Amy Kathleen Ryan: Ragyogás (Ragyogás 1.)

A YA regényekkel mostanában elég szkeptikus vagyok, mert olyan mennyiségben jelennek meg, hogy véleményem szerint a mennyiség kezd a minőség rovására menni. Amit nagyon nem tudok elfogadni még a YA regényekben sem, az a logikátlanság. Attól, hogy fiataloknak szól a könyv, még nem kell logikátlannak lennie. Pont ezért vannak mostanában fenntartásaim. Amikor választanom kellett a Dream és a HiStory sorozat könyvei közül egyet olvasásra, akkor a borító mellett a Ragyogás fülszövege keltette fel az érdeklődésem. Úgy éreztem, hogy több van a fülszöveg mögött, mint amit elsőre sejtet. Kifejezetten örülök neki, hogy bíztam az ösztönömben, mert a regény tényleg többet adott a számomra, mint amit elsőre a fülszöveg alapján gondoltam volna.

A borító gyönyörű, a kiadást nagyon igényesnek találtam és a fordítással sem volt semmi problémám. Erre utóbbira mondjuk nem is igazán számítottam, mert a fordító Sóvágó Katalin, akinek munkáját leginkább Anne Rice regényeinek magyar megjelenéseiből ismerem. Ez azonban elég volt ahhoz, hogy minden tiszteletemet kivívja és bízzak az általa képviselt és nyújtott minőségben.

Az élet a Földön kezd elviselhetetlenné válni, egyre nagyobb területek sivatagosodnak el, ezért 1 év különbséggel útnak indítanak két űrhajót (Új látóhatár, Empyreum), amelyek a reménységet és a túlélést jelenthetik az emberiség számára. A több évtizedes úton fontos a gyermekek születése, hiszen idővel ők veszik majd át az űrhajók irányítását, majd az ő gyerekeik lesznek, akik az új bolygót benépesíthetik. Waverly 16 éves és már az űrhajón született, csak hallomásból ismeri a Földet. Szerelme, Kieran vele egyidős. Mindenki elvárja tőlük, hogy az életüket összekötve fontos szerepeket töltsenek be a hajón és természetesen gondoskodjanak az űrhajó létszámának gyarapodásáról is. Útjuk egy csillagködön vezet keresztül, amikor észreveszik, hogy a másik, elméletileg jóval előttük járó hajó megközelíti őket. Kieran a másik hajó árnyékában kéri meg Waverly kezét. A lány szereti a fiút, de ez az eleve elrendelés nem igazán van a kedvére. A fiatalok azonban köthetik össze életüket, mert az Új látóhatár legénysége megtámadja az Empyreumot és elrabolja a hajóról az összes lányt. A támadás következtében sok felnőtt meghal, a veszélyhelyzet elhárításának legtöbb feladata a fiatalokra hárul. Szeretteik vagy meghaltak vagy eltűntek, nekik pedig felnőttekként kell viselkedniük a saját és a szeretteik érdekében is.

Waverly már az első oldalakon képes az olvasó szívébe lopni magát. Határozottan jót tett a könyvnek, hogy nem a szerelem kibontakozását figyeljük végig. A fiatalok között már létezik a vonzódás. A felmerülő problémák pedig különleges próbák elé állítják a kapcsolatukat. Ez már inkább a megtartás fázisa és nem az ismerkedésé. Waverly nagyon határozott lány, sajátosan független elképzelésekkel, kellő határozottsággal, nagyon jó logikai képességekkel és kellő kötelességtudattal.
Kieran szintén kimagasló eredményeket elért fiatal. Különlegessége még, hogy ő volt a hajón született első gyermek, illetve őt szánják a hajó következő kapitányának. Nagy felelősség hárul tehát rá a támadás után. A lehetőségeihez mérten próbálja felügyelni és megoldani a problémákat. Olyan nehézségekkel kell azonban szembenéznie, amelyekre egyáltalán nem számított.

A fiatalok, bár igazából egy burokban élnek, hiszen a hajón mindenki ismer mindenkit, mégis önállóak, talpraesettek, kötelességtudóak. Tisztában vannak a feladatukkal és a küldetés fontosságával is. Cselekedni is ennek megfelelően cselekednek. Mindezeknek köszönhetően egy pörgős és cselekményes regényt olvashatunk. Tisztában voltam vele, hogy a főszereplők fiatalok, de a cselekedeteik hatására olykor-olykor el is felejtettem, hogy mennyire fiatalok, annyira felnőttesen és felelősségteljesen viselkedtek. Nem voltak tökéletesek, tétováztak, hibáztak, de tanultak, fejlődtek és változtak. Szimpatikus volt, hogy nem álltak le hisztizni, lelkizni, hanem gondolkoztak, terveztek, próbálkoztak és elviselték a következményeket. Kedvencem a verses, rejtjeles tervezgetés. Nagyon ügyesen megoldották a lányok. :)

Lehet YA regény szerelmi háromszög nélkül? Nem igazán és most sem mentesül ez alól a történet. Kieran mellett van ugyanis még egy fiú a hajón, aki szerelmes Waverlybe, ő pedig Seth. Korántsem annyira jó családból származik, mint Kieran és erőszakossága sem teszi igazán kedveltté. Mégis van a fiúban valami vadság, ami miatt nem marad észrevétlen Waverly számára. Mindezek mellett a fiú gyakorlatias és ügyes. Ez a szerelmi háromszög azonban mégsem egészen megszokott. A fiatalok nincsenek egymás közelében, hiszen Waverly-t átviszik az Új látóhatárra, Kieran és Seth pedig az Empyreum fedélzetén marad és vívja a saját csatáját. Érdekes nézőpontokat ismerünk meg ebből a felállásból. Pozitívumként értékeltem ezt a helyzetet, mert így az érzelmi szál nem fojtotta meg a cselekményt és nem burkolta egy rózsaszín csodába az egész történetet. Waverly logikusan gondolkodó lány. Ha befolyásolják is néha az érzései, annak bizony oka van. A karakterek pedig annyit változnak, hogy összezavarják az olvasót és nem tudja eldönteni, hogy kit is kedveljen igazán.


A cselekményeket bonyolítja, hogy az egyik hajón vallásos, a másikon leginkább ateista embereket válogattak össze. Ez a tény jelentősen befolyásolja az eseményeket. A szerző képes volt úgy forgatni a szavakat és a történéseket, hogy igazán egyik hajó legénységére sem tudtam haragudni, mert a kétségbeesés hatására sok mindenre hajlandó az ember. Arról nem is beszélve, hogy lassanként fény derül arra, hogy mindenkinek vannak titkai, mindenkinek van egy sötét oldala. A titkok lassan feltárulnak, de kinek érdemes hinni? Ami pedig az egyik embernek reményt ad, a másikat talán taszítja. A két hajó között is több a kapcsolat, mint elsőre feltételeznénk. A szerző az űrbe helyezi a történetet és a fiatalokat állítja a középpontba, de közben összetett problémákat feszeget és sokkal több mondanivalóval tölti meg a könyvet, mint ami elsőre szembetűnik.

Többször meglepett az írónő a regény olvasása folyamán. YA regény esetében régen történt már velem ilyen. Mint ahogy az is régen történt meg velem, hogy alig tudtam letenni a könyvet, mert annyira szurkoltam a szereplőknek. A nagyobb feszültségkeltés érdekében a cselekményeket a két főszereplő szemszögéből és váltott fejezetekben követjük végig. Természetesen mindig a legnagyobb slamasztika közepén történnek a fejezetváltások, így már alig várjuk a következő fejezetet, ami folytatja az adott szereplő cselekményszálát. Akkor viszont a másik szereplőnket hagyjuk magára. Szóval csak olvassuk és olvassuk a regényt és egyszer csak azt vesszük észre, hogy mindjárt a végére is érünk, rohamosan fogynak a lapok, a figyelmünk pedig nem lankad. A történet végére is kapunk egy csavart, egy meglepetést. No nem égrendítő mértékűt, de annyit mindenképp, hogy várjam és biztosan elolvassam a következő részt. Mert bizony ez a kötet egy trilógia első része.
Nagyon bízom benne, hogy a szerző tudja tartani ezt a színvonalat és a következő részben is meg fog majd lepni valami előre nem várt dologgal. A kíváncsiságom határtalan, de az olvasásra várnom kell még egy évet, mert a következő rész 2013 őszén fog megjelenni.

A könyvet köszönöm a Maxim Könyvkiadónak!

Pontszám: 9 pont

Kiadó: Maxim Könyvkiadó

Kiadás éve: 2012.

Terjedelem: 352 oldal
Teljes ár: 2.999,- Ft

Eredeti cím: Glow
Sorozat: Ragyogás
Folytatás: Szikra
Forrás: recenzió, kiadótól

Posted in: 9 pontos,Amy Kathleen Ryan,Dream válogatás,könyvértékelés,Maxim Könyvkiadó,Ragyogás,recenzió 2012,sci-fi