Peter S. Beagle - Tükörbirodalmak

Egyedülálló válogatás az író novelláiból

A teljes Beagle életmű sorozat itt  sorakozik a könyvespolcomon. Egy részét már korábban olvastam, egy részét pedig az utóbbi időben. Ezt a kötetet, novellaválogatást a végére hagytam. Terveztem, hogy elolvasom előtte Az utolsó egyszarvú című regényt. Ahogy ezt meg is tettem. Már csak azért is, mert ez a novelláskötet tartalmazza Az utolsó egyszarvú folytatását is, aminek a megírásáról a szerző nagyon sokáig hallani sem akart.

A másik érdekessége ennek a kötetnek, hogy ebben a formában sehol máshol nem jelent meg, csak Magyarországon. Úgy is lehet mondani, hogy világpremiernek számító válogatásról van szó. Köszönhető ez az író életművét itthon megjelentető Delta Vision Kiadó, a Beagle könyveket fordító Klenheincz Csilla, valamint az író nagyon jó és szoros kapcsolatának. Úgy gondolom, hogy csak hálásak lehetünk a lelkesedésükért és a munkájukért.

Novelláskötetet értékelni soha nem egyszerű eset. Valahogy a novellákkal lassabban haladok, mint a regényekkel. A sok, hol hosszabb, hol rövidebb történet mindig összezavar kicsit. Hol azt várom, hogy legyen már vége, hol pedig még olvasnám, amikor azt veszem észre, hogy nincs tovább.

Az értékeléssel most sem vagyok könnyű helyzetben. Beagle-t úgy emlegetjük, hogy nagyszerű mesemondó, fantasy író. Akik akár csak egy kötetét is olvasták már, azok tudják, hogy miről beszélek. Ebben a kötetben is a fantasy írások vannak túlsúlyban, de találkozunk más stílusú történetekkel is. Részrehajlónak is lehet nevezni, de nekem továbbra is a fantasy stílusú és mesés írásai tetszenek a legjobban.

Előre figyelmeztetek mindenki, hogy az értékelés nagyobb terjedelmű lesz, mint általában, mert sok mindent tartalmaz a kötet és sok mindent meg is szeretnék mutatni belőle és ezzel kedvet teremteni az elolvasásához. Kezdjünk akkor bele és olvassátok türelemmel a gondolataimat.

Minden novella előtt található egy kis bevezető, amelyben az író a történet keletkezésének körülményeit, a novellához fűződő emlékeit, érzéseit tárja elénk. Bepillantást nyerhetünk a "kulisszák mögé" és ez számomra nagyon szimpatikus volt. Sokkal közelebb hozta hozzám a történetet. Általános gyakorlattá kellene tenni ezt a megoldást. Nekem nagyon tetszett.

A kötet három részre tagolódik. A Sóbor és más titkok című válogatás foglalja el a könyv nagyobb részét, a hátralévő oldalakon Farrell történetei, valamint a Mesék című fejezet osztozik. Elég vegyes hangulatú, stílusú írásokat olvashatunk ebben a válogatásban. A tetszésemet sem egyöntetűen nyerték el az írások, kissé vegyes érzéseim vannak a történetekkel kapcsolatban. Novellás kötetekkel mindig így járok egyébként. Nézzük azért a részleteket.

A Sóbor és más titkok fejezet volt az a rész, ahol tetszésemet elnyerő és kevésbé elnyerő írásokat is olvashattam. Nem igazán tetszettek a Tánc Emiliának, a Sigerson és Az utolsó és egyetlen, avagy Mr. Moscowitz francia lesz, illetve a Lányom neve Sarah című írások. Valahogy nem fogott meg a történetek hangulata, mondanivalója. Ezek voltak azok a bizonyos nem mesés stílusú írások, amelyeket már korábban emlegettem. Bár azt el kell fogadnom, hogy mindegyik írásnak volt mondanivalója, amelyekkel pedig tökéletesen egyetértek. Csak hiányzott az a pici plusz, aminek a hiánya miatt viszont úgy éreztem, hogy nem igazán nekem szólnak az írások. A Gottesman professzor és az indiai orrszarvú az elején nem keltette fel a kíváncsiságomat, de a végére egészen magához láncolt a történet. Már túl is vagyunk a negatívumokon. (Vajon miért mindig ezzel kezdem az értékeléseimet?) Nagyon tetszettek a Jer, Halál úrnő!, A nága, a Sóbor és a Telefon című írások. Mindegyikben volt valami, ami megfogott és többnek éreztem, mint a korábbiakban felsoroltakat.

A Jer, Halál úrnő! egy olyan témát feszeget, amelyen a legtöbb ember már elgondolkozott. Hogy néz ki a halál? Mi van, ha nem is olyan, amilyennek elképzeltük? Hogyan lesz valakiből a halál ura? Vagy inkább úrnője? A nága az indiai mitológiák világába repít minket. Teljesen belemerülve olvastam a történetet. A Sóbor olvasása közben akaratlanul is eszembe jutott H.C.Andersen és híres meséje. A hableányok "világa" és élete teljesen másként, két tengerész szemszögéből nézve. Jó volt és érdekes. Az El regalo igencsak boszorkányos, magával ragadó és elgondolkodtató történet. Ha van még folytatása, akkor nagyon szívesen olvasnám a testvérpár többi történetét.

A fejezetben szereplő írások közül már csak egy maradt hátra és ez a történet a kedvencem. Ez pedig nem más, mint a Két szív, ami Az utolsó egyszarvú folytatása. Egyszerűen imádtam minden szavát! Nem gondoltam volna, de visszahozta azt a hangulatot, amit az előzményként megírt regény olvasása közben éreztem. Felbukkantak a régi és szeretett szereplők, jöttek újak, de mindegyik remekbe szabott karakter. Már ezért az egy novelláért is megéri végigolvasni a kötetet és akkor még nem is tudjuk, hogy a többi írás mennyi titkok és élményt rejt. Ha mégis rászánná magát az író a folytatásra (és ez meg is jelenne magyarul), akkor nagyokat ugrálnék és tapsolnék örömömben.

A Farrell történetek mindegyike tetszett. Még akkor is, ha az egymástól nagyon eltérő korszakokban, időpontokban keletkeztek. Farrell karaktere is jól eltalált. Nem hős ő, hanem egyszerű ember, méghozzá olyan, aki a helyét sem találja a világban és csinál mindent, amihez kedve van, olyan munkát vállal el, ami az útjába akad. Az első két írásban még nincs misztikum, a harmadikban már összeakad vele a főszereplő és próbálja elfogadni, a negyedikben pedig már teljesen természetesen reagál a szokatlanra. Mindvégig kedvelhető, szerethető, vicces, de nem hibátlan karakter. Joe Farrell kalandjait is bármikor szívesen olvasnám.

A Mesék című fejezet közvetlenül a Két szív története után következik a kedvencek listámon. Az égig érő paszuly tetején: egy feleség visszaemlékezései a klasszikus mese története egy másik szemszögből. Kacagtató és érdekes. A Négy fabula valami fantasztikus válogatás. A szónoki képességet bevető moly, a népének jobbat akaró, hiszékeny, de mégis eredményes strucc, az isteni magaslatokat kereső polip és a dínó, akinek gondot jelentenek a hosszú szavak. Igazi, tanulságos, cinikus, mégis mondanivalóval teli állatmesék. Még többet! Egy egész kötetre valót! A végére már csak egy mese maradt, ez pedig Gordonról szól, aki egér létére macska akar lenni. Ez is tetszett, de nem tudta túlszárnyalni a négy fabula által teremtett hangulatot.
Sokszínű és érdekes? Igen. Beagle írásait kedvelők nem hagyhatják ki ezt a kötetet sem az olvasásaik közül.

Ami nagyon tetszett még, hogy az író minden novellában más nézőpontból mutatja be a történetet. Úgy cserélgeti a nézőpontokat, a személyiségeit, mint más a ruháját. Hol egy férfi, holy egy nő, hol egy gyermek a mesélő, hol pedig teljesen kívülállóként tekintünk a cselekményre, mégis mindegyiket teljesen helyén valónak és természetesnek érezzük. Vannak írók, akik az ellenkező nemű szereplőiket idegenül mozgatják, beszéltetik. Beagle nem ilyen. Vannak, akik már elfelejtették, hogy milyen volt gyermekként tekinteni a világra és a csodákra és ezért a gyerekszereplőik nem hitelesek. Beagle nem ilyen.

Egy kicsit a magyar kiadásról. Ez a kötet is ugyanolyan gyönyörű, mint a kiadó gondozásában megjelent többi Beagle könyv. Nagyon egyedi és csodaszép stílust választottak az életműsorozathoz. Sánta Kira borítói minden esetben szemet gyönyörködtetőek és fantáziát életre keltőek. A borítón kívül a kötet többi része is igényes. Nagyon tetszett, hogy nem a manapság divatos óriás sortávolságokat láttam a lapokon, hanem kellemes betűmérettel viszonylag sűrűn teleírt oldalak "mosolyogtak" rám, ha kinyitottam a könyvet. Lassabban haladtam az olvasással, mint számítottam rá, mert az író mondataira, gondolataira oda kell figyelni és mert tényleg több karaktert tartalmaz egy oldal, mint amihez mostanában hozzá vagyunk szoktatva. Kleinheincz Csilla fordítása továbbra is csodálatos. Úgy gondolom, még egy korrektúra ráfért volna a szövegre, mert több hibát is felfedeztem benne, de olvastam már ennél sokkal, de sokkal kevésbé korrektúrázott szöveget is. A könyv kötését kicsit merevnek találtam, de teljes mértékben kiállta az olvasási próbát. Nem látszik törés a könyv gerincén.

Összességében egy jó könyvet, jó válogatást olvashat, aki nekikezd a kötetnek. Cseppet sem hátrány, hogy a könyv szép, igényes és hivogató. Kiknek ajánlom? Akik szeretik Beagle történeteit, akik már olvasták Az utolsó egyszarvút, akik szeretik a meséket és szívesen elmerülnek a fantázia birodalmában.

Örülök neki, hogy olvashattam ezt a könyvet, mert bár nem minden része tetszett, de nagyobb része nyújtott élményt a számomra, mint amennyi nem. Sajnálom, hogy nincs több olvasatlan Beagle könyv a polcomon, de ami még szomorúbb, hogy a kiadó kínálatában sincs olyan, amit még nem olvastam volna. 2007 óta nem jelent új Beagle könyv itthon. Kedves Kiadó, lehet ezen változtatni? Látnak reményt, lehetőséget egy új kötet megjelentetésére? Remélem, hogy igen és hamarosan olvashatjuk a következőt.

Pontszám: 8

Kiadó: Delta Vision
Kiadás éve: 2007.
Terjedelem: 448 oldal
Eredeti cím: nincs, a válogatás ebben a formában sehol máshol nem jelent meg
Előzmény: A Két szív novella előzménye Az utolsó egyszarvú című regény, a többi írásnak nincs előzménye.
Folytatás: van egy két írás a kötetben, amelynek tervbe vette a folytatását az író, de még nincs róluk bővebb információ.
Forrás: magánkönyvtár

Posted in: 2012,8 pontos,alakváltó,Csökkentsd a várólistádat 2012,Delta Vision,fantasy,könyvértékelés,novellaválogatás/antológia,Peter S. Beagle,sellő,unicornis