Maria Murnane: Papíron príma (Waverly Bryson 1.)

Nem nagyon hallottam a regényről egészen addig, amíg egy alkalommal @Gretty fel nem hívta rá a figyelmem, egy határozott "Olvass Papíron prímát!" felszólítással és amelynek következménye egy, akár a vásárlásnál, akár az olvasásnál szállóigeként használt mondat lett: "Mert Gretty azt mondta". A felszólításnál még csak megnéztem, hogy miről is lehet szó, de annyira nem tartottam az érdeklődési körömbe tartozónak a regényt. Viszont sikerült azt a bizonyos bogarat elültetnie a fülembe és folyamatosan ott mocorgott a fejemben a gondolat, hogy csak olvasni kellene majd valamikor ezt a könyvet. Amikor az idei könyvfesztiválon nagyon jutányos áron kínálták a kiadó standjánál a kötetet, akkor már nem volt kérdés, hogy jön velem haza a regény és hamarosan el is érkezett az az idő, amikor bizony én magam is Papíron prímát olvastam.

Waverley Bryson a húszas évei végén járó, egyedülálló nő, aki a sportpíár területén elég jelentős karriert futott be, mindene megvan, kivéve egy normális kapcsolatot. Jóképű és gazdag vőlegénye két héttel a kitűzött időpont előtt mondja le az esküvőt, Waverly magába roskad, de nem adja fel, megpróbálja rendbe hozni széthullott életét. Jönnek is a kihívások szép számmal: a munkahelyén új rivális tűnik fel, távol élő apja sem könnyíti meg a helyzetét és persze folyamatosan próbálkozik a párkapcsolatok terén is, de valami mindig félresiklik. A józan esze és a humorérzéke megőrzése céljából a saját életében bekövetkező fordulatokból, jellemző élethelyzetekből "Édesem üzenetek"-et kezd írogatni, amellyel kapcsolatban nagy vágya, hogy egyszer majd képeslap sorozat készül belőlük. 

Ahogy már a bevezetésben is írtam, nagyon sokáig úgy éreztem, hogy nem én vagyok a regény célközönsége. Próbálkoztam már hasonló "csajos" könyvekkel, de nagyon nem jöttek be nekem. Miért gondoltam azt, hogy akkor ez az könyv más élményt fog adni a számomra? Meggyőztek az értékelések, de legfőképp az idézetek, amelyekből sütött az öniróniával telt, szarkasztikus humor és az ilyenekkel mindig le lehet venni a lábamról, amely jelen esetben teljes mértékben sikerült is. 

Waverly karakterében sokan magukra ismerhetnek, mert egyre gyakoribb az a jelenség, amely a könyv oldalain is megjelenik vagyis, hogy a sikeres, késő húszas-harmincas nők egyedül élnek, naponta kell bizonyítaniuk a munkahelyen a talpraesettségüket és még azt sem merik bevallani maguknak, hogy nem szeretik, amit csinálnak. Maria Murnane az a szerző, aki mindezt átélte és élményeinek, tapasztalatainak, valamint egy idő után bekövetkezett szemléletváltásának eredménye lett ez a könyv, amely egyszerre szórakoztató kikapcsolódás, könnyed nyári olvasmány és egyben élethű korrajz is.

Sokan hasonlítják ezt a könyvet a Bridget Jones történetekhez, amelyeket ugyan nem olvastam, de a filmet ismerem és amely alapján az a magánvéleményem, hogy ez a történet nekem sokkal szimpatikusabb. Miért? Talán mert Waverly nem nyavalyog annyit a súlyproblémáján, mint Bridget, bár az is igaz, hogy a naplót vezető hölggyel ellentétben neki nincs is nagyon miért nyavalyogni, problémáznia. Mindegy is, mert ez nálam akkor is nagyon is döntő tényezőnek bizonyult.

Waverly magánéleti esetlensége, amely éles ellentétben áll üzleti életben elért eredményeivel, megindító és mindenképpen megmosolyogtató. Az pedig, hogy ő maga is tisztában van mindezekkel csak szimpatikusabbá tette számomra a karakterét. Őszintén megmondom, hogy ha főhősnőnket nem ilyenné formálja a szerző, akkor könnyen elképzelhető, hogy nem érdekel a történet, de így csak olvastam az elképesztő, félresikerült kalandokat, hangosan kacagtam azok életszerűségén és azon kaptam magam, hogy drukkolok hősnőnknek, hogy, sikerüljön kimásznia a magánéleti gödörből.

"Szomorú beismerni, de mások horrortörténetei mindig feldobnak. Ilyenkor egy röpke pillanatig úgy érzem, hogy az életem mégsem annyira borzalmas, mint képzelem."

Kedvelem az olyan embereket és ebből adódóan azokat a könyvbeli karaktereket is, akik képesek kapaszkodót találni az élet apróságaiban, valami újat alkotni és ezzel akaratlanul is segíteni magukon, gyógyítani sebzett lelkület. Waverly számára mindezt az Édesem üzenetek jelentik, amelyek tényleg nagyon jól sikerültek, hangosan kacagtam majdnem mindegyiken, imádtam a humorukat és a mögöttes jelentésüket. Külön színesíti a könyvet, hogy nem csak a szövegben találkozunk ezekkel a frappáns mondatokkal, hanem minden fejezet elején is ott díszeleg egy belőlük.

"Kreatív ötlete annyi embernek van, de meg is valósítani, az már teljesen más tészta."

Maria Murnane
(forrás: www.mariamurnane.com)

Lehet-e karakterfejlődés egy ilyen stílusú történetben? Eddig úgy gondoltam, hogy nem kifejezetten, de a szerző megmutatta, hogy igenis lehet és hozzáteszem, hogy nem ez volt az egyetlen dolog, amivel kapcsolatban sikerült meglepnie és elismerésemet kivívnia.

"Az esetek többségében a boldogság csakis rajtad múlik."

Waverly, ha alapvető jellemében nem is, de gondolkodásában, életszemléletében rendkívüli módon megváltozik. Ugyanaz a barátságos, szeleburdi, fontos szituációkban esetlen és mulatságos nő marad, akivel a történet elején megismerkedtünk, de egyes döntéseinek hála az élete kiteljesedett, ő maga pedig ragyog és fényét másra is átsugározza. Ez a változás azt sugallja az olvasónak, hogy merjen belevágni abba, amitől eddig tartott, ne féljen megvalósítani az álmait, mert elképzelhető, hogy az elképzelései célba érnek, partnerre találnak, valaki értékelni fogja azokat. A lényeg: merjünk nagyot álmodni.

"Ne izgulj azon, hogy milyennek kellene lennie az életednek. Csak alakítsd olyanná, amilyenné te szeretnéd."

Jogosan merül fel a kérdés, hogy miért nem beszélek a férfi szereplőkről. Nos, azért mert egy részükről nem igazán érdemes, más részükről pedig csak túl egyértelműen tudnék szólni és ezzel elárulnám magam, elrontanám a történetet még nem ismerők örömét. Megnyugtatásképpen annyit tudok mondani, hogy ebben a könyvben hemzsegnek a pasik és vannak köztük jó pasik is. ;)

A maga nemében ez a könyv igazán eredeti, szórakoztató és - ez egészen furcsán fog hangzani egy ilyen témájú regény esetében - tanító és útmutató jellegű is. Mindezek mellett pedig egy igazán kacagtatóan romantikus történet, ahol az eladósorból kissé már kilógó, de még mindig gyönyörű és vicces királylányra végül rátalál az ő szőke hercege. Hogy mennyi ajtót kell addig kinyitni - némelyiket esetleg akár többször is - amíg az egyik mögött megtaláljuk azt, aki megfelel az elképzelésünknek és akinek mi magunk is megfelelünk? Erről szól ez a könyv, ezt meséli el a maga kacagtató, ironikus, de nagyon is olvasmányos módján. Mert abban ugye egyetértünk, hogy nem elég, ha valami papíron príma, de az életben is annak kell lennie.

Az írónő honlapját böngészgetve felfedeztem, hogy ennek a történetnek bizony folytatása, sőt mi több folytatásai is vannak. Ha a további kalandok csak megközelítik ennek a történetnek az élvezeti értékét, akkor én bizony olvasni akarom őket. Persze, ha majd megjelennek az édes-ékes anyanyelvünkön. Nem tudom erre mennyi esély van, de egy vásárlóra már biztosan számíthat a kiadó. 
A másik dolog, amire felfigyeltem, a borítókban bekövetkezett dizájn váltás. Nem azért mert nálunk ilyen borítóval kapható, de nekem ez a borítékos verzió jobban tetszik, az új stílus nagyon csajos és bevallom, hogy engem jobban taszít is. A külföldi megjelenéseket böngészgetve úgy látom, hogy ez az új stílus átvette az egyeduralmat és a kedves, borítékos fedlapok eltűntek a kínálatból. Mindössze az vigasztal, hogy már ismerem a stílust, ezért egy borító már nem tántoríthat el az olvasástól, akármennyire csajos is. :)

Pontszám: 9 pont

Kiadó: Cor Leonis Kiadó

Kiadás éve: 2010.

Terjedelem: 308 oldal
Teljes ár: 2.990,- / de a Kiadó webáruházából megvásárolva, most egészen baráti áron a tiéd lehet a könyv. :)
A mű eredeti címe: Perfect on paper
Sorozat: Waverly Brayson
Folytatás: It's Waverly Life, Honey on Your Mind, Chocolate for Two
Forrás: magánkönyvtár (vásárlás, 2013.)

Posted in: 9 pontos,Cor Leonis Kiadó,könyvértékelés,Maria Murnane,romantikus,Waverly Bryson