Az utolsó egyszarvú (rajzfilm)

Egy fantasztikus regény varázslatos hangulatú feldolgozása

Peter S. Beagle Az utolsó egyszarvú című könyvének befejezését követően, még mindig erősen a könyv hatása alatt voltam, amikor eszembe jutott, hogy ezt a történetet nem csak olvashatom, hanem rajzfilmben is megnézhetem. Sőt, miután a könyv élménye nagyon friss bennem, ezért alaposan össze is tudom hasonlítani a két művet.

Az elhatározást tett követte. Lekaptam a polcról a DVD-t, bevonultam a hálószobába és újból elmerültem ebben a csodálatos történetben.

Könyv kontra film értékelés következik.

Aki esetleg nem olvasta a könyvet vagy nem látta a rajzfilmet, azok számára esetleg spoileres mondatokat is tartalmazhat az értékelésem.

Azzal kezdeném, hogy a rajzfilm hűen adja vissza a regény cselekményeit, a szereplők karaktereit, valamint a mondatait. Sok olyan mondat hangzik el a rajzfilmben, ami szó szerint idézi a könyvet.

A főcímdal nagyon szép. Többször is meghallgattam. Igazán hangulatos, nagyon illik a rajzfilmhez és az egész történet hangulatához.

Ha már a daloknál tartunk, akkor meg kell jegyeznem, hogy a rajzfilmben több, sőt szerintem a kelleténél több dalbetét található. Ebben az esetben az alkotók átestek a ló, akarom mondan az egyszarvú másik oldalára. Nekem nem hiányoztam belőle ezek a dalbetétek, de lehet, hogy másoknak éppen tetszeni fognak.

Már említettem, hogy a feldolgozás könyvhű. Vannak azonban eltérések is. A történet elején az egyszarvú találkozik a pillangóval. A rajzfilmben a pillangó szerepe eltúlzott. Ő is énekel, bohóckodik, aztán két mondatban elmondja, amit kell és tovaszáll. Kicsit zavart, hogy az ének és a bohóckodás szerintem indokolatlanul hosszúra sikerült.

A történet innentől ismét teljesen alkalmazkodik a regényhez. Később van még pár eltérés, de ezek nem lényegesek. Továbbra is a kedvenc részem, amikor Schmendricket a fához kötözik és amikor megpróbálja magát varázslattal kiszabadítani, akkor a fa  beleszeret, mert szokás szerint félresikerül a varázslata. Schmendrick egyébként a rajzfilmben is pont ugyanolyan kétbalkezes mágusként jelenik meg, mint a regényben. Nagyon jól sikerült a karakterét visszaadni a rajzfilmfigurában. A beszélő koponya ábrázolása és a Vörös Bika megjelenytése szintén nagyon jól sikerült.

Hiányoltam a filmből Hagsgate városát és Lír herceg történetét. Szintén hiányzik, bár a történet szempontjából nem létfontosságú Haggart király várában szolgáló négy katona. De mindössze ennyi az eltérés.

Összességében megállapíthatom, hogy nagyon jól sikerült a feldolgozás. Az alkotók nem változtattak sokat a regény cselekményén. A varázslatos hangulat a rajzfilmen keresztül is hat. Aki olvasta a könyvet, azoknak kötelező a rajzfilm is, aki pedig megnézte a rajzfilmet biztosan el fogja olvasni a regényt. Az élmény mindkét esetben felejthetetlen és felülmúlhatatlan lesz. Nekem nagyon tetszett! Csak ajánlani tudom.

Posted in: 2012,könyv kontra film