Ezt a sorozatot a sárkányok miatt kezdtem el olvasni. Ha a korábbi bejegyzéseimből eddig nem derült volna ki, akkor most elmondom, hogy imádom a sárkányokat. Alternatív történelmi korszak, Napóleoni háborúk és a sárkányok. Valóságba oltott fantasy világ. Olyan dolgok voltak ezek, amelyek mellett nem tudtam elmenni, olvasnom kellett a könyveket.
A sorozat kezdetekor a kiadó jó ütemben jelentette meg a könyveket. Vettem és olvastam is egymás után őket. Aztán megakadt a kiadás lendülete. Mivel egy sorozat részeit leginkább egymás után szeretem olvasni, ezért a 4. kötetet félretettem és vártam az olvasással a következő megjelenésére. Ennek már két éve. Amikor kiderült, hogy 2012-ben sem fog megjelenni az új rész, elhatározásra jutottam és felvettem a könyvet a Csökkentsd a várólistádat 2012 tervezett olvasások alaplistájába.
Mint említettem ebben a sorozatban a kedvenceim a sárkányok. Ha nem ők lennének a lényeg, akkor már feladtam volna az olvasást. A sorozat minden kötetének nagyon jó az alapötlete. Ebben a részben ott tartunk, hogy Temeraire és Laurence kapitány kalandos körülmények között hazaérkezik Kínában tett látogatásából. A csatorna fölötti átkelést a francia sárkányok nehezítik meg a számukra. Az Angol Repülő Hadtest részéről pedig nem kapnak segítséget. Laurence kapitányt ez eléggé feldühíti. hamarosan fény derül azonban a problémára is: a sárkányok megbetegedtek, több már el is pusztult, a többiek is nagyon rossz állapotban vannak. Temerairenek és a vad sárkányoknak kell megoldaniuk a csatorna védelmét. Rossz hír továbbá az is, hogy Lien, Temeraire ellensége Napoleon szolgálatába állt. Az angoloknak el kell titkolniuk a franciák elől szomorú helyzetüket, tartaniuk kell a csatornát és ami a legfontosabb, meg kell gyógyítaniuk a sárkányokat. Amikor kiderül, hogy Temeraire nem betegszik meg, tehát immunis a betegségre, elgondolkoznak az okán. Egyetlen megoldás létezik: amikor megkerülték a Fokot Temeraire átesett ezen a betegségen, de valamilyen helyi növény kigyógyította a betegségéből. Nem tudják azonban, hogy melyik növény volt. Elindítanak egy hajót a Fok felé, hogy kutassák fel a gyógyszert és gyógyítsák meg a sárkányokat.
Ez az alapötlet is nagyon tetszett, de a kivitelezés körülményességében a jó ötletek szikrái elvesztek. Kicsit mérges is vagyok a könyvre, a sorozatra. Fergetegesen mozgalmas, izgalmas és fordulatos kalandokra ad lehetőséget az alapelgondolás. A végeredmény azonban lassú, hosszú és unalmas leírásokkal, túlzott modorossággal terhelt és teletűzdelt cselekmény. Azok a részek, ahol pedig végre tényleg az akción lenne a hangsúly, nagyon gyorsan elröppennek. Ezernyi lehetőség bukkan fel a könyvben, amelyek mellett az írónő tovasiklik, ahelyett, hogy kibontaná és felhasználná őket. Ugyanakkor oldalakon keresztül elmélkedünk jelentéktelen témákon.
Sokáig azt sem igazán értettem, hogy miért kapta ez a rész ezt a címet. Ez úgy kb. a könyv 2/3 részénél derül csak ki és nem is sokáig foglalkozik a történet a címadó birodalommal, mert vissza is térünk Angliába. Ez is azon dolgok közé tartozik, amelyekről úgy gondolom, hogy jobban kibontásra, bemutatásra kerülhettek volna. A hajóút unalmas leírása helyett inkább olvastam volna az eldugott és rejtélyes birodalom történetéről.
A hadviselés során alkalmazott technikákról az a véleményem, mint a főszereplő Laurence kapitánynak. Ugyanúgy nem értettem egyet a megtett lépésekkel, mint ahogy ő. Egyetértek-e a könyv végén elkövetett tettével? Igen. Nagy valószínűséggel magam is megtettem volna, mert így tartottam volna helyesnek.
A sárkányok továbbra is tetszenek a könyvben. A sokféleségük, a viselkedésük, a naívságuk, a harciasságuk. Ebben a kötetben a kedvencem Iskierka, a kis Kazilik sárkány lett. Ő igazi kis bolond, egy percig sem bír nyugton ülni és mindig lehetetlen dolgokat akar cselekedni és ha nem figyelnek rá, akkor bizony meg is teszi. Temeraire életfelfogása, elvei és megszólalásai már ismertek voltak előttem, de mindig tud olyat nyújtani a karaktere, ami miatt még jobban megszeretem. Ugyanígy vagyok a többi sárkánnyal is. Hangosan kacagtam és sokszor mosolyogtam a hozzászólásaikon, reakcióikon. Ismét kijelentem: ennek a könyvnek, sorozatnak a sárkányok a lelkei. Ha az írónő a cselekménybe is annyi energiát fektetett volna, mint a sárkányok jellemébe, akkor a fantasy élvonalába sorolnám ezeket a műveket. Ami nagyon tetszett még, az a valós világ jellegzetességeinek felhasználása az alternatív történelmi korban (pl. Párizs széles sugárútjainak és tereinek kialakítása, illetve ezek oka, a sárkányok tisztelete a különböző kultúrákban).
A magyar kiadást továbbra is csak dícsérni tudom. A borító gyönyörű (mint az egész sorozat), a fordítás is jól sikerült és a szöveg sem tartalmaz hibákat.
Kinek ajánlom ezt a könyvet? Mindenkinek, aki szereti az alternatív történelmi korszakban játszódó eseményeket, akik szeretik a sárkányokat. Annak ellenére, hogy nem estem hasra ettől a résztől, biztosan el fogom olvasni a folytatást, mert nagyon érdekel Laurence kapitány és Temeraire sorsa, valamint a többi sárkány reakciója. Remélem, hogy jövőre már megjelenik a folytatás.
Pontszám: 7
Kiadó: Agave Könyvek
Kiadás éve: 2010.
Terjedelem: 360 oldal
Sorozat: Temeraire-sorozat
Eredeti cím: Empire of Ivory
Előzmények: Őfelsége sárkánya, A jádeköves trón, Puskapor és sárkányvér
Folytatás: Victory of Eagles, Tongues of Serpents, Crucible of Gold
Forrás: magánkönyvtár, saját várárlás (2010.)
Eredeti cím: Empire of Ivory
Előzmények: Őfelsége sárkánya, A jádeköves trón, Puskapor és sárkányvér
Folytatás: Victory of Eagles, Tongues of Serpents, Crucible of Gold
Forrás: magánkönyvtár, saját várárlás (2010.)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése