G. R. R. Martin: Lázálom

G.R.R. Martin-t a legtöbben úgy ismerjük, mint A tűz és jég dala ciklus könyveinek szerzőjét, mint a fantasy zsánerét megújító írót, aki már eddig is olyat alkotott, ami már önmagában is kiemelkedő. Remélhetőleg be is fejezi, amit elkezdett. Kevesen tudják azonban, hogy a vámpírregények terén is említésre méltó történetet tett le az asztalra. A Lázálom, amely már címében is több jelentéstartalmat hordoz magában, egy klasszikus, ugyanakkor mégsem szokványos történet. A regénynek 2002-ben már volt egy magyar kiadása, amelynek minősége finoman fogalmazva is kritikán alulinak volt mondható. A Trónok harcát és a folytatásait megjelentető hazai könyvkiadó közel egy évtizeddel később átdolgozott fordításban és egy lényegesen tetszetősebb kiadásban ismét a könyvesboltok polcaira helyezte a művet.

Abner Marsh egy hajózási társaság tulajdonosa és kapitánya, amely a különböző természeti katasztrófák, véletlen balesetek és meghibásodások miatt sorra veszti el a hajóit, míg végül a flottát már csak egyetlen kivénhedt gőzös alkotja. A kapitány úgy érzi, hogy a sorozatos balszerencse után végre rámosolyog a szerencse, amikor egy egészen szokatlan időpontban üzleti megbeszélésre invitálják és a titokzatos idegen, akivel találkozik, felkínálja neki álmai megvalósításának lehetőségét, vagyis megépítheti a legcsodálatosabb gőzöst, amelyet valaha csak hullámai hátán ringatott a Mississippi. Az idegennek, Joshua Yorknak azonban komoly feltételei is vannak, amelyek betartásához mindenáron ragaszkodik, és amelyek első ránézésre eltörpülnek a felkínált előnyök mellett. De csak első ránézésre. Mert amikor a csodagőzös kifut, a kabinjainak egy részét elfoglaló különleges szokásokkal rendelkező társaság hamar felhívja magára az utazók és a legénység figyelmét, a gőzös első - St.Louis és New Orleans közötti - útján is egymást érik a furcsaságok, a Mississippi vizét pedig egyre több helyen festi pirosra a vér.

"Az éjszaka csodálatos, s bennem él a remény, hogy sötét pompájában nyugalmat és méltóságot lelhetünk. Túl sokan félnek ok nélkül a sötétségtől."

A gőzhajók versenye nagy eseménynek számított,
a nyertes hajó tulajdonosának pedig a dicsőségen kívül
fuvart és utasokat hozott.

A java részben a gőzhajózás aranykorába helyezett történetben könnyedén és hihetően keveredik a valós történelem és a fantasztikum. A Mississippi vidékére jellemző párás, fülledt levegő, a számtalan titkot magában hordozó múlt, valamint a rabszolgák hitvilágának köszönhetően a babonaság és misztikum mélyen gyökerező félelme már több fantasy regénynek vagy éppen rémtörténetnek adott otthont. A szerző remekül használja ki ezt a területi adottságot, hiszen egyszerre van jelen a történetben a fehér és a színes bőrű ember, amelynek köszönhetően a technológiai fejlődés, a szkepticizmus, a dicsőség és a pénz hajszolása, a gőzhajók csatája, a versenyzés mámora és a racionalitás keveredik az ősi félelemmel, a megérzésekkel. Mindezek mellé pedig még bekapcsolódik a harmadik tényező, a legendák lassanként megelevenedő világa.

"Én mélységesen tisztelem a szépséget; de megesik olykor, hogy ami külsőre szép, az belül ocsmány romlottságot rejteget."

A Natchez nevű gőzhajók, amelyekből több is épült.
A regényben szintén olvashatunk róluk.

A misztikum hol enyhébben, hol pedig erősebben érezteti a hatását a lassú folyású, részletes, ugyanakkor mégis mozgalmas és cselekményes történetben. Az események alapos kidolgozásának és a nagyon hatásos hangulatteremtésnek köszönhetően olvasás közben sok mindent megismerhettem a gőzhajózás-ról, a hajók felépítéséről, az utas- és áruszállításról, a korra alapvetően jellemző hangulatról. Elkápráztatott a hajó működtetésének leírása, a gőzhajók iránti megszállott csodálat, teljesen magával sodort, amikor két pompás példány vetélkedett egymással és közben megküzdött a folyó szeszélyeivel.

"Kortyolj az életükből, és a tiéd tovább tart. Egyél a húsukból, és a tiéd erősebbé válik. Élvezd a szépségüket, és meg fogsz szépülni tőle."

Bár ez a regény lényegesen korábban keletkezett, mint a nagy sikerű fantasy sorozat kötetei, már itt is érezni lehet, hogy a szerzőnek a vérében van az ellentétek egymásnak feszítése, az ideológiák egymással történő szembeállítása. Az emberek különböző kultúráinak találkozása mellett a természetfeletti világában is két különböző nézet és elképzelés csap össze.
A regény első felében külön szálon fut a gőzhajóját megépíttető, az emberekkel szövetségre törekvő, népének szabadságát szem előtt tartó különc figura, Joshua York, valamint a régi rend szerinti életvitelt folytató, a kizsákmányolás, uralkodás és megfélemlítés elvét valló és alkalmazó Damon Julian története. Elkerülhetetlen a két akarat összecsapása, talán ez a regény egyetlen kiszámítható momentuma. Mindezek ellentételezéseként a következmények pont elegendő meglepetéssel szolgálnak a későbbiekben, a remek, élettel teli karakterek pedig igazán élvezetessé teszik a történetet. Nagy hirtelen nem is tudok olyan szereplőt megemlíteni - legyen az ember vagy akár vámpír -, akinek ne lett volna az általa végrehajtott cselekményekhez elég hihető motivációja, valamint jól felépített karakterfejlődése, kellően kidolgozott jelleme - még a mellékszereplőkben is feszült az erő és az energia.

A Robert E.Lee gőzhajó, amely már a polgárháború után,
a gőzhajózás aranykorát követően
 szelte a Mississippi habjait.

Nehéz bárhová is besorolni ezt a regényt, hiszen egyszerre klasszikus vámpír- és az alapjait tekintve hiteles történelmi regény, hátborzongató thriller, erős társadalomkritika és ideológiai fejtegetés. Klasszikus vámpírtörténetet emlegettem, de azért azt nem hagyhatom szó nélkül, hogy Martin vérszívói nem mindenben felelnek meg az elvárásoknak, egyes tulajdonságaik megegyeznek a rémtörténetek szereplőinek sajátosságaival, de mások lényegesen különböznek a már ismertektől. Mindezen különbségek alapja az a mitológiai háttér, amely - a jelenkori történet folyását egy fejezet erejéig megszakítva -, a múltba tett látogatás során tárul fel az olvasó előtt.

Volt még egy időugrás az eseményekben, amelyet gyakorlatilag a regény egyik gyenge pontjának tekintek, ugyanis a részletes felvezetést és az események, a feszültség kiteljesedését követően megszakad a történetmesélés addigi folyamata. Egy viszonylag hosszabb időszakról csak összefoglalás jelleggel kap az olvasó információt az egyik szemszögből, majd még egy alkalommal a másik oldalon megesett történésekről, pedig mindezen idő alatt olyan események történtek, amelyek érdekesek, lényegesek, kidolgozásra és ismertetésre érdemesek lettek volna, engem kifejezetten érdekeltek volna a részletek. A lezáró momentumok felkavaróak és érdekesek, de az előbb említett időbeli hézag miatt az előzményekhez képest nem olyan súlyosak, mint amelynek a lehetőségét magukban hordozták, illetve lényegesen egyszerűbbre is sikerült, mint amit ez a regény megérdemel.

Olyan kötet ez, amelyet a vámpírtörténetek elvakult imádói és a felhígult, szirupos, esetenként csillogó vérszívókat felvonultató írásokat elviselni képtelen olvasók is egyaránt élvezni és a legtöbb esetben szeretni is fognak. Az alaposan kidolgozott, részletes történet az elején kíván némi türelmet, mert az események csak lassan indulnak be, de amikor ez megtörténik, már nem lehet félretenni a regényt. Vitathatatlan azonban, hogy szükséges némi alaphangulat az olvasáshoz, egy mozgalmasabb időszakban nem célszerű kézbe venni ezt a könyvet.

Talán nem olyan tökéletes, nem olyan kiforrott, mint a Trónok harca és folytatásai, ennek ellenére minden tekintetben olvasásra érdemes műről van szó, amelyet csak ajánlani tudok.

Az értékelésem valamivel rövidebb verziója az ekultura.hu oldalon is megjelent.

Értékelés: 8/10

Kiadó: Alexandra

Kiadás éve: 2013.

Terjedelem: 415 oldal

Teljes ár: 3.999,-

Fordította: Kornya Zsolt
Eredeti cím: Fevre Dream

Forrás: magánkönyvtár

Posted in: 8 pontos,Alexandra,ekultura.hu,G. R. R. Martin,könyvértékelés,recenzió 2014,vámpír