Peter S. Beagle - Az utolsó egyszarvú

A fantasy irodalom csodálatos darabja

  

Több évvel ezelőtt már olvastam Peter S. Beagle eme remekművét. Akkor azonban valahogy nem volt hozzá megfelelő az idő és a hangulat. Nem tudtam maradéktalanul értékelni a kötetet. Aztán pár hónappal ezelőtt ráleltem egy kihívásra a Molyon, amely arra bíztatott, hogy olvassunk Beagle regényeket. De nem mindegy melyiket, hanem Az utolsó egyszarvút és még egy másikat. Két olvasatlan Beagle kötet volt még a polcomon, de Az utolsó egyszarvú nem volt ezek között. Nem volt más választás, jött az újraolvasás. Amit egyébként cseppet sem bántam. Az újraolvasás mellett szólt az is, hogy a Tükörbirodalmak című novellás kötet tartalmazza Az utolsó egyszarvú című regény folytatását is. Így viszont jó lett volna előtte feleleveníteni az eredeti történetet. Mindezek hatására tehát belevágtam a fantasy irodalom klasszikusának számító mű olvasásába.

Miről is szól ez a könyv? Az egyszarvú régóta éldegél az erdőjében, az idő elhalad mellette, de ő észre sem veszi. Egy beszélgetésből a tudomására jut, hogy az emberek már régóta nem láttak egyszarvúakat, mert mind eltüntek. Tudatosul benne, hogy ő az utolsó egyszarvú. Elindul hát, hogy megkeresse a többieket. Útközben történeteket hall, amelyek szerint az egyszarvúak Haggart király birodalmában vannak és a Vörös Bika űzte őket a királyhoz. Útközben csapdába esik, de egy kétbalkezes varázsló segítségének köszönhetően sikerül kiszabadulnia. Együtt folytatják tovább az útjukat. Persze kalandok során keresztül. Még egy útitársuk akad, Molly. Hármasban érik el Haggart király országát és várát. Több titok, megpróbáltatás, meglepetés és élmény vár rájuk, mint gondolják.
Első olvasásra nem tetszett ennyire ez a regény, mint most, második alkalommal. Teljesen kikapcsoltam az olvasás közben. Amikor félre kellett tennem a könyvet, nehezen léptem vissza a való világba. Egyszerűen imádtam. De azt, hogy elsőre miért nem tetszett ennyire, azt nem tudom megmagyarázni.

Az író nagyon gyönyörűen fogalmaz (szokás szerint) és bár az eredeti szöveget nem ismerem, de az érzéseim azt mondják, hogy a fordítás sem marad el az eredeti szöveg mögött. Igazi tündérmesét olvashat az, aki belekezd ebben a történetbe. Az unicornis, mint a tisztaság megfelelője szembe kerül a gonosszal, aki már elvesztette minden hitét és kiábrándul mindenből. A jó és a rossz örök párharca, segítőkkel mindkét oldalon, átkok és hercegek. Mindez egyedi és gyönyörű stílusban. A történet hol szívfájdítóan gyönyörű, hol pedig kellemesen kacagtató, hol pedig kellően izgalmas ahhoz, hogy végig fenntartsa az érdeklődést. Ezt adja ez a történet.
Kedvenc szereplő Schmendrick, a kétbalkezes varázsló, akinek nincs olyan varázslata, ami úgy sikerülne, ahogy szerette volna. A kedvencem, amikor fogságba esik és a szabaduló varázslatának eredménye, hogy a fa, amelyhez hozzákötözték, beleszeret. Sok más kellemetlen és kacagtató helyzetbe kerül még a varázslatai miatt. Viszont a szíve tiszta és végig segíti az egyszarvút a küldetése során. Neki is feladata és titka van. Meg kell találnia valamit, ami mindennél fontosabb a számára.  A másik kedvenc részem Cully kapitány és vidám cimboráinak csapata, akik Robin Hoodként élnek az erdőben, csak éppen kicsit mégis másként. Itt jut eszembe megjegyezni: a jelszó mindig legyen egyszerű és megjegyezhető, az sem baj, ha nem valós. :-)

A könyv magyar kiadása teljesen rendben van. Jó minőségű, kemény kötésű kötetet vehet kezébe az olvasó. Az olvasási élményt nem zavarják szöveghibák. A betűk mérete és a szöveg sortávolsága megfelelő, kényelmes olvasást tesz lehetővé. Ismerve Beagle egyéb műveit, amit egy másik kiadó adott ki, úgy gondolom, hogy a borító lehetett volna sokkal szebb és kifejezőbb is.

Érdekességként még megjegyezném, hogy a mű 1968-ban jelent meg Amerikában, míg magyar nyelven 2004-ben olvashattuk először. Ilyenkor mindig eszembe jut, hogy mennyire el vagyunk maradva a külföldön megjelent fantasy művek magyar megjelentetésével. Reméljük, hogy az idei év bepótol majd valamit ebből az elmaradásból.
Mindenkinek ajánlom, aki meg szeretne ismerkedni a fantasy műfaj igazi klasszikusaival, aki csodálatos történetet akar olvasni, aki igazán ki akar kapcsolódni.

Pontszám: 10

Kiadó: Ciceró Könyvstúdió
Kiadás éve: 2004.
Terjedelem: 280 oldal
Eredeti cím: The Last Unicorn
Folytatás: a Tükörbirodalmak című kötet egyik novellája folyatásnak tekinthető.
Forrás: magánkönyvtár

Posted in: 10 pontos,2012,Ciceró,fantasy,könyvértékelés,Peter S. Beagle,újraolvasás,unicornis