Maggie Stiefvater: Lament - A Látó szerelme (Tündérdallam 1.)

Maggie az a szerző, akinek a történetei nem csak a cselekményeik miatt olvastatják magukat, hanem a különleges előadásmód is rabul ejti az olvasókat. A Mercy Falls farkasai trilógia nem csak külföldön, de nálunk is nagy sikert aratott, nem volt tehát kétséges, hogy előbb vagy utóbb folytatódik majd a szerző további köteteinek megjelentése is. Így is lett. A Tündérdallam sorozat még a Mercy Falls farkasai előtt (illetve a Shiver című regénnyel felváltva) íródott, tehát meg volt rá az esély, hogy magában hordozza egy első kötet minden hibáját, a témája miatt azonban mindenképpen kíváncsi voltam rá.

Deidre Monaghan nagyon tehetséges zenész és emellett van még egy különleges képessége is: Látó. Elérkezett abba az életkorba, amikor felkeltette a tündérek figyelmét, akik még manipulálják is, fokozatosan előcsalogatják a képességeit, a lány mindenütt négylevelű lóheréket talál, aminek bár nem tudja, de jelentősége van. Ugyanebben az időszakban lép be az életébe Luke, a titokzatos és szintén fantasztikus zenei képességekkel megáldott fiú. A lóherék és a fiú feltűnésével Deidre körül megsűrűsödnek és felgyorsulnak az események. A szerelem csak az egyik, amely váratlanul csap le a lányra, a másik tündérek világa, amelyet eddig csak a mesékből és a legendákból ismert.

Luke figyelme nem csak nyári románc ígéretét hordozza magában, hanem annál lényegesen sötétebb és ősibb. Az időnként feltűnő Aodhan pedig nem csak komisz és idegesítő, de egyben a tündérkirálynő halálos ítéletének egyik végrehajtója.

Deidre ezen a nyáron nem unatkozik, hanem egy különleges hatalmi játszma kellős közepén és az érzelmeinek viharában találja magát. Egyetlen hűséges barátja, James pedig mellette áll mindenben.

"Hát nem tudod, mi történik a Látóval, aki nem tud uralkodni a tündérnépen?"

Voltak fenntartásaim a regénnyel kapcsolatban, féltem, hogy nem fogja megközelíteni a Mercy Falls farkasai színvonalát, de leginkább a hangulatát. Ez utóbbi tényleg nem olyan, mint az előbb említett trilógia esetében,  hanem más, de attól még jó és jellemző. Szóval, olyan tündéres.

"Addig tiltakoztam a szokványos mindennapok ellen, amíg meg nem fosztottak tőlük."

Nagyon erős a könyv kezdése, a fiú menekülésével egyből a tündérek sötét és titokzatos világába csöppenünk. A prológus kifejezetten alkalmas arra, hogy felkeltse az érdeklődést a regény további részei iránt, kellően sötét és titokzatos, illetve magában hordozza a tündérek világában megszokott bánásmódot és annak minden fájdalmát.

Talán pont az erős prológus miatt volt olyan furcsa ezt követően szembesülni Deidre mindennapjaival és ha nem is átlagos, de a számára mindenképpen szokványos problémáival. Nagyon éles volt a váltás a prológus és az első fejezet között, de a történet előnyére szolgált, hogy lassanként képes volt felzárkózni az erős kezdéshez és a kezdeti "langyos" történések idővel érdekessé és kellően komorrá, sötétté és titkokkal telivé váltak.

"Deirdre, amit annak a fiúnak a szájából hallottál, mind hazugság. Nincs lelkük. Nincsenek barátaik. Nem szeretnek. Csak játszanak. Nagyra nőtt, kegyetlen gyerekek egytől egyig, akik szép új játékokra vágynak. Te szép vagy és új. Játékot űz veled."

A regényben fontos szerepet játszik a zene, többször felbukkannak ír balladák, népi dalok, amelyek csak erősítik a tündérek világának különleges hatását és a történet alapját jelentő hangulatot.

"A kezdetnél szakad vége a dalnak."

Deidre nem igazán lopta be magát a szívembe az elején, a végére azért csak sikerült valamennyi helyet kivívnia magának, de akkor már nehéz helyzetben volt, hiszem a két másik főszereplő, Luke és James már elfoglalta a rendelkezésre álló hely nagy részét. Igen, a két fiú karaktere sokkal jobban tetszett. Luke a maga titokzatosságával, múltjával, ellenállásával, a lelkiismeret/kötelesség/szerelem hármasa közötti vívódásával és helyenként reménytelen helyzetével vett meg magának, míg James a poénjaival, a közvetlenségével, a kitartásával és emberi sérülékenységével. Nagyon kedveltem még Deidre nagymamájának talpraesettségét és pont ennyire idegesített a lány szüleinek féltő, már-már fojtogató gondoskodása.

"Fuvolájának könnyed hangja titkokat és vágyakat suttogott a szívembe."

Young Adult regényről beszélünk, tehát kihagyhatatlan a szerelmi háromszög, még akkor is, ha egy különleges háromszögről beszélünk. James az a fiú, aki Deidre egyedüli barátja és az olvasó már az elejétől sejti, hogy ez a kapcsolat csak a lány részéről barátság, a fiú részéről nagyon is komoly a dolog. Deidre már az első találkozáskor belezúg a titokzatos és rendkívüli zenei tehetséggel megáldott, hirtelen felbukkant Luke-be, aki idővel viszonozza is majd az érzelmeit. Van is tehát szerelmi háromszög, meg nincs is, hiszen Deidre érzelmei mindvégig stabilak: James iránt csak barátságot, Luke iránt viszont szerelmet érez.

"Fura, hiszen olyan régen vágytam már arra, hogy a világ rendkívüli és felfoghatatlanul izgalmas legyen. S amikor azzá vált, képtelen voltam hinni benne."

Mindazok mellett, hogy lekötött a szereplők érzelmeinek alakulása, teljesen elvarázsolt a történet mitológiája és a tündérek világának az emberekével keveredő hangulata és eseményei. Az írónő jól használta ki a két világ közötti, a mítoszokból ismert mozzanatokat és információmorzsákat és építette bele egy átlagosan induló történetbe, ezzel különlegessé téve azt.

A magyar kiadás borítója kifejezetten tetszetős és ami a legfontosabb, hogy kapcsolódik is a történethez, lényeges szerepet játszik az események alakulásában. A fehér galamb már a prológusban felbukkan, de lényeges szerepére csak a történet második felében derül fény.

Szeretem ezeket a tündéres sztorikat, íródjon az bármilyen kategóriában. A regénynek természetesen megvannak a maga hibái, de ennek ellenére élvezhető a történet és bizony kíváncsi vagyok a folytatásra is. 

Ha YA könyvek közül hangulatában hasonlítani akarom ezt a történetet valamelyik másik, általam olvasotthoz, akkor bizony elsőre Julie Kagawa Vastündérek sorozata jut az eszembe. Ebből következik az is, hogy aki a Vaskirály és a Vashercegnő regényeket szerette és a folytatás megjelenéséig kedvet érez elmerülni egy hasonló világban játszódó és hasonló hangulatú könyvben, azoknak kifejezetten ajánlom a Tündérdallam sorozat köteteit olvasásra.

Értékelés: 8/10 pont
Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 350 oldal
Borító ár: 2.999,-
A mű eredeti címe: Lament: The Faerie Queen's Deception

Sorozat: Tündérdallam
Folytatás: Ballada - A holtak éneke, Requiem
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2013.)

Posted in: 8 pontos,könyvértékelés,Könyvmolyképző,Maggie Stiefvater,tündér/elf,Tündérdallam,Vörös pöttyös,YA fantasy