Vaják világa és kalandjai teljes mértékben elnyerték a tetszésemet, így nem is tartottam magam vissza attól, hogy az első kötetet befejezését követően rövid időn belül nyújtsam is a kezem a polcomon sorakozó második rész felé.
Jelen esetben már nem lepett meg, hogy nem regényt, hanem novellafüzért olvasok. Mindenképpen változás az első kötethez képest, hogy az író most mellőzi az időugrásokat, a novellák - ami egyébként hat történetet jelent - időrendben követik egymást.
A fő motívum ebben a kötetben is jól nyomon követhető. Az előző kötetben megismerhettük (már amennyire lehetséges) Geraltot, illetve Yenneferhez fűződő kapcsolatát. Tudjuk, hogy el szeretné kerülni és azt is megtudtuk, hogy miért. Mi történik akkor, amikor ez a páros összetalálkozik? Elárulom: sok érdekes dolog és rengeteg indulat. Már akinek létezik ilyen. Vagy csak jól rejtegette eddig? :)
Értékelés: 9 pont a 10-ből Kiadó: PlayON! Kiadás éve: 2012. Terjedelem: 312 oldal Fordította: Szathmáry-Kellermann Viktória Borító ár: 2.990,- Ft A mű eredeti címe: Miecz przeznaczenia Sorozat: Vaják Előzmény: 0.) Viharidő 1.) Az utolsó kívánság Folytatások: 3.) Tündevér 4.) A megvetés ideje 5.) Tűzkeresztség 6.) Fecske-torony 7.) A tó űrnője |
A fő motívum ebben a kötetben is jól nyomon követhető. Az előző kötetben megismerhettük (már amennyire lehetséges) Geraltot, illetve Yenneferhez fűződő kapcsolatát. Tudjuk, hogy el szeretné kerülni és azt is megtudtuk, hogy miért. Mi történik akkor, amikor ez a páros összetalálkozik? Elárulom: sok érdekes dolog és rengeteg indulat. Már akinek létezik ilyen. Vagy csak jól rejtegette eddig? :)
Szeretek mogorva fickókról és veszélyes helyzeteket túlélő hősökről olvasni, kedvelem a magányos farkasokat. Nem titok, hogy Geralt az előbb említett kategóriába tartozik. Az író pedig nagyon jól ki is használta a karakter adta lehetőségeket. Azt már az előző részből is megtudtuk, hogy Geralt nem az a teljesen szívtelen és szenvtelen vaják, akinek lennie kellene. Az álcát az idegenek előtt még sikerült fenntartania, a barátai, közeli ismerősei azonban tudják az igazat. Ebben a részben Geralt eljutott arra a pontra, amikor elkezd változni, a korábbi kemény és mogorva álarc repedései kiszélesednek és mások is betekinthetnek mögé.
Olvasás közben annyira nem tűnt fel, mert inkább a történetek mesés és tanulságos oldalának olvasását élveztem, illetve a karakterekben merültem el, de így utólag visszagondolva nem tagadhatom, hogy ez a kötet bizony a kapcsolatokról és emberi érzelmekről szól egy különleges, helyenként mesés, máshol kegyetlen köntösbe bújtatva. A korábban említett álarc repedései tárulnak fel a figyelmes olvasó előtt. Az első történetben a bizalom és a párkapcsolat újra felépítésének, a másodikban a gyakorlati működésének és buktatóinak, a negyedikben a szerelem hatalmának és az önfeláldozásnak, az ötödikben a végzet által elrendelt elkerülhetetlen összetartozásnak és a hatodikban szintén a végzet és persze a bonyolult családi kapcsolatok, érzések állnak a középpontban vagy éppen a háttérben. Egyedül az ötödik történet lóg ki, de ebben az esetben Kökörcsin szerelmi élete az, ami kuncogásra késztetett. :)
Mindezek mellett megkaptam ugyanazt, amit az első kötetben is, mesék különleges verzióit, kicsavart történeteit és eddig nem ismert vagy nem túl elterjedt jelentésüket. Volt olyan mese, amit fel sem ismertem és volt, ahol ismét régi ismerősre bukkantam. Mindeközben a lények sokasága vonult végig ismét a köteten és persze kalandokban és izgalmakban sem volt hiány. Nagy örömömre kaptam valamennyi betekintést Geralt múltjába is. Sajnálatomra azonban még mindig kevésnek találtam ezeket az információkat, szívesen olvastam volna még többet belőle.
A történetek közben pedig Geralt fokról-fokra változott, valahogy emberibb és érzésekkel telibb lett. Hogy ez hátrányára vált volna? Nem hiszem. Az én szememben pontosan, hogy pozitívan változott azzal, hogy az érzések jobban átjárták.
Maguk a történetek véleményem szerint azonban lassabbak és néhány a helyen úgy éreztem, hogy a történet is leült picit, illetve valamelyest átment filozofálgatásba. Komolyabbak és mélyebbek voltak ezek a novellák, mint az előzőek.
Aki az első kötetet szerette, úgy gondolom, hogy az ezt a részt is kedvelni fogja. Az író varázsa számomra nem kopott meg. Szerettem olvasni ezeket a történeteket is és érzéseim szerint azon könyvek közé tartozik ez a kötet, amelyet bármikor, akár csak beleolvasás vagy éppen az adott hangulat miatt szívesen emelek le a polcról.
A napokban azt olvastam, hogy hamarosan megjelenik a harmadik kötet is. Nagyon örülök neki. Olvasni pedig mindenképpen fogom.
Olvasás közben annyira nem tűnt fel, mert inkább a történetek mesés és tanulságos oldalának olvasását élveztem, illetve a karakterekben merültem el, de így utólag visszagondolva nem tagadhatom, hogy ez a kötet bizony a kapcsolatokról és emberi érzelmekről szól egy különleges, helyenként mesés, máshol kegyetlen köntösbe bújtatva. A korábban említett álarc repedései tárulnak fel a figyelmes olvasó előtt. Az első történetben a bizalom és a párkapcsolat újra felépítésének, a másodikban a gyakorlati működésének és buktatóinak, a negyedikben a szerelem hatalmának és az önfeláldozásnak, az ötödikben a végzet által elrendelt elkerülhetetlen összetartozásnak és a hatodikban szintén a végzet és persze a bonyolult családi kapcsolatok, érzések állnak a középpontban vagy éppen a háttérben. Egyedül az ötödik történet lóg ki, de ebben az esetben Kökörcsin szerelmi élete az, ami kuncogásra késztetett. :)
Geralt és Yennefer (Forrás) |
Mindezek mellett megkaptam ugyanazt, amit az első kötetben is, mesék különleges verzióit, kicsavart történeteit és eddig nem ismert vagy nem túl elterjedt jelentésüket. Volt olyan mese, amit fel sem ismertem és volt, ahol ismét régi ismerősre bukkantam. Mindeközben a lények sokasága vonult végig ismét a köteten és persze kalandokban és izgalmakban sem volt hiány. Nagy örömömre kaptam valamennyi betekintést Geralt múltjába is. Sajnálatomra azonban még mindig kevésnek találtam ezeket az információkat, szívesen olvastam volna még többet belőle.
A történetek közben pedig Geralt fokról-fokra változott, valahogy emberibb és érzésekkel telibb lett. Hogy ez hátrányára vált volna? Nem hiszem. Az én szememben pontosan, hogy pozitívan változott azzal, hogy az érzések jobban átjárták.
Geralt (Forrás) |
Aki az első kötetet szerette, úgy gondolom, hogy az ezt a részt is kedvelni fogja. Az író varázsa számomra nem kopott meg. Szerettem olvasni ezeket a történeteket is és érzéseim szerint azon könyvek közé tartozik ez a kötet, amelyet bármikor, akár csak beleolvasás vagy éppen az adott hangulat miatt szívesen emelek le a polcról.
A napokban azt olvastam, hogy hamarosan megjelenik a harmadik kötet is. Nagyon örülök neki. Olvasni pedig mindenképpen fogom.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése