John Scalzi: A lázadás hangjai (Vének háborúja 5.)

Két évvel ezelőtt a magyar olvasók számára is elérhetővé vált egy sorozat, illetve annak kezdő kötete, amely legalább annyira sci-fi, mint humoros, de mindenképpen különleges és ezzel az elképesztő összetételével meg is hódította kis hazánk könyveket kedvelő rétegét. Ez a kiadvány volt a Vének háborúja, amely egyben a sorozat megnevezését is szolgáltatta. Most pedig már ott tartunk, hogy az ötödik kötet is megjelent, ez pedig ékes bizonyítéka annak, hogy a magyar olvasóknak is bejött ez a könnyed, kalandos, cselekményes, az emberiség küzdelmét félig játékosan, félig komolyan bemutató történetfüzér.

Értékelés: 10/10
Kiadó: Agave Könyvek

Kiadás éve: 2014.

Terjedelem: 463 oldal
Borító ár: 3.480,- Ft

A mű eredeti címe: The Human Divison
Fordította: Pék Zoltán
Sorozat: Vének háborúja
Előzmény:
1.) Vének háborúja
2.) Szellemhadtest
3.) Az utolsó gyarmat
4.) Zoë története
Folytatás: 
6.) Árnyékszövetség

Műfaj: sci-fi
Kedvezményes vásárlás:
www.agavekonyvek.hu

Nem titok, hogy imádom Scalzi stílusát, már az első regényével megnyert magának, John Perry és társai kalandjait élvezet olvasni, a történet magába szippant és azt veszed észre, hogy elképesztő mennyiségű űrlényt sikerült megismerned, hihetetlen csatákban vettél részt, nem feküdte meg a gyomrod a technikai leírások hosszú részletezése és rendkívüli mértékben megkedveled a szereplőket, mert bár némiképp másként néznek ki, de a lelkük mindvégig emberi maradt. A sci-fi műfajával most ismerkedő olvasóknak is bátran tudom ajánlani a szerző regényeit olvasásra.

Ez a rész a sorozat ötödik darabja, amely azonban mégis más egy kicsit, mint az eddigiek. Ugyanaz a világ, viszont mások a szereplők, de legalább az egyiküket ismerjük a régmúltból, a történet elejéről, ő nem más, mint Harry Wilson hadnagy, akivel már az első könyvben is találkoztunk futólag, akkor ő is tagja volt Perryék baráti társaságának, a Vén Trottyoknak - és akire nem igazán emlékeztem korábbi olvasmányaimból.

A "Perry-incidenst" követően a Gyarmati Szövetség nehéz helyzetbe kerül, kénytelen változtatni eddig alkalmazott stratégiáján és a diplomáciát előtérbe helyezni. Az egyezkedés és a helyezkedés nem megy könnyen, hiszen a fajok többsége egységbe tömörült, a Konklávé kifelé erősnek és elhivatottnak látszik, miközben az emberiség nem alkot összetartó csapatot. Mindennél fontosabb tehát a szövetségesek meggyőzése és megszerzése, de a Gyarmati Szövetség nem titkolt célja az, hogy a Földet is a partnerei sorában tudja. A politikai helyzet javítása és a lavírozás folyamata nem egy szinten zajlik és amikor a probléma sürgős megoldásra vár, akkor kerül bevetésre a B csapat, amelynek összetétele és a váratlan helyzetekre adott reakciója kiszámíthatatlan és megdöbbentő. Ennek a csapatnak a tagja Harry Wilson hadnagy, aki bár diplomáciai küldetésekben vesz részt, de továbbra is inkább katona, mint tárgyalópartner.

A lázadás hangjai - eredeti címén: The Human Division - amerikai megjelenéséhez már önmagában is különleges és úttörő jellegű próbálkozás köthető. A Vének háborúja sorozatot is megjelentető kiadó, A Tor Book ki szerette volna próbálni, hogy miként reagál az olvasóközönség a filmsorozatokhoz hasonló, folytatólagos, részekre bontott regénymegjelenésre. A kísérlethez tökéletes alanyt jelentett John Scalzi, aki el is készítette a Vének háborúja univerzumban játszódó történet tizenhárom epizódját, amely első körben heti gyakorisággal, e-book formátumban jelent meg, majd a nagy sikerre való tekintettel készült belőle egy egységes elektronikus könyv, végül kikerült a nyomdából a kézbe fogható, fizikailag is létező regény.
Ugyan csodálattal és elismeréssel tekintek erre az úttörő jellegű kísérletre, de be kell ismernem, hogy örülök neki, nálunk nem részenként jelent meg a történet, hanem egyben, mert bizony engem az őrületbe kergetett volna, ha nem lapozhatok tovább a következő fejezetre, hanem várnom kell egy újabb hetet a folytatásra. Szóval a sikeres újítás előtt fejet hajtok, de sokkal jobban szeretem a történetet egyben kezelni. Maradi lennék? Az emberben egy idő után rögződnek bizonyos szokások, ezek szerint már ráléptem erre az útra.

"A Gyarmati Szövetség diplomáciájának alsóbb régióiban sosincs unalmas nap."

De térjünk vissza a regényre, illetve az epizódok sorára, mert a kötet tizenhárom darab első pillantásra egymástól teljesen független kalandot, küldetést tartalmaz, amelyek lassan teljes egésszé állnak össze - köszönhetően a részeken átívelő fő történetszálnak, amely egységgé kovácsolja össze a darabokat.

A kép INNEN.

Az elején még furcsa volt, hogy teljesen új a szereplőgárda, új a szituáció, de viszonylag hamar megkedveltem őket és onnantól kezdve velük együtt izgultam végig a kalandjaikat, elképesztő küldetéseiket. A szimpátia ilyen gyors kialakulásában nagy szerepe volt az Harry Wilson hadnagynak és Hart Schmidt diplomata asszisztensnek, a férfiak humora egyszerűen fenomenális, párbeszédeiket olvasva csorogtak a könnyeim a nevetéstől. Állíthatnám azt is - ami egyébként igaz -, hogy a két férfi stílusa rendkívüli és utánozhatatlan, de ami képes kihozni belőlük a mindig mosolygásra késztető szövegelést és a problémák speciális kezelését, az nem más, mint az egyedi helyzetek egymást követő sora.

Ez a csapat sok mindent képes elviselni és a cél érdekében megvalósítani, ugyan nem mindig azt keresik, amit éppen sikerül megtalálniuk és nem is mindig ott találnak rá a megoldásra, ahol gondolják, de minden helyzetből igyekeznek a legjobban kihozni, még akkor is, ha ez átmenetileg diplomáciai bonyodalmakhoz vezet. Harry Wilson logikája egyszerűen elképesztő, élvezet nézni, ahogy a leglehetetlenebb helyzetekből is kivágja magát. Hart már kevésbé életképes, lényegesen könnyebben pánikba esik, de a kalandok során keresztül ő maga is megedződik és egészen jól helyt áll. Abumwe nagykövet egy egyéniség, senki mással nem helyettesíthető jelenség és Coloma kapitány is megéri a pénzét.

Tetszett, hogy ez a kötet lényegesen terjedelmesebb, mint a sorozat korábbi részei, mert végre igazán elmerülhettem ennek a világnak a történéseiben, teljes mértékben beleélhettem magam a kalandok sorába. Ahogy Scalzi többi regényére is jellemző, most is számos űrlény bukkan fel, melyek közül egyesek ismerősnek tűnhetnek, de a többiek új szereplői a történetnek - és ahány űrlény, annyi szokás, amely rengeteg félreértésre ad okot és lehetőséget.
Egyszerűen imádtam, hogy a szerző ebben a regényben visszatér a kezdetekhez - mármint, ami a stílust illeti - és egyszerűen csak mesél, szórakoztat, észrevétlenül ránt magával a fajok és az összeesküvések világába, a komoly helyzeteket is humorosan oldja meg, ezáltal a feszültség nevetéssel keveredik és nem is érezzük olyan súlyosnak a helyzetet, mint amilyen valójában - pedig egyébként komoly dolgokról van szó: összeesküvésekről, az emberiség jövőjéről.

Semmiképpen sem célszerű ezt a kötetet elsőként olvasni, de ha valaki már eljutott a harmadik rész végéig, akkor nyugodtan belevághat az elképesztő kalandok megismerésének sorába. Személy szerint én nagyon élveztem ennek az epizodikus szerkezetű regénynek az olvasását és mivel maradtak nyitva hagyott kérdések a végére, ezért gondolom, hogy lesz még folytatása is a sorozatnak.

A feledhetetlen és rendkívül szórakoztató könyvet köszönöm az Agave Könyvek kiadónak! 

Posted in: 10 pontos,Agave Könyvek,John Scalzi,könyvértékelés,recenzió 2014,sci-fi,Vének háborúja