Az író műveiből elsőként megjelent válogatás kötet teljes mértékben elnyerte a tetszésemet. Kellemesen el tudtam merülni a rémtörténetekben. Kifejezetten örültem neki, hogy igény mutatkozott a folytatásra és újabb kötet megjelenése volt kilátásban. Aztán az örömöm némiképp alábbhagyott, mert a kötet csak nem akart megjelenni. Előre nem látható okok miatt sokat kellett várni a megjelenésre, de végre megérkezett, olvashattam és számomra ez a lényeg.
Már napok óta azon töröm a fejem, hogy az íróról és az írói stílusról vajon tudok-e a korábbi kötet, a Szellemjárás Angliában értékelésében leírtakhoz képest újat mondani. Bevallom, hogy nem kifejezetten. Gyakorlatilag ebben a kötetben is közel ugyanazt a stílust, ugyanazt a minőséget találja meg az olvasó, amit az előző válogatásban már megismerhetett. Talán a kötet novelláinak színvonala úgy összességében egy árnyalatnyival elmarad az előző kötet írásainak minősége mögött. Nem mondom, hogy ez meglepetésként ért, hiszen a MesterMűvek sorozatot az olvasói igények szerint alakítja a műhely és a kiadó. A Szellemjárás Angliában kötettel az volt a cél, hogy egy eddig ismeretlen írót megismerjen a magyar olvasóközönség, ezért a legjobb, legkedvencebb és egyéb leg..., leg... novellák kerültek a válogatásba. A célkitűzés változott a második kötetnél, mert most már az életmű megjelentetése a cél. Adott tehát, hogy felbukkannak a gyengébb, illetve kevésbé kidolgozott, hangulati elemében kevésbé eltalált írások is. Úgy gondolom ez nem baj. Ez az életmű célja. Szívesen olvastam ezeket a történeteket is.
A sorozatot összeállító műhely vezetője saját maga számára is magasra helyezte az előző kötet bevezetőjével a szintet. Be is vallotta ezt a bevezetőben, de ügyesen ki is vágta magát a csapdából. Az írót és a munkásságát ezúttal Clark Ashton Smith szavai hozzák közelebb az olvasóhoz. Hogy mit fog majd tartalmazni a harmadik kötet bevezetője? Már most kíváncsi vagyok rá. :)
Mint minden, a sorozathoz tartozó novellás kötet esetében, ebben a válogatásban is minden novella előtt találunk egy felvezetőt. A gyengébb minőségű, kevésbé kidolgozott novellák esetében a felvezetőben olvashatjuk is az okokat, amelyek miatt nem számíthatunk a megszokott csúcsminőségre. A válogatásban található 16 novella nagyobb része azonban igenis minőségi munka.
Remélem, hogy az érzéseim és az emlékeim nem hazudtolnak meg, de úgy érzem, hogy amíg a Szellemjárás Angliában című kötet novellái mindig valami tárgy (épület, metszet, könyv, stb.) körül forogtak, illetve azok köré csoportosultak, addig ebben a könyvben mintha szélesebb lenne a történetek helyszíne és alapötlete. (Persze vannak visszatérő motívumok is.) Mintha kicsit kinyílt volna a világ, mintha inkább élőlényközpontúak lennének ezek a novellák. Értem ezalatt azt, hogy az írások között találunk olyat, amely hangulatában akár a japán horrorfilmek alapjául is szolgálhatott (Mr. Poynter naplója), illetve hasonlít a klasszikus vámpírtörténetekre (Fejezet egy székesegyház történetéből), vallásos történetekre (A két doktor) vagy népi hiedelmekre, babonákra alapoz (Esti mese, A fenstantoni boszorkány), esetleg felbukkannak benne a fekete mágia rituáléi (A whitminsteri rezidencia, Magaslati kilátás, A rituálé). Néhány műve más írókat is megihletett.
Meglepő számomra, hogy James mindenből tudott valamilyen rémtörténetet keríteni. Lehetett ez az esemény Mária királyné babaházi könyvtárának feltöltése (nem vicc!), illetve készült novella egy perirat vagy egy egyetem kéziratainak rendezése közben fellelt történettöredék hatására. Mindent, de igazán mindent át tudott dolgozni és egyedi stílusával érdekessé, borzongóssá tenni.
Bőven akad kedvencem is a kötet novellái között. Az egyik ilyen a Fejezet egy székesegyház történetéből (nem tagadhatom, hogy szeretem a vámpírsztorikat :P), de A whitminsteri rezidencia, a Mr. Humphreys öröksége, a Sérthetetlen határok, az Intés kíváncsiaknak vagy A rituálé is ebbe a csoportba tartozik.
Ahogy James többi művének olvasása közben, a borzongáson kívül most is rengeteg információt, érdekességet kaptam. Megtudtam például, hogy a macskaajtót Newton találta fel, amikor megunta, hogy a macskája kiengedése mindig félbeszakítja a munkáját. Olvashatunk a Cerne Abbey óriásról vagy az ősi angolszász királyi koronákról és természetesen egyéb érdekességekről is.
Elmondható tehát, hogy James novellái amellett, hogy kellemesen borzongatóak, továbbra is kellően informatívak és történelmi hátterükben hitelesek. Most sem az őrült tempó a jellemző a történetekre, hanem a lassan növekvő feszültség és az olvasó képzeletére bízott, ködös befejezés. Mindegyik történetben kaptam egy kis misztikumot, amit nagyon szeretek. Annak ellenére, hogy ebben a kötetben már szerepelnek gyengébb írások is, ez még mindig egy nagyon jó gyűjtemény. Még mindig tetszett, amiket olvastam. Kíváncsi vagyok, hogy milyen témájú, illetve színvonalú művek maradtak ki eddig a magyar megjelenésből. Ezeket természetesen a harmadik, jövőre megjelenő kötetben, Az öt korsó és más történetekben olvashatjuk majd. Továbbra is határozottan érdekelnek az író novellái. Szeretem a természetfelettit és James írásaitól eddig megkaptam azt, amire eddig vágytam, számítottam. Jöhet majd az életműsorozat befejező része is.
A sorozatot összeállító műhely vezetője saját maga számára is magasra helyezte az előző kötet bevezetőjével a szintet. Be is vallotta ezt a bevezetőben, de ügyesen ki is vágta magát a csapdából. Az írót és a munkásságát ezúttal Clark Ashton Smith szavai hozzák közelebb az olvasóhoz. Hogy mit fog majd tartalmazni a harmadik kötet bevezetője? Már most kíváncsi vagyok rá. :)
Mint minden, a sorozathoz tartozó novellás kötet esetében, ebben a válogatásban is minden novella előtt találunk egy felvezetőt. A gyengébb minőségű, kevésbé kidolgozott novellák esetében a felvezetőben olvashatjuk is az okokat, amelyek miatt nem számíthatunk a megszokott csúcsminőségre. A válogatásban található 16 novella nagyobb része azonban igenis minőségi munka.
Remélem, hogy az érzéseim és az emlékeim nem hazudtolnak meg, de úgy érzem, hogy amíg a Szellemjárás Angliában című kötet novellái mindig valami tárgy (épület, metszet, könyv, stb.) körül forogtak, illetve azok köré csoportosultak, addig ebben a könyvben mintha szélesebb lenne a történetek helyszíne és alapötlete. (Persze vannak visszatérő motívumok is.) Mintha kicsit kinyílt volna a világ, mintha inkább élőlényközpontúak lennének ezek a novellák. Értem ezalatt azt, hogy az írások között találunk olyat, amely hangulatában akár a japán horrorfilmek alapjául is szolgálhatott (Mr. Poynter naplója), illetve hasonlít a klasszikus vámpírtörténetekre (Fejezet egy székesegyház történetéből), vallásos történetekre (A két doktor) vagy népi hiedelmekre, babonákra alapoz (Esti mese, A fenstantoni boszorkány), esetleg felbukkannak benne a fekete mágia rituáléi (A whitminsteri rezidencia, Magaslati kilátás, A rituálé). Néhány műve más írókat is megihletett.
Meglepő számomra, hogy James mindenből tudott valamilyen rémtörténetet keríteni. Lehetett ez az esemény Mária királyné babaházi könyvtárának feltöltése (nem vicc!), illetve készült novella egy perirat vagy egy egyetem kéziratainak rendezése közben fellelt történettöredék hatására. Mindent, de igazán mindent át tudott dolgozni és egyedi stílusával érdekessé, borzongóssá tenni.
Bőven akad kedvencem is a kötet novellái között. Az egyik ilyen a Fejezet egy székesegyház történetéből (nem tagadhatom, hogy szeretem a vámpírsztorikat :P), de A whitminsteri rezidencia, a Mr. Humphreys öröksége, a Sérthetetlen határok, az Intés kíváncsiaknak vagy A rituálé is ebbe a csoportba tartozik.
Ahogy James többi művének olvasása közben, a borzongáson kívül most is rengeteg információt, érdekességet kaptam. Megtudtam például, hogy a macskaajtót Newton találta fel, amikor megunta, hogy a macskája kiengedése mindig félbeszakítja a munkáját. Olvashatunk a Cerne Abbey óriásról vagy az ősi angolszász királyi koronákról és természetesen egyéb érdekességekről is.
Elmondható tehát, hogy James novellái amellett, hogy kellemesen borzongatóak, továbbra is kellően informatívak és történelmi hátterükben hitelesek. Most sem az őrült tempó a jellemző a történetekre, hanem a lassan növekvő feszültség és az olvasó képzeletére bízott, ködös befejezés. Mindegyik történetben kaptam egy kis misztikumot, amit nagyon szeretek. Annak ellenére, hogy ebben a kötetben már szerepelnek gyengébb írások is, ez még mindig egy nagyon jó gyűjtemény. Még mindig tetszett, amiket olvastam. Kíváncsi vagyok, hogy milyen témájú, illetve színvonalú művek maradtak ki eddig a magyar megjelenésből. Ezeket természetesen a harmadik, jövőre megjelenő kötetben, Az öt korsó és más történetekben olvashatjuk majd. Továbbra is határozottan érdekelnek az író novellái. Szeretem a természetfelettit és James írásaitól eddig megkaptam azt, amire eddig vágytam, számítottam. Jöhet majd az életműsorozat befejező része is.
Pontszám: 8
Kiadó: Delta Vision
Kiadás éve: 2012.
Terjedelem: 336 oldal
Teljes ár: 2.990,- Ft
Teljes ár: 2.990,- Ft
A válogatás alapjául az alábbi szövegkiadások szolgáltak: Ghost Stories (1994.), Casting the Runes and Other Ghost Stories (1999.), Ghost & Scholars Magazine & Newsletter (1979-2007.)
Kiadói sorozat: Mesterművek Klasszikusok
Sorozatrész: 6.
Forrás: recenziós példány, kiadótól
A sorozat további részei:
Mesterművek Klasszikusok:
1. Robert E. Howard: Kull király és az ősök
2. M. R. James: Szellemjárás Angliában
3. Jack London: Kóbor csillag
4. Robert E. Howard: Bran Mak Morn és a piktek
5. Sir Arthur Connan Doyle: Jobb nem firtatni
Mesterművek Sci-fi:
1. Ursula K. Le Guin: A Rege
2. Piers Anthony: Khton
Kiadói sorozat: Mesterművek Klasszikusok
Sorozatrész: 6.
Forrás: recenziós példány, kiadótól
A sorozat további részei:
Mesterművek Klasszikusok:
1. Robert E. Howard: Kull király és az ősök
2. M. R. James: Szellemjárás Angliában
3. Jack London: Kóbor csillag
4. Robert E. Howard: Bran Mak Morn és a piktek
5. Sir Arthur Connan Doyle: Jobb nem firtatni
Mesterművek Sci-fi:
1. Ursula K. Le Guin: A Rege
2. Piers Anthony: Khton
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése