Könyvek erdeje

Ha eltévedtél a könyvek rengetegében, akkor segítek benne eligazodni.

2018. április 17., kedd

Andrzej Sapkowski: A megvetés ideje (Vaják 4.)

Nagyon kedveltem a sorozat első és második kötetét, amelyben a szerző egymáshoz fűzött novellák füzéreként, meseátdolgozásokba burkolva mesélte el Ríviai Geralt, a vaják történetét. A harmadik részt viszont némi csalódással fejeztem be. Látszott, hogy az író váltani akar, a novellák helyett immár a regény formát preferálná, csakhogy az átállás nem ment neki olyan könnyen, mint azt elsőre elképzelte - a végeredmény, bár alapjaiban vaják sztori volt, de kicsit felemásra sikerült. Kissé félve vettem tehát kézbe a negyedik kötetet, de kár volt aggódnom, mert a korábbi nehézségeket leküzdve,  a hibáiból tanulva, ezt az akadályt már simán vette Sapkowski.

Értékelés: 9 pont a 10-ből
Kiadó: PlayON!
Kiadás éve: 2013.
Terjedelem: 304 oldal
Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória
Borító ár: 2.990,- Ft
A mű eredeti címe: Czas pogardy
Sorozat: Vaják
Előzmények:
1.) Az utolsó kívánság
2.) A végzet kardja
3.) Tündevér
Folytatások:
5.) Tűzkeresztség
6.) Fecske-torony
7.) A tó űrnője
Igazából már az előző kötetben felvezetésre került az a történetszál, amely ebben a részben folytatódik, közvetlenül kapcsolódik az akkor és ott részletezettekhez. A feszültség, az elégedetlenség  és a bizalmatlanság mindenütt érződik: az utakat renegát csapatok járják és megtámadnak mindenkit, a másfajúakkal szemben szankciókat vezetnek be, a királyok már nem bíznak a varázslóikban, a varázslók pedig gyűlésre készülnek. Mindenki áll valamelyik oldalon, mindenki dolgozik valamiért, leginkább azért a célért, amelyet össze tud egyeztetni a nézeteivel. Egyetlen személy tartja magát makacsul a semlegességhez, aki nem más, mint Ríviai Geralt, a vaják.

Geraltnak is megvan a maga baja, azt kutatja nagy erővel, aki Cirit keresi, aki a varázslót, Rience-t irányítja és utasítja. Ehhez szörnyeket kell ölnie és az így kapott pénzből fizeti azoknak a nyomozóknak a honoráriumát, akik információval tudnak szolgálni a kérdéseire. Vagy mégsem. Mert a nyomozás során csak több lett az újonnan felmerült kérdés, mint a megválaszolt. Ez olyan tipikus Geralt problémának tűnik.

Ciri eközben úton van és Yenneferrel Gors Velen városába érkezik. Őt azonban nem a város nevezetességei érdeklik, hanem az, hogy újra találkozhasson Geralttal. Ciri szála révén az eddigieknél valamivel több betekintés nyílik a varázslók és a varázslónők világába és bizony az ő "kasztjukban" is csak a megosztottság, a különböző nézetek ütközése látszik. Viszont az, hogy hosszú idő után újra találkozik két kedvelt szereplő, szintén Ciri bajkeverő természetének köszönhető.

Mozgalmas kötet volt ez, ahol felvonul a varázslók közösségének színe és java, mindenki a maga igazáról akarja meggyőzni a másikat, mindenki szövetségeket keres és szervez. És mindenki meg akarja győzni a semlegességét hirdető Geraltot, hogy válasszon oldalt. De mindez csak a felvezetés.

"Ha nincsenek a vaják ostoba skrupulusai, ha nincsenek az életidegen elvei, számos későbbi eseménynek egészen más lett volna a folyása. Számos eseményre valószínűleg egyáltalán sor sem került volna. És akkor a világ története másképp alakult volna.
De a világ története úgy alakult, ahogyan alakult - és ennek kizárólagos oka az volt, hogy a vajáknak skrupulusai voltak."

A fentebbi - úgy a regény közepe tájékán olvasható - mondatok választják el az előkészületet az akciótól. Ez az a fejezetkezdő bekezdés, aminek olvasását követően felpörögtek az események és minden a feje tetejére állt. Ciri és Yennefer természetesen az események középpontjába került és ha ők ott voltak, akkor Geralt sem tudta magát kivonni a történések, illetve azok következményei alól.

Az események összetettek, de követhetők, a következmények azonban kiszámíthatatlanok és épp ennek eredménye az, hogy szereplőink elveszítik egymást szem elől, külön utakra kényszerülnek és csak magukra számíthatnak. Vagy mégsem? Sosem tudni, hogy honnan, mikor és milyen formában érkezik a segítség, merre fordul közbenjárására a sors szekerének rúdja. Mert ez az időszak a megvetés ideje, amikor mindenki furcsán és gyanakodva tekint arra, aki tőle eltérő nézeteket képvisel.

Az előző kötetben elég sután felvezetett eseményszálak most kibomlottak és tökéletesen működtek. A szerző ügyesen kavarta a lapokat, titkokkal hintette meg a történéseket, majd hatalmas, előre nem látható káoszt robbantott ki. Nagyon élveztem ezt a kalandot, mert összefüggő, mozgalmas és csavaros történetet olvashattam. Ugyan időnként több szereplőt sikerült mozgatni egy-egy jelenetben mint ahányat meg bírtam jegyezni, de ez mellékesnek bizonyult a végső élmény szempontjából. Mert ezt a kötetet bizony nem enyhe csalódással, hanem elszoruló szívvel zártam be: egyszer csak vége lett a történetnek, amelyet annyira kedveltem, amelynek eseményei teljesen beszippantottak. Az egyik szemem tehát sír, de a másik nevet, mert nagyon jól szórakoztam és mert van még hátra három további kötet a sorozatból és ha azok is ennyire jók lesznek, akkor tökéletesen elégedett leszek.


0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 
Design by Free WordPress Themes | Bloggerized by Lasantha - Premium Blogger Themes | Laundry Detergent Coupons