John Douglas-Mark Olshaker: Mindhunter - Sorozatgyilkosok

Ahogy már egy másik posztomban is említettem, mindig is érdekelt, hogy miért léteznek sorozatgyilkosok, miért alakul ki bennük a gyilkolásra való késztetés és mi kényszeríti őket arra, hogy újra és újra elkövessék ugyanazt a tettet. Aztán kiderül, hogy erről van ám könyv is, méghozzá első kézből származó információkkal attól az embertől, aki ennek a témakörnek szentelte az életét. Hogy miért csak most olvastam el? Mert eddig elkerülte a figyelmemet, hogy létezik magyar kiadása, mert most éppen a krimi és thriller korszakomat élem és mert bizonyos helyzetekben  - mondhatni - későn érő típus vagyok. De elolvastam és ennek nagyon örülök. Ahogy...

Folytatás »

Sherrilyn Kenyon: A Hold sötét oldalán (Sötét vadász 10.)

A paranormális regények és én: régebben lelkesen és élvezettel olvastam őket, mostanában mintha hadilábon állnánk egymással. Hogy ez a sorozaton belüli hullámzó minőségnek vagy éppen az eltelt időnek köszönhető, azt nem igazán tudtam eldönteni. Eddig. Mert amikor már elkönyvelem magamban, hogy valószínűleg én változtam meg és nem érdemes erőlködnöm a paranormális romantikus regények olvasásával, mert nem elégítik ki az elvárásaimat, akkor érkezik Sherrilyn Kenyon és ismét teljesen magával ragad az általa megteremtett világ, a történet mozgalmassága. Így dől romba az addig felépített elmélet és adja át a helyét annak, hogy talán mégsem teljes...

Folytatás »

Belinda Bauer: A 19-es holttest

Kedvelem az olyan történeteket, amelyeknek Asperger szindrómában szenvedő személyek a szereplői. Tisztában vagyok vele, hogy mi is ez a betegség és milyen "tünetei" vannak, ugyanakkor ezek a személyek pont a "világnézetük", a világhoz való alapvető hozzáállásuk, a megszokottól eltérő reakcióik miatt olyan érdekesek. Főszereplőként pedig mindenképpen megismerésre érdemesnek tartom a karakterüket. Mindezek mellett az is izgat, hogy mennyire tudja kezelni a szerző ezt a nagyon különleges állapotot, mennyire tudja visszaadni az egyedi reakciókat és a betegségre jellemző lelkiállapotot. Értékelés: 7 pont a 10-ből(mert lassú volt és kevés a csattanó)Kiadó:...

Folytatás »

Virágzó rengeteg: A sokat emlegetett fokföldi ibolyáim

Szinte minden orchideás posztomban megemlítettem, hogy van ám nekem másfajta virágom is, nem csak ezek a trópusi szépségek. Bár hosszú ideig - olyan másfél-két évtizedig - fokföldi ibolya gyilkosnak tartottam magam, ugyanis minden növény elpusztult, ami a kezem közé került, mára azért megváltozott, némileg javult ez az állapot. Még most sem marad meg mindegyik növény nálam, de amelyikben elég van a túlélő képességből, az kifejezetten jól érzi magát a közelemben.  A sorsfordító erővel bíró növény, teljes pompájában. (2016. május) Növénypusztító magatartásomban az jelentette a fordulópontot, amikor két évvel ezelőtt nőnapra...

Folytatás »

Gena Showalter: Éjsötét titkok (Az Alvilág Urai 7.)

Kezdem úgy érezni, hogy a probléma az én készülékemben van, mert bizony - az általános tetszéshullám ellenére - nekem ez a rész még kevésbé tetszett, mint az előzőek. Pedig minden ott van a regényben, amit nagyon kedvelek Gena Showalter írásaiban: a görög mitológiából építkező alaptörténet, a köteteken átívelő főszál, a sokféle lény, az Urakat uraló démonok és képességeik változatossága. A szerző mestere annak, hogy a főszereplők párkeresése mellett futó történetszállal felkeltse az érdeklődést a következő kötetek főszereplői iránt. Csak éppen mostanában azt érzem, hogy ez a figyelemfelkeltés sokkal jobban sikerül mint az, amikor már a saját...

Folytatás »

Andrzej Sapkowski: Tűzkeresztség (Vaják 5.)

A Vaják sorozat nem csak azért - vagy éppen azért - lóg ki az általam olvasott fantasy sorozatok közül, mert annyira érződik rajta, hogy nem angolszász terület szülötte. Valószínűleg nem érezném ennyire az idegen ízhatást, ha több európai - és nem csak angol - szerzőtől olvasnék fantasy műveket. Azonban ez nincs így, ezért a történetfolyamot - a stílusát és a cselekményét - meghatározó jellemzők egyedi ízét különösen erősnek érzem, ami nem baj, mert kedvelem az idegen és változatos zamatot, összhatást. Hogy a megkezdett eszmefuttatást tovább vigyem, kifejezetten élveztem a sorozat által nyújtott különleges élményt - még a novellafüzérből regénnyé...

Folytatás »

Várólista - 2018. június

Minek nevezzelek? Ezt a hónapot először is nagyon sűrűnek, kötelezettségek szempontjából túlzottan mozgalmasnak és kötöttnek, ebből következően olvasás és posztírás szempontjából eléggé időhiányosnak. Magamat pedig naívnak és balgának. Az előbbiek nem érdemelnek magyarázkodást, az utóbbiak viszont talán mégis: naív vagyok, mert azt hittem, hogy időben kész leszek a poszttal, balga pedig azért, mert amikor volt egy kis időm, akkor nem ezzel foglalkoztam - a rengeteg megjelenés ellenére sem. Az vesse rám az első követ, akinek nem esik néha jól az ejtőzés és a semmittevés. Nekem kifejezetten jól esett - már amikor volt rá lehetőségem. Éppen ezért...

Folytatás »