Virágzó rengeteg: Szirombontogatás a januári télben

Két évvel ezelőtt még nem gondoltam volna, hogy posztot írok - nem is az elsőt - a virágaimról. Sokáig - olyan másfél évtizedig - úgy tűnt, hogy a lakásunk alkalmatlan mindenféle virág nevelésére, életben tartására. Arról, hogy egyszer a kecses virágzatú és egzotikus orchidea lesz a szobáink fő éke, álmodni sem mertem. Pedig most ez a helyzet. Igaz, hogy nem ment egyszerűen, de bátran és kitartóan küzdöttünk és küzdünk: az orchideák és én is. Az elért eredmény láttán pedig méltán érzem  nagyon büszkének magam - és még annál is boldogabbnak. Vannak az enyéimnél dúsabban virágzó növények is, de az előzmények ismeretében számomra már a mostani...

Folytatás »

Gaura Ágnes: Túlontúl

Nem is olyan régen írtam egy másik posztomban, hogy - főleg magyar - népmesei alapokkal, mitológiai elemek alkalmazásával, azok átdolgozásával nagyon könnyen le lehet venni a lábamról és az ilyen történet hamar magába ránt, mélyen megérint. Ez az én igazi világom, a felnőtteknek szóló mese, átszőve tanulságokkal és varázslattal. Imádom! Kedvelem Gaura Ági történeteit, mert mindegyik tele van magyar utalásokkal és mindegyik visszaad valamit az elvesztett vagy éppen elfelejtett örökségünkből - teszi ezt még úgy is, hogy ezt szórakoztató formában, lektűrként tálalja. A Túlontúl egy olyan történet, amely az utolsó mondatáig magyar utalásokkal...

Folytatás »

Angela Marsons: Halálos játék (Kim Stone 4.)

Amikor annak idején belekezdtem a sorozat első kötetébe, még nem gondoltam volna, hogy ennyire meg fogom szeretni Kim Stone nyomozót és a csapatát. Pedig nagyon könnyű megkedvelni őket. Még az antiszociális viselkedésű nyomozót is, illetve különösen őt. Persze Kim a fő összetartó erő, de a többiek nélkül nem haladna olyan ütemben a nyomozás, ahogy kellene és amellett, hogy nélkülözhetetlen tagjai a csapatnak, üde színfoltjai is a regénynek. Az esetek pedig mindig különlegesek, a megoldások egészen egyedi nézőpontokat igényelnek az elkövető előkerítése szempontjából. Ez alól pedig nem kivétel a nyomozócsapat negyedik esete sem. Értékelés:...

Folytatás »

Sarah Vaughan: Egy botrány természetrajza

Bár a korábbi olvasmányaim sorban állnak értékelésre és saját posztra várva, most mégis eléjük tolakodott egy olyan kötet, amelyet csak nemrég fejeztem be. Régebben talán frusztrált volna ez a dolog és a véleményem összekopácsolása után a posztot beidőzítettem volna úgy egy hónappal későbbi időpontra, de ez most egyáltalán nem érdekel. Most akarok erről a regényről beszélni és meg is teszem, amíg még friss az élmény és az indulataim forrongnak. Mert bizony van miért háborognia az érzéseimnek és nem is tartom magamban a gondolataimat. Értékelés: 7 pont a 10-ből Kiadó: General Press Kiadás éve: 2018. Terjedelem: 343 oldal Borító ár: 3.490,-...

Folytatás »

Virágzó rengeteg: Kiegészítő világítás orchideáknak - 1. rész

Vannak olyan orchideatulajdonosok, akik semmit sem tesznek a növényeikkel, időnként odalöttyintenek neki egy kis vizet és mégis fürtökben lógnak rajtuk a virágok és azok hónapokon keresztül pompáznak. Itt és most leszögezem: én nem ebbe a kategóriába tartozom. A saját növényeimet hiába babusgatom, használom a legjobb tápoldatokat, a minőségi ültetőközeget, az én drágáim időnként produkálnak valamit, de az meg sem közelíti az "elhanyagolt" példányokét. Sok mindennek utána olvastam, majd rájöttem arra, amit már addig tudtam - csak éppen nem sejtettem -, hogy a titok a helyben rejlik. A hőmérsékletben, a fényviszonyokban és a páratartalomban, illetve...

Folytatás »

Szinte már mesébe illő: 7 éves lett a blog

Nagyon rohan az idő - és ezt most nem csak én érzem így, hanem a tények is ezt mutatják. Mindig akkor tudatosul igazán bennem, hogy eltelt egy újabb év, amikor olvasom a többi blogger évértékelő posztjait. Ilyet én azért nem készítek az óév utolsó vagy az újév első napjaiban, mert úgy is jön a blogszülinap és akkor úgy is statisztikázok. Legalábbis eddig így volt, most viszont nincs kedvem böngészni az olvasásaimat, untatni Titeket oldalszámokkal, blogbejegyzések számával és minden egyéb ilyenféle dologgal. A posztok mennyiségének összeszámolásával csak annyit érnék el, hogy saját magamat presszionálnám és idegesíteném, mert a maximalista személyiségem...

Folytatás »

Helen Hoang: A szerelem egyenlete

Rendszeres olvasóim tudják, hogy kifejezetten érdekelnek azok a regények, amelyekben Asperger-szindrómával diagnosztizált szereplők kapják meg a fő- vagy akár csak a mellékszerepet. Kedvelem, ha a felbukkant szereplő különös viselkedésével kellemetlen, de mégis mókás perceket szerez a többi jelenlévőnek. Mert hogy az Asperger-szindróma nem más, mint az autizmus egy gyengébb formája - vagyis "magasan funkcionáló" autizmus. A szindróma általános jellemzője az átlagos vagy átlagon felüli intelligencia, a gyenge kapcsolatteremtő képesség, a szemkontaktus kerülése, a megszokott rutinhoz való görcsös ragaszkodás, az ingerek feldolgozásának nehézsége,...

Folytatás »

Helyfelszabadítási kísérlet, azaz eladó könyveim listája

A könyvbeszerzési szenvedélyemnek nehezen tudok gátat szabni, mert továbbra is mindennek ellen tudok állni, csak a kísértésnek nem. A helyem viszont igencsak véges, elfogytak a könyvespolcok elhelyezésére alkalmas falfelületek is, a polcokon pedig szorosan állnak egymás mellett a kötetek. Nem maradt más hátra, mint a számomra nem annyira kedves daraboknak új gazdát keresni. A könyvek kiváló, de minimum jó állapotúak, általában egyszer olvasottak. Tudni kell rólam, hogy mániákusan figyelek a gerinc épségére, a borító sértetlenségére, a sarkok állapotára. Eddig még senki sem csalódott a vásárlóim közül. Legalábbis, ami a külcsínt illeti,...

Folytatás »