J. L. Armentrout: Obszidián (Luxen 1.)

Azóta bele vagyok esve a könyv borítójába, amióta megláttam, majd a rajongásomat csak elmélyítette, hogy Kelly és Lupi blogjának egyik bejegyzéséből megtudtam a kép és hozzá kapcsolódóan a borító keletkezésének történetét. A külcsín mellett a könyvet angolul olvasók értékelései is csak szuperlatívuszokban meséltek a történetről és a szereplőkről, ez pedig még jobban szította a kíváncsiságomat. Szóval nyugodtan lehet mondani, hogy nagyon vártam a regény magyar megjelenését és felfokozott elvárásokkal kezdtem neki az olvasásnak.

Katy és az édesanyja Nyugat-Virginiába költözik, mert úgy gondolják, hogy a változás majd jót tesz nekik, illetve az új környezet talán könnyebben elviselhetővé teszi a pár évvel ezelőtt meghalt apa és férj azóta is folyamatos és fájdalmas hiányát. A szomszéd házban Katyval egykorú fiatalok laknak, akik ikrek, egy fiú és egy lány. Dee odavan Katyért, keresi a társaságát, míg a testvére, Daemon mindent megtesz, hogy eltaszítsa maguktól az új jövevényt, de törekvései hol több, hol kevesebb sikerrel járnak. A két testvérnek titkai is vannak, mert ők nem földi emberek, hanem a világűr legtávolabbi pontjából érkezett idegen lények, akikre ráadásul egy másik idegen faj vadászik. Katy egyre jobban belebonyolódik a világukba, a két különböző faj egymással való kapcsolata pedig csak a problémákat generálja.

Úgy érzem, hogy újabb trend bukkant fel a young adoult könyvek piacán, mert a vámpírok, alakváltók, sellők és egyéb fantasy lények után leszálltak a könyvesboltok polcaira a fiatal lányok szívéért versengő földönkívüliek. A megrögzött sci-fi rajongók biztosan csak fogják a fejüket és legyintenek, de a vegyes műfajban olvasók meg fogják találni a kínálatban kedvükre valót és ki tudja, talán a könnyed, sci-fi elemekkel tarkított történet meghozza majd a kedvet a műfaj komolyabb témájú írásaihoz is. Úgy legyen.

Tényleg azt hiszed, hogy ebben a hatalmas, végtelen univerzumban a Föld, ez a hely az egyetlen, ahol kialakult az élet?

Már most kijelentem, hogy nagyon tetszett a regény, de azért az elején egy pindurkát megijedtem, amikor bizonyos alaphelyzetek, szituációk vagy éppen jelenetek kísértetiesen hasonlítottak egy másik írónő fejéből kipattant, felkapott sorozatban olvasottakra. Még az is megfordult a fejemben, hogy talán a rajongás is annak köszönhető, hogy a két történet egy tőről fakad, de szerencsére nem így van. A kezdeti egyezőségek és minden jel ellenére élvezetes és egészen egyedi regény kerekedett a kötet végére és bizony kaparásznék is a folytatásért, de arra még várni kell.

Melyek is voltak ezek a nagyon szembeszökő hasonlóságok? Szerintem ha felhozok pár példát, akkor  rögtön kitaláljátok, hogy melyik sorozatra is gondolhattam olvasás közben.

• Az eldugott, isten háta mögötti településre költöző lány hamarosan beleütközik a környék leghelyesebb, legkülönlegesebb srácába.
• A magasabb fejlettségű, szuper képességekkel rendelkező fiú próbálja magát távol tartani az ember lánytól, de nem túl nagy sikerrel.
• A srác hibájából egy véletlen folytán felfigyelnek a rosszak a gyenge és sérülékeny lánykára és természetesen ezek után hősünknek meg kell védenie kedvencét.
• A középiskola éttermében a különleges fiatalok külön asztalnál gyülekeznek és nem engednek be senki mást maguk közé.

Ugye, hogy Ti is érzitek a hasonlóságot? Kell még mondanom, hogy melyik könyv jutott az eszembe? Szerintem nem. Szerencsére az egyezőség ki is merül szinte ennyiben és a továbbiakban főhőseink, illetve a luxenek története teljesen elfelejteti ezt a hasonlóságot, kb. a felétől számítva pedig már nem is jutott eszembe a másik történet, annyira lekötött Katy és Daemon sorsának és persze kapcsolatának alakulása.

Az eseményeket Katy szemszögéből követjük végig, ezért az elején igencsak hiányos információink vannak az ikrek titkairól és képességeiről, pont ezért élvezettel olvastam Daemon és Dee lassanként feltáródó múltját és titkaikat.

"Daemon számára az érkezésem volt a vég kezdete. Az apokalipszis. Kat-mageddon."

Kellően megalapozottnak és érdekesnek tűnt a háttértörténet, a Földre érkezett luxenek, a rájuk vadászó arumok, a fajaikra jellemző tulajdonságok, valamint a köztük feszülő ellentétek bemutatása. Az alapszituációt pedig tovább bonyolította a szomszédba frissen beköltözött szomszéd lány és persze az, hogy egy véletlen esemény folytán Daemonnak sikerült megjelölnie őt, a jel eltűnéséig tartó különös figyelem, szoros felügyelet pedig a láncreakció újabb állomásait jelentik.

"Szép arc. Fantasztikus test. Rémes modor. A helyes fiúk szentháromsága."

Már csak az élvezetes és pörgős események, a háttértörténet miatt is megérné elolvasni ezt a könyvet, de ami a regény igazi erősségét és hajtóerejét adja, azok a karakterek, Katy és Daemon fergeteges párosa, utánozhatatlan szócsatáik, beszólásaik, folyamatos ellentmondásokba keveredő reakcióik végig a könyvhöz szegezték a figyelmem. Katy már az elején belopta magát a szívembe, hiszen maga is könyvesblogot vezet és legalább olyan őrült megszállottsággal várja és bontja az új könyveket tartalmazó csomagokat, mint jómagam szoktam, határozott és egyenes jelleme pedig csak megerősítette az érzéseimet. Daemon olyan figura, akit még annak ellenére is imádni kell, hogy az esetek felében önző és utálatos, de egyszerűen képtelenség nem szeretni pimasz modorát, ugyan nagyon jól titkolja, de vagány és szédítően jóképű külseje mögött felelősségteljes és igencsak érző lélek bújik meg, mindig képes meglepetést okozni. Kettőjük között már az első találkozásuktól kezdve szikrázik a levegő, működik a kémia és különösen élvezet olvasni a reakcióikat, ahogy egyre csökkenő körökben egymás körül járták se veled-se nélküled táncukat.

"– Következő kérdés?
– Miért vagy ekkora seggfej? – A szavak kicsúsztak a számon, mielőtt meggondolhattam volna.
– Mindenkinek ki kell tűnnie valamiben, nem?"

Seneca-sziklák (Nyugat-Virginia)

Nem bántam, hogy a szereplők  életkorban a húszas éveikhez vannak közelebb, mert így valamivel kiforrottabb a személyiségük és hitelesebb maga a történet, az átélt érzelmek és a válaszként adott reakciók is. Persze azért az is sokat jelent, hogy nem egy anyámasszony katonája egyikük sem. További előny, hogy nincs szerelmi háromszög, nincs szokásos vívódás. Az érzelmi feszültségekkel teli felvezetést és világfelépítést követően a könyv végén igazán mozgalmas és meglepő eredménnyel végződő cselekmények közepébe csöppentem, még a kötetzáró események levezetése is bőven szolgál előre nem látott különlegességekkel.

Ha valakinek ez még kérdés lenne, akkor igen, a könyv címe fontos, mert az obszidiánnak jelentős szerep jut az események során. 

obszidián

A kiadvány hatalmas meglepetéssel szolgált a számomra, mert amíg az egész történetet Katy szemszögéből követtük végig, a kötet végén van pár jelenet, ami Daemon szemszögéből nyújt betekintést az eseményekbe és természetesen a fiú érzéseibe. Az E/1 elbeszélésmódban megírt könyvek esetében olyan ritkán van erre lehetőség és ezek a jelenetek különösen jól sikerültek, különösen fontosak, olyan eseményeket is elbeszélnek, amit egyébként nem fed fel a történet és Daemon furcsa viselkedésének némelyikére is magyarázatot kapunk. Fantasztikus ötlet volt és imádtam olvasni. 

A kétkedők most biztosan azt gondolják, hogy ez is csak egy a sok hasonló regény közül, amely a fiatalabb korosztálynak szól, van némi igazság a mondandójukban, de ez nagyon nem érdekelt, mert élvezettel, szinte habzsolva olvastam a regényt, amely ideális olvasmány bármilyen időpontban, de a nyári nagy melegben kifejezetten jól esik. Őszintén tudom ajánlani mindenkinek, aki csak egy kicsit is bírja a műfajt vagy éppen kikapcsolódásra és szórakozásra vágyik. A regénynek vannak hibái, ezt elismerem, az írás hozza a műfajra jellemző kliséket, a hősnő kissé idegesítő és persze az érzelmek körül forog minden, de ezektől eltekintve a történet a számomra jó volt és élvezetes.

Az írónő stílusa maradéktalanul megvett magának, ami nem csak a folytatások biztos olvasásában fog kimerülni, hanem felkeltette az érdeklődésem a szerző felnőtteknek szóló írásai iránt is. Pedig azoknak a kiadványoknak a borítója korántsem nyűgöz le ennyire. :)

A végére hagytam némi csemegét. :) Ha valaki úgy gondolja, hogy érdekes lehet a számára ez a könyv, akkor ajánlom az írónővel készített interjút, valamint a borítón szereplő párossal, Sztellával és Péterrel készített interjút. Mindkettő nagyon érdekes és aranyos.

Ha pedig trailert kell ajánlanom, akkor ezt választom, mert a többi nagyon sok mindent elárul a történetből. 

Az értékelésem valamivel rövidebb verziója az ekultura.hu oldalon is olvasható.

Pontszám: 8 pont

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

Kiadás éve: 2013.

Terjedelem: 424 oldal
A mű eredeti címe: Obsidian, a Lux Novel
Sorozat: Luxen
Előzmény: Shadows (magyarul nem jelent meg)
Folytatás: Ónix, Opál, Origin, Opposition
Forrás: magánkönyvtár

Posted in: 8 pontos,ekultura.hu,J. L. Armentrout,könyvértékelés,Könyvmolyképző,Luxen,recenzió 2013,Vörös pöttyös,YA fantasy