Rachel Vincent: Lélekmentők (Sikoltók 2.)

Az előző kötetben, a Lélektolvajokban a történet mitológiája volt az, ami megfogott és annak ellenére érdekesnek és értékelhetőnek tartottam a regényt, hogy a karakterek kidolgozottságával nem voltam megelégedve. Tudtam, hogy az írónő ennél lényegesen mozgalmasabb, jobban kidolgozott és élvezetesebb történet létrehozására is képes, hiszen már olvastam tőle ilyet, ezért mindenképpen kíváncsi voltam a folytatásra.

Rachel Vincent nevét és műveit csak 2012-ben ismerhették meg a hazai olvasók, akkor viszont rögtön két sorozathoz tartozó írásai tűntek fel a könyvesboltok polcain. Az urban fantasy kategóriába tartozó  Vérmacskák sorozatból eddig két rész olvasható magyar nyelven, a hatkötetes sorozat további részei még megjelenésre várnak. A fiatalabb korosztálynak szóló, ugyanakkor a cselekmények középpontjába komoly témát, a halált és a lélek halál utáni útját állító történetfüzér a tizenkét részes Sikoltók sorozat, amelynek eddig szintén ez a második magyarul megjelent kötete.

Kaylee az elmúlt hónapokban igazi meglepetésekkel, információk sokaságával találta szemben magát, megtudta, hogy ki is ő valójában, "visszakapta" az apját és a magánélete is jól alakul. A megszerzett tudással, az eddigi tapasztalataival és némi segítséggel a háta mögött lényegesen könnyebb elfogadnia azt, hogy mi is ő és mi a feladata. Amikor azonban az egyik koncerten meghal egy fiatal lány és Kaylee torkából nem szakad fel a lélekdal, ő is és a társaságában lévő lúdvérc fivérek is úgy gondolják, hogy erre csak egy valami lehet a magyarázat, az áldozatnak nem volt lelke. Amikor értesülnek róla, hogy hamarosan még egy hasonló halálesetre lehet számítani, elhatározzák, hogy véghezviszik a lehetetlent, megmentik a fiatal tehetség lelkét az örök szenvedéstől.
Eladnád a lelked csak azért, hogy egy rövid időre mindent megkapj, amire vágytál? Ha szerződést írsz alá a pokol egyik teremtményével, akkor vállalnod kell a következményeket. De tisztában vagy vele, hogy mit vállaltál?  Biztos, hogy mindig elolvasod az apró betűs részt?

Világmegváltó gondolatokra, hibátlan történetvezetésre ezúttal sem kell számítani, helyenként kifejezetten meghatározó a kategóriára jellemző stílus a történetben, de határozottan érződik, hogy ez a rész már cselekményesebb és részleteiben jobban kidolgozott, mint a bemutatkozó kötet. Kaylee végre nem értetlenül és nem teljesen tudatlanul áll a képességével és a feladatával szemben, hanem tudatosan fejlődik, gyakorol, amelyhez természetesen segítséget is kap Nash anyjának személyében. Makacssága és eltökéltsége azonban a régi maradt, elhatározásától még az sem tudja elrettenteni, hogy saját magát sodorja veszélybe. Nash természetesen mindenben támogatja a lúdvérc lányt, még akkor is, ha nem ért egyet azzal, amit Kaylee a fejébe vett.
Nash az a szereplő, aki számomra túl tökéletes. Lehet, hogy paranoiás vagyok, de ez csak nekem furcsa? Meddig lehet még tovább vinni ezt a sorozatot a megkezdett vonalon? Főleg, hogy ott van Tod, aki Nash tökéletes ellentéte. Óhatatlanul is megfogalmazódik bennem a kérdés: biztos, hogy ennyire különbözik egymástól a két testvér? Nem lehet, hogy Nash tökéletessége csak valami álca, valami terv része? Előbb-utóbb úgy is kiderül, hogy mi az igazság, de a felvázolt gondolat tutira érdekes fejleményeket eredményezne.

A lúdvérceket és a tevékenységüket az előző kötetben már bemutatta az írónő, ezért most nagyobb hangsúlyt tudott helyezni a szereplők viselkedésére és a történet hátterére, amelynek köszönhetően valamivel többet szerepelnek a kedvelt szereplők és lényeges ismereteket szerzünk a Pokolról és az ott élő lényekről. Az előző részben éppen csak fellibbent az Alvilágot elválasztó fátyol, most azonban nem csak bekukkantunk mögé, hanem meg is ismerjük néhány lakóját, érthetőbbé vállnak a működését meghatározó törvények, a világunkkal való kapcsolódási pontok. Örültem neki, hogy ebben a részben Tod és rajta keresztül a kaszások világa is jelentős szerepet kapott. Tod egyébként is nagyon érdekes karakter és ebben a részben sokkal hangsúlyosabb és összetettebb szereplő is, mint Ash. Van még bőven lehetőség benne és remélem, hogy a későbbiekben is sokat találkozunk majd vele.
Az alap cselekmény ezúttal is tetszett, de továbbra sem értem, hogy az izgalmas és tényleg tartalmas eseményeket miért kellett elrontani a kategóriára jellemző kötelező elemekkel, klisékkel. Nem lehetett volna kihagyni ezeket? Igaz, hogy ebben az esetben nincs szerelmi háromszög, nincs fölösleges szenvedés, de pont elég több alkalommal olvasni a tizenhat éves lányok sajátos vezetési technikájáról, a szobafogságról, mint nevelési módszerről és az iskolából való lógásokról.

A sorozat eddigi történeteinek ismeretében nyugodtan kijelenthetem, hogy az írónő mindig valamilyen negatív érzést, igényt állít az írásai középpontjába, nagyon is tanulságossá teszi az egyébként határozottan fiataloknak szóló cselekményt. Az előző részben a fiatalság utáni vágy, az öregedéstől való félelem és a mindezek érdekében elkövetett tettek jelentették a kötet fő szálát, ebben a történetben pedig a pénz és a siker hajszolása az, amire a fő hangsúly helyeződik.  Mindezek miatt egy kelta mitológiai elemekkel átszőtt, érdekes, mozgalmas, kedvelhető tanmesének tartom ezt az írást, amelyet örömmel vesz a kezébe az olvasó.
A magyar kiadást igényesre sikerült. A könyv ugyan vékonynak tűnik, de ez elég félrevezető, mert a  sortávolság és a betűméret nem indokolatlanul nagy, illetve a könyv lapjai sem vastagok. Mindezeket figyelembe véve egy meglepően vékony, egyéb kiadásokhoz képest a polcon fele annyi helyet elfoglaló kiadvány lett a végeredmény, ami az én szememben inkább előny, mint hátrány.

Továbbra is nagyon tetszik a történet hátterét adó, kelta mitológiai elemeket tartalmazó, az olvasói  kíváncsiságot felkeltő és izgalmas kalandokat ígérő lúdvérc szál. A bemutatkozó kötetet kedvelők ebben a részben sem fognak csalódni és még az előzménnyel kapcsolatban fanyalgóknak is el kell ismerniük, hogy ez a történet jobban sikerült, részletesebb, mozgalmasabb, helyenként komorabb, de összességében kellemes kikapcsolódást, könnyed időtöltést jelentő olvasmány, amelynek a folytatására továbbra is kíváncsi vagyok.

Pontszám: 6 pont
Kiadó: Jaffa Kiadó

Kiadás éve: 2013.

Terjedelem: 263 oldal

Eredeti cím: My Soul to Save
Sorozat: Sikoltók
Előzmény: Lélektolvajok
Folytatás: My Soul to Keep, My Soul to Steal
Forrás: magánkönyvtár

Posted in: 6 pontos,ekultura.hu,Jaffa Kiadó,könyvértékelés,Rachel Vincent,recenzió 2013,Sikoltók,YA fantasy