Nem is tudom, hogy mire - milyen regényre - számítottam igazából, amikor megpillantottam ennek a kötetnek a borítóját, de az tuti, hogy a csokiba mártott eper már első ránézésre is nagyon ínycsiklandónak tűnt. A fülszöveg annyira nem hozott lázba, legalábbis az egyedülálló anyukára és a hirtelen betoppanó régi szeretőre vonatkozó része. Bezzeg a szexuális segédeszközöket árusító utalásra már annál inkább felcsillant a szemem, ebben láttam valami fantáziát, valami olyat, amely elüt a megszokottól sablontól, és rengeteg konfliktusra ad lehetőséget. Szóval megvettem a könyvet, majd egy gyenge pillanatomban a kezembe is vettem, beleolvastam és ... benne ragadtam, de olyan szinten, hogy nem volt olyan oldala, amelyen ne kacagtam volna hangosan - még hajnali kettőkor is.
Értékelés: 9/10 Kiadó: Könyvmolyképző Kiadói sorozat: Rubin pöttyös Kiadás éve: 2014. Terjedelem: 374 oldal Fordította: Farkas János Borító ár: 3.299,- Ft A mű eredeti címe: Seduction and Snacks Sorozat: Csokoládéimádók Folytatás: 2.) Életek és édességek 2.5.) Tattoos and Ta Tas 3.) Troubles and Treats 3,5.) Hearts and Llamas Műfaj: romantikus, chick lit |
Szóval... Claire az egyik főiskolai bulin összejön egy sráccal és neki adja legféltettebb és egyetlen kincsét. Mivel azonban az aktus mindkét résztvevője felöntött egy kissé a garatra, ezért egyes emlékek eléggé homályosan maradtak csak meg, másokról pedig el is felejtkeztek a fiatalok. A végeredmény: Claire elvesztett valamit, de kapott helyette valakit. Amikor nyilvánvalóvá válik a tény, hogy a család gyarapodni fog, Claire keresni kezdi a fiút, akivel csak egy éjszakát töltött, akinek a nevét sem tudta, akit reggel magára hagyott, mielőtt az még felébredt volna, és akire senki sem emlékszik, de sehol sem tud a nyomára akadni. A lány otthagyja az iskolát, hazaköltözik a szülővárosába, megszüli a gyereket és egyedülálló anyaként nevelgeti kisfiát. Eltelik öt év, és Carter felbukkan abban a bárban, ahol a lány is dolgozik... és innentől kezdve a történet még jobb és még humorosabb volt, mint amiben már addig is részem volt.
Ennek a könyvnek az olvasása során éreztem igazán, hogy mennyire meghatározó a szerző stílusa és hozzáállása az élethez. Biztos vagyok benne, hogy ugyanebből az alaptörténetből - egy fiatal lány ballépéséből, teherbe eséséből és egész életének megváltozásából -, más szerző biztosan tragikus, erősen szenvedős, de legalább keserédes hangulatú regényt kreált volna. Ezzel ellentétben Tara Sivec egy végtelenül szórakoztató, iróniával és fura, de mégis életszerű helyzetekkel teli, minden ízében élvezetes és kacagtató történetet dobott össze, amelynek olvasása során egy percig sem éreztem úgy, hogy - akár csak kicsit is - leült volna a cselekmény hangulata. Nincs fölösleges dráma, csak önfeledt szórakozás.
A kép INNEN. |
A legjobban az tetszett, ahogy a szereplőket és minden élethelyzetüket áthatja a szarkazmus és az irónia, megjegyzéseikkel magukat sem kímélik, de másoknak is bőven kijut belőle, mégis érezni, hogy összetartó és egymást mindenben támogató, segítő emberekről szól az egész történet. Senki sem tökéletes, mindenkinek vannak hibái, és a botlások száma is végtelen, de ettől olyan hihetetlenül életszerű az egész. Ez a regény tele van élettel, vidámsággal és kacagással, olyannyira, hogy képes volt teljes mértékben kikapcsolni, és még napok múlva is időnként felkacagtam, amikor eszembe jutott egy jelenet vagy egy beszólás - csillogó szemmel, ragyogó mosollyal meséltem a környezetemben arra fogékonyaknak az élményemet.
Mivel egyébként is szeretem az iróniát és a szarkasztikus megnyilvánulásokat, a humor ilyen típusú kifejeződését, ezért úgy érzem, mintha kifejezetten nekem íródott volna a történet. Valószínűleg nem mindenkinek fog tetszeni a regény stílusa, de hozzám annyira közel került az egész, hogy teljesen el tudtam veszni benne.
Csokiba mártott chips (A kép INNEN.) |
Ennyi dicséret után azért ki kell térnem némi negatívumra is: az egyik a trágár beszéd - ezekből elég sok szerepel a könyvben, egy részük - fogjuk rá - nem életidegen hasonló, mondhatni hétköznapi szituációban, míg mások már nekem is kissé erőltetettnek hatottak. Mivel nekem is szükségem lenne néha arra, hogy szappannal mossák ki a szám, ezért a sok-sok nevetésért cserébe, hajlandó voltam minden egyes kifejezést megbocsátani - és még nem is esett nehezemre. Bár az is igaz, hogy bármennyire is szókimondónak és nyíltnak tartom magam, illetve a környezetemben is nagyon sok hasonló ember van, ugyanakkor a vagina kifejezést ennyiszer soha nem használtuk és használjuk, de hát ízlések és pofonok - viszont ez a mennyiség már nekem is sok volt. Ahogyan azt is túlzónak tartottam, ahányszor Claire a pohár fenekére nézett, illetve amilyen mélységben tette ezt.
A kép INNEN. |
A Rubin pöttyös sorozatban megjelent regények esetében eddig a szomorkás, fájdalmas, sötétséggel és titkokkal teli olvasmányok kerültek a kezembe, de ez a regény teljesen más, és pont ezért üdítő színfolt, élvezetes változatosság - igazi csábítás és ínycsiklandó csemege. Természetesen sorozat... de ilyen stílusú könyvből bármennyit hajlandó vagyok elolvasni, szóval részemről jöhet a többi is. :)
Hohó, erről jut eszembe: van egy olyan érzésem, hogy a főhőseinknek már megint belekeveredtek valamibe, aminek szerintem lesz még következménye. Kíváncsi vagyok, hogy úgy lesz-e, ahogy gondolom. :D
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése