Piers Anthony: Khton

Nagyon megörültem neki, amikor az idei évben végre elkezdtek megjelenni a MesterMűvek sorozat kötetei. Szerencsére a megjelenést akadályozó probléma csak átmeneti volt. Örültem a megjelenéseknek, mert a sorozathoz tartozó és az eddig általam olvasott kötetek igazán egyediek, színvonalasak voltak. Több új szerzőt is megismertem általuk. Ez a kötet is ilyen.

Piers Anthony művei eddig még nem jelentek meg magyar nyelven. Pedig kifejezetten termékeny íróról van szó. Angolszász nyelven rengeteg műve jelent már meg. Nagy hiányt pótol most ezzel a kötettel a kiadó, amely eredeti nyelven 1967-ben jelent meg. Az író fantasy regénysorozatát még nem olvastam (ami késik, az nem múlik), de az a sci-fi regény most nagyon a kedvemre való volt.

Az emberi faj egy véletlen felfedezésnek köszönhetően kirajzott a világegyetembe és sorra hódította meg a bolygókat. Az ismert világegyetem csillagainak és bolygóinak már a katalógusa is hihetetlen méretű. Történetünk szempontjából három bolygó a lényeges: Hví, Khton és Kolonel. A Hví bolygó nevét egy, csak itt élő növényről, a hvíről kapta, amely képes jelezni a szerelmet, a szeretetet. Termesztéséhez is magasfokú érzékenység szükséges. Ezen a bolygón nevelkedik egy arisztokrata telepescsalád sarjaként főhősünk, Aton. A telepesek mítoszai szerint a kolonelett, azaz egy szirén, egy gyönyörű nő, aki véglegesen képes magába bolondítani és szerelmével megölni a férfit. Aton hétévesen találkozik először egy ilyen lénnyel és ez az egész további életét meghatározza. Sorsa végül a Khton bolygóra veti, ahol büntetését kell letöltenie. A bolygóról nem lehet megszökni, de Aton mégis kitűzte maga elé ezt a célt.

Ne gondolja senki, hogy eddig túl sokat elárultam a könyv történetéből. Érdekes szerkezeti felépítése, idősík váltásai miatt már az elején megtudjuk ezeket az információkat. Aton életének teljes története lassan áll össze a mozaikokból. Kapunk egy rész a jelenből, majd egyet a múltból. A könyv felénél megdöbbentem és csak néztem magam elé: miért csinálta ezt az író? - kérdeztem magamtól. Kihagyott egy nagyon jó lehetőséget, nem bontott ki egy lényeges cselekményt. Mire volt ez jó? Majd továbbolvasva megnyugodtam. Ügyesen csavart egyet az író az idősíkon. Bár a történés vége a csavar miatt már ismert az olvasó előtt, de mégis olyan és annyi tartalommal tudta feltölteni utólag ezt a rést a szerző, hogy élvezettel olvastam a köztes eseményeket. Az alkalmazott idősík csavar pedig kifejezetten jót tett a történetnek.

Mindazok mellett, hogy érdekes a cselekmény, a kötet teljesíti minden sci-fi rajongó elvárását. Részletes leírást kapunk több bolygóról, a bolygón élő emberek kultúrájáról, életkörülményeiről, a növény és állatvilágról. Mindez olyan kellemesen illeszkedik a cselekménybe, hogy pont megfelelőnek és odaillőnek találtam. Nem kell a leírásokból se több, se kevesebb.
Érdekes az a fejlődés is, amelyen főszereplőnk végigmegy. Megismerjük gyerekként, majd szerelmes kamaszként, később érett férfiként. Gondolatait, cselekedeteit egy dolog mozgatja: a kolonelett iránt érzett szerelme. Ezt az érzelmet megsínyli a családja, megsínyli ő maga is, mégsem képes elereszteni, továbblépni. A titok, amelyre fény derül a regény második felében pedig eléggé kényes és megrázó. Mindenesetre érdekes megközelítés. A főszereplő megjárja a pokolbolygót, a célja elérése érdekében mindenre képes.

Aki kézbe veszi ezt a kötetet, az egy különleges látásmódot, egy különleges időszerkezetű regényt és egy nagyon jól megírt, mondanivalóval teli történetet olvashat. Bár úgy tűnik a témája miatt, hogy a fő hangsúly az érzelmeken, főként a szerelmen van, ez mégsem egy romantikus történet, hanem egy ízig-vérig sci-fi regény.
Nagyon örültem neki, hogy a kezembe került, mert nagyon tetszett. Különlegesnek tartottam. Az is lehet, hogy pont jókor talált meg ez a történet, de szerintem bármikor hasonló véleménnyel lennék róla. Van benne minden, ami az élvezetes olvasmányhoz szükséges: érzelmek, bolygók, űrutazás, különleges lények, eltérő kultúrák, izgalom és rejtély. Egyszerre feszeget szépirodalmi határokat, fogalmaz helyenként nyersen, mutat be kegyetlenségeket és szórakoztat. Számomra tökéletes. Igazán egyedi és különleges regénynek tartom. Köszönöm, hogy olvashattam!
Ha a sorozat további tagjai is ilyen színvonalúak és érdekesek lesznek, akkor nem félek, hogy nem lesz mit olvasnom az elkövetkező időszakban. :)

A könyvet köszönöm a Delta Vision Kiadónak!

Pontszám: 10

Kiadó: Delta Vision

Kiadás éve: 2012.

Terjedelem: 280 oldal
Teljes ár: 2.990,- Ft

Eredeti cím: Chthon
Kiadói sorozat: Mesterművek Science  Fiction
Sorozatrész: 2.
Forrás: recenziós példány, kiadótól

A sorozat további részei:
Mesterművek Klasszikusok:
1. Robert E. Howard: Kull király és az ősök
2. M. R. James: Szellemjárás Angliában
3. Jack London: Kóbor csillag
4. Robert E. Howard: Bran Mak Morn és a piktek
5. Sir Arthur Connan Doyle: Jobb nem firtatni
6. M. R. James: Sötét örökség
Mesterművek Sci-fi:
1. Ursula K. Le Guin: A Rege

Posted in: 10 pontos,2012,Delta Vision,kedvenc lett,könyvértékelés,MesterMűvek,Mesterművek Sience fiction,Piers Anthony,recenzió 2012,sci-fi