péntek, október 05, 2012
Shanara
Szokásom, hogy a sorozatok első részét elolvasom, majd összevárom a megjelenéseket és az első kötet újrázásával végigolvasom a sorozatot. Az idei évben önként választott blogger életmód most ezt a megszokott rendszert borította fel. Na, persze nem panaszkodom, sőt örülök neki, hogy így történt. :)
A sorozat első részének értékelésénél már írtam, hogy a sci-fi olvasásához nekem hangulat kell. Úgy látszik, hogy ezzel most nem volt probléma.
Az előző kötetben megkaptuk a történet felvezetését, megalapozását. A hét zarándok eljutott az Időkripták közelébe, elmondták a történetüket, amely a Hyperionnal összeköti őket. Megismertük a bolygó földrajzát, politikai helyzetét, illetve a Hegemónia és a Számkivetettek, valamint az InforMag felépítését, céljaikat. Mindezt a vallással és a költészettel átitatva. Érdekes egyveleg, de az író nagyon jó történetet hozott ki ebből a mixből.
Az előző kötetben megkaptuk a történet felvezetését, megalapozását. A hét zarándok eljutott az Időkripták közelébe, elmondták a történetüket, amely a Hyperionnal összeköti őket. Megismertük a bolygó földrajzát, politikai helyzetét, illetve a Hegemónia és a Számkivetettek, valamint az InforMag felépítését, céljaikat. Mindezt a vallással és a költészettel átitatva. Érdekes egyveleg, de az író nagyon jó történetet hozott ki ebből a mixből.
Ebben a kötetben folytatódik a zarándokok útja és megpróbáltatásaik sora. Újabb titkokra, újabb célokra derül fény. Több kérdésre is választ kapunk, az előző kötetben felvezetett történet majdnem teljes egészében lezárul. Mindössze egy kiskapu marad csak a folytatáshoz. Mert az természetes, hogy van még folytatás. :)
Az előző kötetben a megszokott "úton vagyunk és közben történeteket mesélünk" történetvezetés ebben a kötetben megszakad. Az író új nézőpontot választ az események nyomon követésére. Kellemesen meglepett vele és véleményem szerint a történetnek is jót tett. A narrátor, akinek személyén keresztül megismerjük a cselekményeket, nem más, mint Joseph Severn. Személye a narrátori szerepen kívül is lényeges és titkokat is rejt bőven. Joseph Severn kapcsolatban van a zarándokokkal és álmain keresztül követni tudja a zarándokokkal kapcsolatos eseményeket. Ez pedig lényeges információkat jelent a Hegemóniát irányító Gladstone vezérigazgató számára.
A történet egyébként lényegesen akciódúsabbra, mozgalmasabbra és olvasmányosabbra sikerült - szintén a véleményem szerint -, mint az első rész. Különösen élvezetes volt olvasni a kötet első felét. Nyoma sem volt benne az előző kötet helyenként vontatott történetrészeinek. Logikusan és érdekesen felépített történet, amelyhez igenis szükség volt az előző részben olvasott felvezetésre. Olyan szereplők bukkannak fel bizonyos helyzetekben, amelyre nem számít az olvasó. Az író folyamatosan meglepett a történeten végrehajtott újabb és újabb csavarjaival. Mindössze két negatívumot tudok csak felhozni a kötettel kapcsolatban. A vége felé egy picit elveszítettem a fonalat, az időugrások követésével meggyűlt a bajom. Nem logikátlan ez a rész sem, de némiképp zavarosabbá teszi a történetet, mint az események többi része. Jóval nagyobb odafigyelést igényel ez a rész, de szükséges. Az MI-vel történő beszélgetés számomra kicsit erőltetett volt. Kizökkentett az olvasás ritmusából.
Az előző kötetben a megszokott "úton vagyunk és közben történeteket mesélünk" történetvezetés ebben a kötetben megszakad. Az író új nézőpontot választ az események nyomon követésére. Kellemesen meglepett vele és véleményem szerint a történetnek is jót tett. A narrátor, akinek személyén keresztül megismerjük a cselekményeket, nem más, mint Joseph Severn. Személye a narrátori szerepen kívül is lényeges és titkokat is rejt bőven. Joseph Severn kapcsolatban van a zarándokokkal és álmain keresztül követni tudja a zarándokokkal kapcsolatos eseményeket. Ez pedig lényeges információkat jelent a Hegemóniát irányító Gladstone vezérigazgató számára.
A történet egyébként lényegesen akciódúsabbra, mozgalmasabbra és olvasmányosabbra sikerült - szintén a véleményem szerint -, mint az első rész. Különösen élvezetes volt olvasni a kötet első felét. Nyoma sem volt benne az előző kötet helyenként vontatott történetrészeinek. Logikusan és érdekesen felépített történet, amelyhez igenis szükség volt az előző részben olvasott felvezetésre. Olyan szereplők bukkannak fel bizonyos helyzetekben, amelyre nem számít az olvasó. Az író folyamatosan meglepett a történeten végrehajtott újabb és újabb csavarjaival. Mindössze két negatívumot tudok csak felhozni a kötettel kapcsolatban. A vége felé egy picit elveszítettem a fonalat, az időugrások követésével meggyűlt a bajom. Nem logikátlan ez a rész sem, de némiképp zavarosabbá teszi a történetet, mint az események többi része. Jóval nagyobb odafigyelést igényel ez a rész, de szükséges. Az MI-vel történő beszélgetés számomra kicsit erőltetett volt. Kizökkentett az olvasás ritmusából.
A cselekményeket továbbra is átszövi a vallás és a költészet. Hogyan sikerült mindez az írónak? Nem tudom. De fantasztikusan csinálta, mert én, aki nem szereti sem a vallást, sem a költészetet a regényekben, most nem tudom letenni a könyvet és a történettől elválaszthatatlannak érzem ezt a két elemet.
Többször elhangzik a kötetben a "deus ex machina" kifejezés, amely szó szerinti és tartalmi értelmében is megállja a helyét a történetben. Ez is egy olyan könyv, amely csak megtámogatta a paranoiámat és az üldözési mániámat. Ha nem is nagyon, de azért legalább kicsikét.
A kötet továbbra is gyönyörű. A történet határozottan tetszett. Kezdő sci-fi olvasóknak nem biztos, hogy ajánlanám, de haladóknak és a műfaj kedvelőinek kihagyhatatlan.
Folytatom is az Endymion című kötettel.
Pontszám: 10 pontos
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2011.
Posted in: 10 pontos,2012,Agave Könyvek,Dan Simmons,Hyperion Cantos,könyvértékelés,sci-fi,űropera
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése