David Gemmell: Kard a viharban (Rigante-ciklus 1.)

Nagyon régóta nézegettem már David Gemmell könyveit, olvasgattam a fülszövegeket, az értékeléseket, úgy egyszerűen próbálgattam, hogy mennyire passzolnak össze ezek a sok kötetből álló regényciklusok az én ízlésvilágommal. Többször a kosaramba kerültek a szerző könyvei, aztán mire a valós vagy virtuális pénztárhoz értem, mégis mást fizettem ki, más jött velem haza.

Értékelés: 9/10
Kiadó: Delta Vision
Kiadás éve: 2007.
Terjedelem: 445 oldal
Eredeti cím: Sword in the Storm
Fordító: Sziklai István
Borító ár: 2.490 ,- Ft
Sorozat: Rigante-ciklus
Folytatás:
2.) Éjféli sólyom
3.) Hollószív
4.) Viharlovas
Kategória: heroikus fantasy
Akciós vásárlás:
Delta Vision Könyvroham
Delta Vision Webáruház

Tépelődésemnek a DV karácsonyi akciója és a hites párom - vagy ahogy gyakrabban szoktam emlegetni, Pacákom - azóta is imádott mondata vetett véget: "Rendeld meg! Megkapod ajándékba a névnapodra és karácsonyra." A kérdés tehát eldöntetett, még egy kis utánajárás következett, egy-két olyan személy véleményét még figyelembe vettem, akinek adok a szavára, aztán a teljes Rigante-ciklus (mind négy kötet) bekerült a kosaramba, majd pár nap múltán landolt a karácsonyfa alatt. Az események sodrásában az olvasás sajnos elmaradt - de volt helyette más -, és a ciklus első kötete csak nem olyan rég került sorra.

A riganték, amolyan igazi büszke és harcos nép, akik békés környezetben, zöldellő hegyek között élnek, istenekként pedig a természet, a levegő, a víz és a föld szellemeit imádják. Ennek a törzsnek a tagja Connavar, akinek jellemét már a születésének körülményei is meghatározzák. Connavar úgy nő fel, hogy az apját gyávának tartják és ő maga nem akar az ősére hasonlítani, legfőbb célja az életében, hogy bátorsága soha ne szenvedjen csorbát és elérje a hőn áhított dicsőséget. Ezen törekvése hol vakmerővé, hol meggondolatlanná teszi, de biztosítja folyamatos fejlődését. A seidhek, ez az ősrégi, mágikus faj felfigyel a fiúra és többször is beavatkozik az életébe, veszélybe sodorja főhősünket vagy adott esetben a segítségére siet.

Nem is tudom igazán, hogy mire számítottam a regénnyel kapcsolatban, de egy ilyen alapos, lassan hömpölygő, mégis olvasmányos írásra biztosan nem. Cselekményesebb, pörgősebb eseményt vártam volna, de nem vagyok elégedetlen az olvasott cselekménnyel sem. Fantasy regényként vettem a kezembe a kötetet, de a szövegben felbukkanó utalások miatt, amolyan alternatív történelmi regényként gondoltam rá egy idő után. A keltokat, akikhez a riganték tartoztak egyszerűen keltákként értelmeztem, a portyázó és nőket is magukkal hurcoló tengeri farkasok az én szememben a vikingek voltak és a bronzpajzsokkal, rövid kardokkal, fegyelmezett modorban harcoló tengeren túli kővárosiak pedig római légiókként jelentek meg a szemem előtt.

Connavar, Kard a Viharban (forrás)

A történetben gyakorlatilag főhősünk életét kísérhettem végig a születésétől egészen férfivá érésének aranykoráig. Megismerhettem Hárompatak lakóinak életét, motivációikat, botlásaikat, döntéseiknek következményeit. A "családtörténet" mellett a seidhek jelenléte enyhén misztikussá és titokzatossá is tette az elbeszélést. Szerettem, ahogy felbukkantak, ahogy belenyúltak az eseményekbe, ahogy próbára tették az embereket és befolyásolták életüket. Az isteni beavatkozáshoz hasonlatos közbeszólásuk a "vigyázz, mit kívánsz" tipikus esete, a kért beavatkozás soha nem úgy következik be, mint ahogy a kívánságot óhajtó gondolja.

"Minden tettünk, legyünk bár emberek vagy seidhek következményeket szülnek... olyan következményeket, amelyeket nem mindig látunk szívesen." (230. oldal, Delta Vision, 2007.)

Nagyon érdekes és tanulságos része ez a történetnek és kifejezetten élvezettel olvastam az események alakulását. Szerettem a geis-ek, a születéskor látott jóslatok, figyelmeztetések történetét, titokzatosságukat és bekövetkezésük körülményeit. Imádtam az apróságokat, amelyek jelentősen befolyásolják a szereplők jellemeit és életüket. 

"Nem könnyű becsületesnek lenni. A világ tele van ravasz, eszes emberekkel, akik nem értik, mit jelent a hűség és a becsület. Áskálódnak, lopnak, és a világ szemében mindig sikeresek. A becsületességhez sok erőfeszítés kell és állandó bátorság. Ami pedig a tisztességet illeti, az a legnehezebb mind közül." (35. oldal, Delta Vision, 2007.)

Az őz, mint jelkép (forrás)

Ha már a szereplőknél tartunk, akkor meg kell említenem, hogy Connavar sem az a tévedhetetlen hős. Jót akar, de nem mindig jön neki össze a jó cselekedet, tud logikusan és felelősségteljesen is gondolkozni, de könnyen elragadja a szenvedély egy bizonyos formája. Főhősünk minden hibája ellenére a törzse, a faluja épségét tartja a legtöbbre és ezt a tulajdonságát csak értékelni lehetett. Connavar mellett igazi kedvencem lett  Ruathain, Conn nevelő apja, Banouin, a külhoni, Vorna, a boszorkány és még sokan mások. A jellemfejlődés mesteri kivitelezését követhettem nyomon a könyvben és nem csak a főhős, hanem szinte minden lényegesebb szereplő esetében. Nem sok könyvben tapasztaltam eddig ilyet, ezért a cselekmény mellett ez volt a másik kedvencem a történetben.

A jellemfejlődés és a falu, a törzs problémái mellett a történet kitekint a nagyvilágba és megmutatja, hogy a békés és idilli környezet bizony veszélyben van és a világ változása nem áll meg azzal, hogy vágyjuk a nyugalmat. A külhoni szál története elindult és bizonyos mértékben bele is kavarodott Connavar és a keltok életébe, de úgy érzem, hogy ez még csak a kezdet. Connavar egyik rossz döntésének következménye pedig utat nyit a folytatás, a következő történet felé.

"Időnként, mint ahogy a kavics lavinát okoz, időnként egy kicsinység is hihetetlenül nagynak bizonyulhat." (366. oldal, Delta Vision, 2007.)

Nekem kifejezetten tetszett a könyv, amely a heroikus fantasy igazi mintapéldája. Nem egy tipikusan nőies fantasy, de ennek csak örülök, mert abból mostanában eléggé túlteng a kínálat. Az igényes fantasy történeteket szeretők kedvelni fogják a regényt és értékelik majd az előnyeit. Úgy érzem azonban, hogy az író igazi rajongói az ellenkező nem képviselői közül fognak kikerülni. Részemről jöhet a folytatás is hamarosan. 

Posted in: 9 pontos,David Gemmell,Delta Vision,fantasy,heroikus fantasy,könyvértékelés,Rigante-ciklus