szombat, június 02, 2012
Shanara
Szeretem a disztópiás, illetve a posztapokaliptikus regényeket. Valami oknál fogva furcsa módon vonzódom az ilyen stílusú, történetű, hangulatú könyvekhez. Amikor lehetőségem nyílik egy ilyen stílusú könyv elolvasására, akkor azt meg is teszem. :)
A történet a jövőben játszódik. Amerika már nem olyan, amilyennek mi ismerjük. Egy jelentéktelen félreértés miatt Amerika és Kína között kitört a háború. Kína végső csapásként infulenzajárványt szabadít rá Amerikára, amelynek eredményeként a lakosság jelentős része meghal. A lakosság számának csökkenésével a gyárak, üzemek leállnak, az áramszolgáltatás és a többi lakossági szolgáltatás megszünik. Ez az Összeomlás. A lakosság életben maradt része minden cilizációs kényelem nélkül kénytelen tovább élni az életét. Stephen már ebbe a világba születik bele és járja az országot a családjával. Hosszú időn keresztül együtt vándorolt a nagyapjával és az apjával keresztül a régi ország romjai között. Gyűjtötték az értékesnek tartott dolgokat, hogy később azt élelemre és ruhára cseréljék. Nagyapja váratlanul meghal, majd az apja is megsebesül, amikor segíteni próbál két embernek. Stephen összetalálkozik pár emberrel, akik magukkal viszik őt és sebesült, eszméletlen apját egy különleges, elzárt helyre. Amikor bekerül a Settler's Landing közösségébe, akkor egy teljesen más, számára eddig ismeretlen életmóddal találja magát szemben. Itt az emberek házakban élnek, segítenek egymásnak, ünnepeken grillpartit rendeznek, a gyerekek iskolába járnak és délutánonként baseballt játszanak. Megelevenedik az Összeomlás előtti korszak, a normálisnak tekinthető élet reménye. Olyan a település, mint egy sziget, a háborgó óceán közepén. A beilleszkedés soha nem könnyű, de Stephen megpróbálkozik vele. Azonban ellenségei is vannak, akik azt akarják, hogy hagyja el a települést. A fiú megismerkedik Jennyvel a félig kínai lánnyal, aki nehezen viseli a közösségi élet korlátait. Az általuk elkövetett csíny indítja el a fő bonyodalmat, amelynek eredményeként a közösségnek szembe kell néznie a már régóta szunnyadó és mindig halogatott problémával, valamint a telepen kívülről érkező hatásokkal.
A történet a jövőben játszódik. Amerika már nem olyan, amilyennek mi ismerjük. Egy jelentéktelen félreértés miatt Amerika és Kína között kitört a háború. Kína végső csapásként infulenzajárványt szabadít rá Amerikára, amelynek eredményeként a lakosság jelentős része meghal. A lakosság számának csökkenésével a gyárak, üzemek leállnak, az áramszolgáltatás és a többi lakossági szolgáltatás megszünik. Ez az Összeomlás. A lakosság életben maradt része minden cilizációs kényelem nélkül kénytelen tovább élni az életét. Stephen már ebbe a világba születik bele és járja az országot a családjával. Hosszú időn keresztül együtt vándorolt a nagyapjával és az apjával keresztül a régi ország romjai között. Gyűjtötték az értékesnek tartott dolgokat, hogy később azt élelemre és ruhára cseréljék. Nagyapja váratlanul meghal, majd az apja is megsebesül, amikor segíteni próbál két embernek. Stephen összetalálkozik pár emberrel, akik magukkal viszik őt és sebesült, eszméletlen apját egy különleges, elzárt helyre. Amikor bekerül a Settler's Landing közösségébe, akkor egy teljesen más, számára eddig ismeretlen életmóddal találja magát szemben. Itt az emberek házakban élnek, segítenek egymásnak, ünnepeken grillpartit rendeznek, a gyerekek iskolába járnak és délutánonként baseballt játszanak. Megelevenedik az Összeomlás előtti korszak, a normálisnak tekinthető élet reménye. Olyan a település, mint egy sziget, a háborgó óceán közepén. A beilleszkedés soha nem könnyű, de Stephen megpróbálkozik vele. Azonban ellenségei is vannak, akik azt akarják, hogy hagyja el a települést. A fiú megismerkedik Jennyvel a félig kínai lánnyal, aki nehezen viseli a közösségi élet korlátait. Az általuk elkövetett csíny indítja el a fő bonyodalmat, amelynek eredményeként a közösségnek szembe kell néznie a már régóta szunnyadó és mindig halogatott problémával, valamint a telepen kívülről érkező hatásokkal.
A fülszöveg nagyon tetszet és annak alapján bátran vállalkoztam a könyv olvasására. Amikor megláttam az ajánlott korosztály karikát a könyv hátulján (12), akkor kicsit megijedtem. Ajaj, gondoltam, én már igencsak túlkoros leszek ehhez a történethez. Belekezdtem az olvasásba és meglepődve tapasztaltam már az elején, hogy ez a könyv a korosztályos besoroláshoz képest igencsak komoly hangvitelű, elgondolkodtató és eléggé aktuális problémákat feszeget. Kellemesen csalódtam. A könyv címét (ugyanaz, mint az eredeti cím) kicsit félrevezetőnek találtam, mert maga a történet nem konkrétan a tizenegyedik csapásról (ami a könyv szerint maga az infulenzajárvány), hanem annak távolba nyúló következményeiről szól.
A cselekményekbe 20 évvel az Összeomlást követően kapcsolódunk be, főhősünk ekkor 15 éves. Az egész történetet Stephen szemszögéből és elbeszélésében ismerjük meg, a múlt történései is az ő visszaemlékezései során tárulnak fel előttünk. A világ leírása komoly és reális, Stephen gondolatai is határozottan felnőttesek. Nem is igazán illenek hozzá és az életéhez a gyerekes gondolatok. Persze belőle is előtör a fiatal, amikor nem kell folyamatosan az életben maradására figyelnie és végre elengedheti magát. Nekem ez teljesen természetes volt. Pár órára ő is gyerekké, fiatallá válhatott.
A történet szereplőinek nincsenek különleges képességeik, egyszerű emberek ők. Túlélők, akik vágynak azután a korszak után, amit elvesztettek. A kegyetlen és sivár világban a legfontosabb számukra egy biztonságot jelentő hely, egy otthon létrehozása és megtartása.
A közösségen belüli feszültség kirobbanása teljesen várható esemény volt. Számítottam rá, hogy így fog alakulni a cselekmény. A külső behatás kezelése és az eredmény sincs tele igazán nagy meglepetéssel, de a fiatalok részvétele az eseményekben mindenképpen említést érdemel. Jó ötletekkel segítik a felnőttek küzdelmét és meghatározó tagjai a közösségnek.
Mindössze egy dolgot nem értettem teljesen a könyv cselekményében és ezt az író sem magyarázta meg. Nem a teljes Földön tapasztalható ez a posztapokaliptikus világ, hanem csak Amerikában (a közös határok miatt Kanada és Mexikó lakossága is járvány áldozatául esett). A járványnak vége. A bolygó nagy része érintetlen, szó sem esik róla, hogy ott problémák lennének, mégis 20 éve bolyonganak és sínylődnek az emberek az amerikai kontinensen segítség nélkül. Ez azért hihetetlennek tűnik.
A könyv története kerek egésznek tűnik, de az epilógus miatt úgy érzem, hogy a levegőben lóg a folytatás lehetősége is. Úgy láttam azonban, hogy az író a következő kötetében más témába kezd bele.
A könyv kivitelezése is érdemel pár mondatot, mert véleményem szerint nagyon igényesre sikerült. A kiadványt jó kézbe venni, az olvasást kényelmes betűméret teszi kellemessé. A szöveg majdnem hibátlan csak néhány hibát fedeztem fel benne.
Nem teljesen ilyen történetre számítottam amikor belekezdtem a könyvbe, de tetszett, amit olvastam. A történet számomra nem jelentett túl nagy újdonságot, a cselekménye nem okozott igazán nagy meglepetést, de élvezettel olvastam és végig fenntartotta az érdeklődésem. A fiatalabb korosztálynak, akiknek ténylegesen szánták a kiadványt, nagyon is tudom ajánlani a kötetet. Felnőtt olvasóként is lekötöttek a cselekmények, a karakterek. Logikusan felépített, jól összerakott és az érdeklődést végig fenntartó, ugyanakkor elgondolkodtató eseményeivel mindenképpen értékes olvasmány. Nagyon élveztem, hogy a gyerek főhős végre nem nyafog, hanem gondolkodik és cselekszik, ötletei vannak, amelyek tényleg használhatók. A fiatal olvasók sokat tanulhatnak a cselekményből úgy, hogy közben egy érdekes és izgalmas könyvet olvasnak. Ha lesz folytatása, akkor mindenképpen elolvasom majd.
A könyvet köszönöm a Főnix Könyvműhelynek!
Pontszám: 8
Kiadó: Főnix Könyvműhely
Kiadás éve: 2012.
Terjedelem: 240 oldal
Sorozat: Főnix
Forrás: recenziós példány a kiadótól
Sorozat: Főnix
Forrás: recenziós példány a kiadótól
Posted in: 2012,8 pontos,fantasy,Főnix Könyvműhely,ifjúsági,Jeff Hirsch,könyvértékelés,posztapokaliptikus,recenzió 2012,sci-fi
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése