert már korábban kinéztem ott Laini Taylor Füst és csont leánya című regényének e-könyv változatát nagyon barátságos, mindössze 1.190 Ft-os áron. Böngészgettem még egy kicsit és a kosaramban landolt Nikolet Égeni Az ötödik leszármazott és Raana Raas Az ogfák vöröse című kiadványok elektronikus változata. Az előbbi 800 Ft-ba, az utóbbi 490 Ft-ba került. Azt hiszem, hogy nagyon jó vásárt csináltam.

Már nem is mondom, hogy büszke vagyok magamra, mert íz utóbbi hónapok legkevesebb beszerzése jutott erre a hónapra. Igaz, hogy a hónap maga is kurta volt. :)

2013. március 5., kedd

Marie Lu: Legenda (Legenda trilógia 1.)

Az első, ami miatt megakadt a kiadványon a tekintetem, az a borító. A másik dolog, ami megfogott, hogy disztópiáról van szó. Kíváncsi voltam, hogy miben tud újat és mást mutatni ez a történet az általam eddig olvasott, hasonló műfajú kötetekhez képest. Éltem is a sors adta lehetőséggel és nekiláttam az olvasásnak.
Történetünk Észak-Amerikában játszódik, amely közel sem úgy néz ki, mint ahogy most ismerjük. A kontinens egy részét elöntötte a tenger, lakosai két pártra szakadtak, Köztársaságiak harcolnak a Kolóniák ellen. A gyerekeket 10 éves korukban próbák elé állítják. Akik jó eredményt érnek el ezen a próbán, elit katonai képzésen vehetnek részt, akik elbuknak, azokra munkatábor vár. A közepes eredményűek adják a munkásréteget.
Két főhősünk a rendszer egymással ellentétes társadalmi rétegében nő fel és éli mindennapjait. June, az elit családból származó, 15 éves csodagyerek, aki hamarabb fejezi be az egyetemet, mint ahogy más elkezdi. Day, a szegénynegyedből származó fiú, aki egy ideje az utcán él és a Köztársaság legkeresettebb bűnözője. Kettőjük életminősége és értékrendje első ránézésre ennél különbözőbb nem is lehetne.

A szereplők életkorával kissé bajban voltam. Tudtam, hogy mindkét főszereplőnk 15 éves, de a viselkedésük a legtöbb esetben nem felelt meg az életkoruknak és bizonyos szituációk esetében is hihetőbbnek éreztem volna, ha legalább 5 évvel idősebbek a hőseink. Nem, itt nem a romantikus jelenetekre gondolok, hanem igazából az akciójelenetekre, a közelharcokra, ahol a szegénységben élő, majd hosszabb ideje az utcán bujkáló, rendszeres élelmet nélkülöző 15 éves fiú többet nyújt, mint a katonaság jól kiképzett katonája. Volt még pár hasonló furcsaság a történetben, amelyek végül is nem okoznak komoly fennakadást az olvasási élményben. Magamban automatikusan át is kódoltam a főszereplőket pár évvel idősebbnek, mert  számomra így reálisabb volt az események láncolata.

Amint túlléptem az életkor problémáján már sokkal könnyebben el tudtam merülni a történetben. Nagyon szeretem az olyan könyveket, ahol váltott nézőpontból, fejezetenként váltakozva ismerjük meg mindkét főszereplő gondolatait és motivációit. Ez a történet pontosan ilyen. Day az első pillanattól fogva belopta magát a szívembe. Segíteni akarása és a családja iránt érzett ragaszkodása, belső tartása miatt mindenképpen pozitív benyomást keltett bennem. Az is igaz, hogy annyira pozitív személyiség, hogy már  ez maga az álom kategória. June stílusában az nem tetszett, hogy eléggé fennhordta az orrát, amolyan "tisztában vagyok vele, hogy sokkal jobb vagyok nálatok" hozzáállást éreztem ki a viselkedéséből. Akkor kezdett szimpatikussá válni, amikor a bekövetkezett veszteség következményeként belevetette magát a kutatásba.

Day és June (Forrás)
A könyv eleje egy kicsit lassan indul, bár unalmasnak nem mondható, de a könyv második felének eseményeivel azért nem hasonlítható össze a cselekménye és a mozgalmassága. Amint túljutunk a bemutatásokon és a főszereplők összetalálkoznak, beindulnak az események. A történet azonban nincs túlbonyolítva, könnyen kitalálható, hogy mi is fog történni, merre tartunk. Azért azt is hozzá kell tennem, hogy számomra, aki már elég sok könyvélményen van túl, tűnt nem egészen bonyolultnak a történet, de annak a korosztálynak, akinek ez az írás szól, maradéktalan és izgalmas élményt fognak jelenteni a cselekmények. 
A könyv könnyen olvasható, igazán gyorsan lehet haladni vele. Könnyed kikapcsolódást jelent azok számára, akik szeretik a disztópia műfaját. Ha ilyen szemmel nézem a történetet, akkor határozottan kellemes  olvasási élményt, igazi kikapcsolódást nyújtott a könyv. Ha komolyabban megvizsgálom az eseményeket, akkor bizony szembetűnőek a hibái. Kérdés az, hogy mi az olvasás célja.
A kötet második felének cselekményei miatt hajlandó vagyok sok mindent megbocsátani, amivel kapcsolatban egyébként kifogásokat emelnék. Nagy pozitívumként értékeltem, hogy nincs benne szerelmi háromszög és két főhősünk sem olvad el rögtön, mint fagyi a nyári kánikulában, ha a másikra pillant. Megőrzik jellemük korábban megismert jellemzőit és nem fordulnak ki önmagukból. June is képes túllépni a neveltetése által felállított korlátokon és elgondolkodni azon, amit a másiktól hallott, valamint megvizsgálva annak igazságtartalmát, képes felelősségteljes döntéseket meghozni. 
June (Forrás)
Szerelmi háromszög és eltúlzott érzelmek nincsenek a könyvben, de a két szereplővel kapcsolatban érzett drukkolás azért bennem volt az olvasás során és még kis pillangócskák is verdestek a mellkasomban, amikor June és Day egymáshoz fűződő kapcsolatáról olvastam. Az is tetszett, hogy elmaradtak a szokásos tini nyavalygások, ebben a történetben szerencsére más eseményeken volt a hangsúly.
Ha már az eseményeknél tartunk, akkor meg kell jegyeznem, hogy a könyv némelyik része bizony eléggé kegyetlen, durva bánásmódot mutat be. Néha még magam is megdöbbentem egyes leírásokon. Ezért is nem értem, hogy miért erőlteti az írónő a YA stílust, amikor ez a történet idősebb szereplőkkel és kicsit bonyolultabb történettel lazán megállta volna a helyét az idősebb korosztálynak szóló könyvek között is.

Nem véletlen a könyv hátulján szereplő utalás egyes regényekre, mert tényleg van áthallás a könyvbeli események, jellemek és más művek történései között. A rendszer felépítése és alapgondolatai az 1984 című művet olvasóknak már nem jelentenek meglepetést. Véleményem szerint a cél ebben az esetben éppen az ellenkezője, vagyis aki ezt a kötetet a kezébe vette, előbb vagy utóbb vegye a kezébe George Orwell előbb említett művét is. Remélem, hogy sokan meg is fogják ezt tenni.

Összességében azt mondom, hogy egy határozottan jó, könnyen olvasható, kellemes kikapcsolódást nyújtó könyvet olvashattam, ami nem ad ugyan sok újdonságot a műfaj kedvelőinek, de szerez pár kellemes órát az olvasójának. June és Day karaktere érdekes, az életkoruknál sokkal komolyabbak és felelősségteljesebbek. Az események nem a két főhős szerelmi életére fókuszálnak, hanem komolyabb mondanivalót sugallanak. Természetesen a történet csak részben lezárt, de a nyitva hagyott kérdések folytatásért kiáltanak és természetesen eredeti nyelven már van is folytatás. Szeretném-e olvasni? Úgy érzem, hogy igen. A könyv végére határozottan belelendült az írónő a mesélésbe, kíváncsi vagyok, hogy a következő kötetben meddig fogja emelni a színvonalat.
Akinek tetszett a történet, az írónő honlapján érdekes dolgokra bukkanhat. :)




A könyvet köszönöm a Könyvmolyképző Kiadónak és Borostyánnak!



Pontszám: 8
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 304 oldal
Sorozat: Legenda trilógia
Folytatás: Prodigy - Született tehetség, Champion - Bajnok
Forrás: a kötet elektronikus példánya a kiadótól

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons