Várólista - 2017. január

Az év végi megjelenéseket, a hihetetlen könyváradatot követően a január mindig csendesnek számított. Most sincs ez másként. Ha ehhez még hozzátesszük, hogy mintha én is valamivel megfontoltabban válogatnék, akkor pedig egyáltalán nem meglepő, hogy alig keltette fel valami a friss megjelenések közül az érdeklődésem. Mondjuk ennek részben az is az oka, hogy van pár könyv, ami ugyan január hónapban került ki a könyvesboltok polcaira, de decemberben már megvásárolható volt a kiadó(k)nál, így ezek a kötetek a tavalyi év utolsó várólista bejegyzésében szerepeltek. Ebben az időszakban általában azok a kiadványok jelennek meg, amelyek valami miatt...

Folytatás »

Virág Emília: Sárkánycsalogató (Hétvilág 1.)

Az első könyves magyar szerzőkkel kapcsolatban némiképp fenntartásokkal viseltetem. Tudom, hogy ez egyben előítélet is, de volt néhány nem túl kellemes tapasztalatom az elmúlt néhány évben és a rengeteg szerzői kiadású - nyomtatott formában vagy elektronikus könyvként - megjelentetett írás sem győzött meg az átéltek ellenkezőjéről. Biztos lesznek, akik az előbbi kijelentésemért a keresztre feszítés ismételt bevezetése érdekében fognak majd aláírás gyűjtésbe és a petíciójuk azt is tartalmazni fogja, hogy én legyek az első, akivel majd példát statuálnak. Viszont úgy vagyok vele, hogy az vesse rám az első követ, akiben nincs szemernyi előítélet...

Folytatás »

Josh Malerman: Madarak a dobozban

Az ijesztgetős regények és én fura viszonyban vagyunk egymással, mert van, amelyik iszonyúan tetszik és van, amelyiknek egyszerűen nem tud elkapni a hangulata. Ha választanom kell, akkor inkább thriller, mint horror, mert az utóbbi néha annyira félelmetes akar lenni, hogy átesik a ló másik oldalára és nevetségessé válik. Viszont a természetfelettit is kedvelem, szóval folyton elcsábulok a horror irányába. Számomra sokkal félelmetesebb az, ha nem írja le a szerző az ellenséget, hanem csak utal a jelenlétére. Amit nem látunk, attól sokkal, de sokkal jobban parázunk, és úgy általában az olvasó úgy is félelmetesebbet képzel a szörny helyére, mint...

Folytatás »

Katie McGarry: Take Me On - Kísérj el! (Feszülő húr 4.)

Egy sorozat negyedik kötetéről fogok véleményt nyilvánítani, éppen ezért úgy gondolom, hogy aki olvasta a szerző által írt valamelyik korábbi kötetet, annak nem kell bemutatnom a rá oly jellemző stílust. Mégis fontosnak tartom kiemelni, hogy bár Katie McGarry fiatalokról, illetve fiatalok párkapcsolatairól ír, a művei mégsem könnyed olvasmányok és rózsaszín cukormázba fulladó történetek, hanem komoly problémákat és hihetetlen küzdelmeket bemutató elbeszélések. Főhősei egyszerre hétköznapiak és mégsem azok, ha van is gyengeségük - mert az mindenkinek van -, akkor is ember feletti erővel próbálnak helyt állni a mindennapi életben, leküzdeni a...

Folytatás »

Katherine Addison: A koboldcsászár

A Koboldcsászár azon könyvek egyike, amelyet már megjelenésének első beharangozása óta figyelemmel kísértem, vagyis közel egy évet vártam arra, hogy a kezembe vehessem. Mindenki, szinte kivétel nélkül mindenki szuperlatívuszokban beszélt erről a regényről, bár az is ott szerepelt az értékelésekben, hogy jelen esetben nem a cselekmény a meghatározó, a történet különlegességét a főszereplő személyisége adja. Ráadásként pedig a magyar fordítása is hangulatos. Értékelés: 7/10 Kiadó: GABO Könyvkiadó Kiadói sorozat: GABO SFF Kiadás éve: 2016. Terjedelem: 444 oldal Eredeti cím: The Goblin Emperor Fordító: Miks-Rédai Viktória Borító ár: 3.490,-...

Folytatás »

Mark Lawrence: Úti testvérek (Széthullott birodalom 3,5)

A Széthullott birodalom trilógia első kötete még nem tetszett annyira, de a második résznek már sikerült teljesen levennie a lábamról, a harmadik kötet - bár nem volt olyan élvezetes, mint az előzménye - feltette a koronát a nagyívű és különleges történetre. A posztapokaliptikus világban játszódó trilógia különlegessége a főszereplő személyét és környezetét betöltő és minden szereplő tettét meghatározó sötétség, amely egyedi és összetéveszthetetlen hangulatot teremt. Kellemes és maradandó emlékeket hagyott bennem a történet megismerése, ezért nem volt kérdés, hogy az ugyanebben a világban játszódó és a történethez, valamint a trilógiában felbukkanó...

Folytatás »

Blogszülinap - ezúttal az ötödik - és évértékelés

Az év utolsó napjaiban egymás után jelennek meg a blogokon az évértékelő bejegyzések, illetve mindenféle posztok az elmúlt év legjobb vagy éppen legrosszabb, esetleg legemlékezetesebb könyveiről, filmjeiről, illetve egyéb élményekről. Mindig megnézem, élvezettel olvasom ezeket a posztokat, de magam soha nem írok ilyet - mármint az év végén. Ennek két oka van: az egyik az év végi hajrá és időhiány, a másik az év eleji blogszülinap, amikor végül is megteszem ugyanazt, amit a többiek, csak némi időeltéréssel. Úgy is lehet mondani, hogy az évértékelés nálam csak kissé eltolódik, de tulajdonképpen nem marad el. Voltak évek, amikor mégis különválasztottam...

Folytatás »

Benkő László: A Zrínyiek - A gránitlelkű (A Zrínyiek 1.)

Rendhagyó poszt következik, mert ezt a könyvet most kivételesen nem én - vagyis Shanara - olvastam el, hanem Norbert, a férjem, akit sikerült rávennem arra, hogy a véleményét megossza velem és a blogon keresztül másokkal is. Minderre pedig azért került sor, mert ő maga is úgy gondolta - az olvasási élményeit hallgatva pedig én is -, hogy ez a nagyívű és kalandos történet megéri az ismertetőt, a szubjektív benyomás megosztását és továbbadását. A blog oldaláról nézve pedig némileg színesedik az összkép azzal, hogy ezúttal a történelmi regények is szerepet kapnak. Ahogy abban is reménykedem, hogy a most még rendhagyó poszt egy idő után már nem...

Folytatás »